Érvényes pályázatok: újak, kiírók szerint, érvényesség szerint, tárgymutató szerint, módosultak
Pályázatok Pályázatok
Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldése e-mailben
Vissza
Cím:
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése / GINOP-5.3.4-16
Kiíró:
Nemzetgazdasági Minisztérium
Határidő:
Folyamatos
Érvényes:
03/29/2018
Tárgymutató:
munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése / GINOP-5.3.4-16
Pályázhat:
Gazdálkodási forma szerint (GFO'14):
a) 512 - Szakszervezet
b) 514 - Munkáltatói, tulajdonosi érdekképviselet
c) 517 - Egyéb szövetség
d) 529 - Egyéb egyesület
A kiíró(k) adatai
Napi Pályázatfigyelő értesítő - Új termékünk
Az előző nap tudomásunkra jutott kiírások kivonatait tartalmazza, igy Ön gyorsan el tudja dönteni egy-egy kiírásról, hogy az Ön vagy munkahelye vagy az Önök civil szervezete számára érdekes-e.
A Pályázatfigyelő Napi Értesítőt e-mailben kapja az előző napon tudomásunkra jutott pályázatok kivonatával.
Bővebben >>>


A pályázattal kapcsolatos szerkesztői megjegyzések:
2017. december 4-től újra benyújthatók támogatási kérelmek a Széchenyi 2020 keretében megjelent „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése” című (GINOP-5.3.4-16 kódszámú) konstrukcióban.
A Felhívás 4.3 pontjában meghatározottak szerint az alábbi TEÁOR’08 szerinti ágazatokban nyílik meg önállóan újra a lehetőség a támogatási igények benyújtására:
"C" - Feldolgozóipar     Élelmiszer- és italgyártás;
Továbbá a következő ágazatokban/alágazatokban összevont támogatási kérelem beadására van lehetőség:
"C" – Feldolgozóipar esetében: fafeldolgozás (kivéve bútor), fonottáru gyártása; papír, papírtermék gyártása, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység; vegyi anyag, -termék gyártása, gyógyszergyártás; nemfém ásványi termék gyártás, valamint a Bútorgyártás alágazatok
"C" – Feldolgozóipar esetében: gép, gépi berendezés gyártása és az ipari gép, berendezés, eszköz javítása alágazatok
"D" - Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat, valamint "G" - Kereskedelem, gépjárműjavítás ágazaton belüli gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása alágazatok
”H” – Szállítás, raktározás esetében: a Raktározás, tárolás, valamint a Postai, futárpostai tevékenység
"J" - Információ, kommunikáció, "K" - Pénzügyi, biztosítási tevékenység, "L" – Ingatlanügyletek és "M" - Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatok
"N" - Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, és az "R" - Művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatok


FELHÍVÁS
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése
GINOP-5.3.4-16

Magyarország Kormányának felhívása a munkakörülmények javítása, a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, valamint a munkavállalók és munkáltatók munkabiztonsággal és munkaegészségüggyel kapcsolatos célzott tájékoztatás megvalósítása érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztését. A cél elérését a Kormány ágazati megközelítéssel, munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
- a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt minimum 19 millió Ft, maximum 142 millió Ft forint közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig; - a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a megítélt támogatás elszámolható költségei legfeljebb 25%-ának megfelelő, maximum 35,5 millió Ft összegű támogatási előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:
- projektjük megvalósításával hozzájárulnak a Partnerségi Megállapodásban foglalt célok, továbbá a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztésnek eléréshez.

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A felhívás indokoltsága és célja
A foglalkoztatási ráta emelése, illetve a munkahelyek minőségének javítása érdekében nélkülözhetetlen a munkakörülmények javítása, a munkavédelmi szempontok érvényre juttatása is. A megfelelő munkakörülmények hiánya a foglalkoztatott munkavállalók teljesítményének csökkenéséhez vezethet, a fokozott megterhelés miatt a dolgozók egészségének megőrzése nehezebbé válik. A munkavédelemre áldozó, arra odafigyelő vállalkozások versenyképessége, munkahely- és munkavállaló-megtartó képessége mérhetően javul, párhuzamosan munkavállalóik javuló munkakörülményeivel. A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat olcsóbb, kifizetődőbb megelőzni, mint későbbiekben kezelni, ehhez azonban célzott beavatkozásokra, prevencióra, a témával kapcsolatos ismeretek terjesztésére, és a munkavédelmi feladatellátás szakszerűségének és hatékonyságának fejlesztésére van szükség. E célok a munkáltatók - gyakran fel nem ismert - anyagi érdekén túl a munkavállalók védelmét is szolgálják. A munkahelyi egészség és biztonság javítása területén az érdekvédelmi szervezeteknek, szociális partnereknek kiemelt szerepük van.
A foglalkoztatás bővülésének hatására megnövekedtek a munkavállalókat érő kockázatok is. A baleset vagy egészségkárosodás miatt ideiglenesen vagy véglegesen kiesett munkavállalók az egyénnek, a munkáltatóknak és a társadalomnak százmilliárdos nagyságrendű kiadást jelentenek évente, holott a legfrissebb tanulmányok adatai alapján a munkavédelembe befektetett költség 2,2-szeresen térül meg. A gazdaság alapja az értékteremtő munka, ezért fontos, hogy mindent megtegyünk a dolgozók életének és testi épségének védelméért, biztonságáért is.
A munkabaleseti és foglalkozási megbetegedési adatok az elmúlt években növekvő tendenciát mutatnak, ezért fejleszteni szükséges a munkavédelmi tevékenységet, a tudatosságot, ezáltal a munkakörülményeket azokban a nemzetgazdasági ágazatokban, ahol a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése szükséges az elmúlt évek munkabalesetek statisztikái alapján.
2015-ben Magyarországon 21 088 munkabaleset történt, melyből 84 halálos áldozatot is követelt, ez az adat az elmúlt évtizedek javuló tendenciájához képest emelkedést mutat.
A gazdaság élénkülése az elmúlt időszakban leginkább az iparban jelentkezett. A baleseti kockázatok itt magasabbak, ami a munkabalesetek számában is megmutatkozik. A feldolgozóipar, szállítás, raktározás és a kereskedelem területén történik a legtöbb munkabaleset. Az okok közt leggyakoribbak a mechanikai veszélyforrások elleni biztonsági berendezések hiánya vagy működésképtelensége, egyéni védőeszközök hiánya vagy viselésének elmulasztása, továbbá a munkavédelmi ismeretek hiánya.
A halálos munkabalesetek száma az elmúlt két évben szintén emelkedésnek indult a legkedvezőbb 2012-es évhez képest. Ebben az időszakban a legveszélyesebb ágazat, az építőipar fellendülése volt tapasztalható, ezért erre az ágazatra kiemelt figyelmet kell fordítani. Ebben az esetben a baleseti okok mögött jellemzően a védőfelszerelések és a munkavédelmi ismeretek hiánya, valamint a fegyelmezetlenség áll.
A pszichés megterhelések egyre jelentősebb arányt képviselnek a munkabalesetek okai között, továbbá pszichoszociális eredetű hiányzások is egyre gyakrabban fordulnak elő. A nemzetközi kutatások adatai alapján a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60%-ának hátterében a pszichoszociális kóroki tényezők és annak negatív egészségi következményei állnak (forrás: EU-OSHA).
2015-ben 277 foglalkozási megbetegedés nyilvántartásba vétele történt meg, az esetek 68%-a járt keresőképtelenséggel. Ez szintén növekedést jelent az előző évhez képest. Az előző évhez képest a regisztrált fokozott expozíciós esetek száma is növekedett. A fizikai és ergonómiai kóroki tényezők által okozott és bejelentett foglalkozási megbetegedések száma továbbra is alacsony. A foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések, fokozott munkahelyi pszichés megterhelés okozta egészségkárosodások - a bejelentési esetszámok alapján - szintén jelentősen alulreprezentáltak. Az alacsony előfordulás egyik lehetséges oka, hogy éppen a korszerű technológiák (pl. a képernyős munkahelyek tömeges megjelenése) alkalmazásából eredő, vagy az - újonnan mindinkább a figyelem középpontjába kerülő - pszichoszociális kóroki tényezők okozta foglalkozási megbetegedéseket nem ismerik fel, és értelemszerűen nem is jelentik be.
A fokozott expozíciós esetek előfordulásához többnyire még mindig a kóroki tényezők ismeretének hiánya, a műszaki vagy egyéni védelem hiányossága vezet. Az egyes veszélyes anyagokkal történő munkavégzés esetében a kötelező biológiai monitorozás gyakran elmarad. Ugyanakkor a fokozott expozíciós esetek időben történő felismerése és a megfelelő munkáltatói intézkedések megtétele az expozíció csökkentését vagy megszüntetését eredményezheti.
Az elmúlt években a munkavédelem területén számos adminisztratív terhet csökkentő intézkedés történt (munkavédelmi dokumentációk csökkentése, egyszerűsítése, adatszolgáltatások eltörlése), mindezek önmagukban nem eredményezhetnek pozitív hatást.
Nemzetgazdasági jelentőségű érdek a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése, hiszen ha a munkahelyeken a megfelelő feltételek megteremthetők, akkor a következmények kialakulásával, illetve ezek költségével nem kell számolni. Természetes és alapvető társadalmi és egyéni érdek, hogy a munkahelyen töltött idő egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények között teljen el.
Az Egészségbiztosítási Alapból naponta átlagosan 4000 fő részesül baleseti táppénzben, természetbeni ellátásukkal együtt ez összesen közel 10 Mrd Ft kiadást jelent éves szinten az Magyarországnak.
A statisztikai adatok alapján a munkabiztonság terén Magyarország uniós összehasonlításban jól teljesít, míg Európában évente 100 ezer dolgozóra átlagosan 1500 olyan baleset jut, amely legalább 4 napos távolléttel jár, hazánkban csak 511. Annak ellenére, hogy a dolgozók számához mérten csupán harmadannyi baleset történik nálunk, mint az Európai Unióban, a halálos kimenetelű esetek aránya itthon rosszabb, mint az uniós átlag: Európában 100 ezer munkavállalóra 1,44 eset jut, addig hazánkban ez a szám 1,6, ezzel Magyarország a középmezőnybe tartozik.
Hatósági tapasztalatok alapján (http://www.ommf.gov.hu) az ellenőrzött munkáltatók több mint 80%-ánál tapasztalható munkavédelmi szabálytalanság. Az évente ellenőrzött munkáltatók száma - a mikro,- kis,- és középvállalkozások magas száma miatt - alacsony, alig éri el a 2%-ot.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása alapvetően a munkáltató feladata. A munkáltató a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtése érdekében többek között köteles:
- A munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál az emberi tényezőket figyelembe venni.
- Értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.
- A munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket, védőeszközöket biztosítani a munkavállalók részére.
- Az 1993. évi XCIII. törvény rendelkezései alapján a munkavédelmi, törvényben meghatározott, feladatok (szaktevékenységek) ellátására kapcsán munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakképesítésű személyeket alkalmazni, megbízni.
A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére munkavédelmi képviselőt választhatnak maguknak. A munkáltató köteles a törvényi előírások teljesülése esetén munkavédelmi képviselő választásának feltételeiről gondoskodni.
A munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységet végző szakemberek és a munkavédelmi képviselők kulcsszereplői a munkakörülmények javításának, a munkavédelmi szempontok érvényre juttatásának Magyarországon, így szakmai támogatásuk, képzésük is elengedhetetlenül fontos.
A munkavédelmi minőségbiztosítás, a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer (a továbbiakban: MEBIR) közvetlen hatással van a munkakörülményekre, de alkalmazása nem kötelező, így eddig csak a tőkeerős vállalkozások vezették be. A munkavállalók biztonsága nem függhet kizárólag a munkáltató anyagi helyzetétől, ezért a MEBIR bevezetésének támogatásával szélesebb munkavállalói csoportok is magasabb szintű biztonsághoz juthatnak. A MEBIR bevezetésének célja a biztonságos és egészséges munkahely megteremtése azáltal, hogy következetesen azonosítják és kezelik az egészségi és biztonsági kockázatokat, csökkentik a balesetek előfordulási valószínűségét és javítják a cég munkavédelemmel kapcsolatos általános teljesítményét.
Főbb előnyei, hogy a munkabiztonság és foglalkozás-egészségügy jelenlegi jogi szabályozásának való megfelelés sokkal könnyebben és átláthatóbban dokumentálható, jobban ellenőrizhető a vállalatvezetés és a hatóságok szempontjából is, megfelelés a hazai és a nemzetközi normáknak. A szervezet a tevékenységét úgy végzi, hogy az alkalmazottak, és más érintett személyek, csoportok munkahelyi veszélyezettségét minimálisra csökkentse. Bevonva az érintett munkatársakat rendszer személettel vizsgálja felül és fejleszti a társaság egészségi és biztonsági intézkedéseinek hatásosságát. A technika, technológiai fejlődést követve a munkavédelemi szakmának lépést kell tartania a változó körülményekkel, vizsgálnia kell az új technológiák, anyagok munkabiztonsági és munkaegészségügyi kérdéseit és kockázatait, ennek érdekében indokolt a munkavédelmi kutatási programok indítása is.
A munka világának jelentős szereplői az érdekképviseleti szervezetek, amelyek közvetlen hatással, befolyással bírnak - munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakemberek bevonásával - a munkakörülmények javítására.
Jelen felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-16 óráig, pénteken 8:30-14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a Felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja.

3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a támogatási kérelemnek meg kell felelniük különösen a következőknek:
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek
A munkahelyek biztonságának növelése, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkentése, egyúttal Magyarország versenyképességének megőrzése és növelése érdekében a 3.1.2 pontokban meghatározott kötelezően megvalósítandó és választható tevékenységek megvalósításával elő kell segíteni a munkakörülmények javítását.
a) Amennyiben a támogatást igénylő egy választható tevékenységet kíván a projektben megvalósítani, abban az esetben a megpályázott forrásból a kötelezően megvalósítandó tevékenységeire fordítandó minimális összeg a projekt összköltségének 60%-a.
b) Amennyiben a támogatást igénylő több választható tevékenységet kíván a projektben megvalósítani, abban az esetben a megpályázott forrásból a kötelezően megvalósítandó tevékenységeire fordítandó minimális összeg a projekt összköltségének 50%-a.

4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
Amennyiben jelentkezni kíván a Felhívásra, kérjük a következő információkat vegye figyelembe.
4.1 Támogatást igénylők köre
1. Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthat be:
a) Munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (szociális partnerek) kötelező együttműködésén alapuló konzorciuma, amelyben az egyik tag a támogatási kérelemmel érintett ágazatban/alágazatban/szakágazatban tagszervezettel rendelkezik, továbbá amelyben az egyik tag:
aa) Ágazati Párbeszéd Bizottságot alkotó tagszervezet vagy
ab) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján országosan vagy ágazati szinten reprezentatív szervezet vagy
ac) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban tagsági joggal rendelkező munkavállalói vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet, szövetség.
b) Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában van lehetőség, a konzorcium tagjainak maximális száma 4 db.
c) Egy támogatást igénylő konzorcium (illetve annak minden konzorciumi tagja) egy - a Felhívás 1.2. pontjában felsorolt - ágazatra (illetve egyes esetekben al/szakágazatokra) egy támogatási kérelmet nyújthat be.
d) A konzorciumi tagok olyan érdekképviseleti szervezetek lehetnek, amelyek ágazatban (illetve egyes esetekben al/szakágazatokban) végzett tevékenységüket legalább két éve folytatják. Az e feltételnek való megfelelést jelenti, ha az érdekképviseletet érintő jogutódlás - így különösen átalakulás, szétválás, egyesülés -, illetve érdekképviseleti szövetség létrehozatala esetén legalább egy jogelőd vagy tag érdekképviselet e tevékenységét a jogutódlás, illetve az érdekképviseleti szövetség létrejötte időpontját közvetlenül megelőzően legalább két évig megszakítás nélkül folytatta.
A konzorciumi tagok száma és összetétele a támogatói döntés meghozataláig nem módosítható, míg a megvalósítási időszakban csak különösen indokolt esetben az Irányító Hatóság előzetes hozzájárulásával van lehetőség módosításra.
Előnyt élvez az a konzorcium, amely rendelkezik az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény alapján az adott nemzetgazdasági ág/ágazat/alágazat/szakágazatban létrehozott Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) és/vagy Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság autonóm döntésén alapuló, a pályázati célok szerint részletezett közreműködést biztosító határozattal, és a konzorcium vállalja, hogy a projekt megvalósítása során a pályázati célok elérésében az ÁPB-vel, és/vagy az ágazati párbeszéd bizottságok intézményrendszerében külön ágazathoz nem besorolt, ágazatközi Rehabilitációs Párbeszéd Bizottsággal együttműködik.
Amennyiben együttműködő partner bevonására is szükség van, akkor az együttműködő partner támogatásban nem részesül, a Támogatási Szerződést nem írja alá.
2. Gazdálkodási forma szerint (GFO’14):
a) 512 - Szakszervezet
b) 514 - Munkáltatói, tulajdonosi érdekképviselet
c) 517 - Egyéb szövetség
d) 529 - Egyéb egyesület
4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2016.augusztus 1-től 2018. március 29. 14 óráig van lehetőség.
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
2016. november 2.
2017.február 28.
2017. augusztus 15.
2018. január 15. 14 óra
2018. március 29. 14 óra
A támogatási kérelem benyújtásának módja: Online benyújtás elektronikus kitöltő programon keresztül.
Amennyiben a konzorcium, támogatást igénylő/konzorciumi tag a GINOP-5.3.4-16 jelű Felhívásra egy a Felhívás 1.2. pontjában szereplő ágazatra vonatkozóan egyszerre több támogatási kérelmet nyújt be, az elsőként benyújtott támogatási kérelem kerül elbírálásra, a többi támogatási kérelem automatikusan elutasításra kerül. Újabb támogatási kérelem az előzőleg benyújtott támogatási kérelem visszavonását, követően nyújtható be.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a Felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is. A nyilatkozat papír alapú példányát - ha azt nem minősített elektronikus aláírással5 látták el - postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően minél hamarabb, de legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Nemzetgazdasági Minisztérium
Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1539 Budapest, Postafiók 684.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét.

5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak.
5.1 A támogatás formája
Jelen Felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2 A projekt maximális elszámolható összköltsége
Jelen Felhívás esetében nem releváns.
5.3 A támogatás mértéke, összege
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás maximális összege ágazatonként a Felhívás 1.2. bekezdésben szereplő ágazati bontásnak megfelelő összeg.
Az igényelhető támogatás maximális mértéke a projekt összes elszámolható költségének 100%-a.
A konzorciumi tagok tagi szintű támogatási igényének külön-külön el kell érnie az összes igényelt támogatás legalább 15%-át.
5.4 Előleg igénylése
Jelen felhívás keretében támogatott projektek esetében az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető támogatási előleg maximális mértéke a megítélt támogatás 25%-a.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatási előleg - vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete - kifizetésétől számított nyolc hónapon belül időközi kifizetés igénylést szükséges benyújtani és állami támogatás esetén az előleg folyósításától számított 3 éven belül az előleggel elszámolni.
Jelen felhívás keretében nem lehetséges szállítói finanszírozás.
https://www.palyazat.gov.hu/ginop-534-16-a-munkahelyi-egszsg-s-biztonsg-fejlesztse
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag



Ingyenes e-mail tanfolyam
Legalább ennyit a
forrásteremtésről címmel
Magam csináljam vagy bízzak meg egy szakembert?  Akármelyik utat választja van egy minimum, amit mindenképpen tudnia kell.
Ha Ön(ök) csinálják, akkor magától értetődő, hogy érteni kell hozzá, ha mást bíznak meg, akkor annyi tudásra lesz szükségük, hogy tudjanak megrendelni és átvenni.
Ezt a tudást szerezheti meg ezen a tanfolyamon, ami egyben jó alap arra, hogy ha saját maga vág bele könnyű legyen hozzátanulni.

Ne csak olvassa és nézze (filmek is lesznek a leckékben), csinálja is.
A forrásteremtésnél ezt alig kell magyarázni, hiszen elméletben forrást szerezni enyhén szólva marhaság.
Ezért arra kérem, hogy az egyes levelekben olvasottakat azonnal valósítsa meg a gyakorlatban.
Ne feledje, akármilyen kis lépés sokkal többet ér, mint az álldogálás a rajtvonalnál...
Az egyes leckéket e-mailben kapja meg, hetente egyet.
Jó tanulást és eredményes forrásszerzést kívánok!
Huszerl József szerkesztő
Itt iratkozhat fel

Távoktatási tanfolyamaink



Ajánló
Én-márka építés távoktatási tanfolyam
Bővebben a tanfolyamról >>>




Hírek a Főoldalról


Ingyenes hírlevelünkre
itt iratkozhat fel









Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldáse e-mailben
Vissza
Felhasználási feltételek
Adatvédelem
Levél a szerkesztőnek
Médiaajánlat
Impresszum