Érvényes pályázatok: újak, kiírók szerint, érvényesség szerint, tárgymutató szerint, módosultak
Pályázatok Pályázatok
Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldése e-mailben
Vissza
Cím:
Elsőként lakhatás - Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok támogatása és az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása / EFOP-1.1.4-16
Kiíró:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Határidő:
Folyamatos
Érvényes:
11/15/2018
Tárgymutató:
Hajléktalan emberek integrációjá - Elsőként lakhatás / EFOP-1.1.4-16
Pályázhat:
Önállóan, vagy konzorciumi vezetőként vagy partnerként nyújthatnak be támogatási kérelmet az alábbi szervezetek:
322 - helyi (települési) önkormányzati költségvetési szerv,
372 - helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv
327 - helyi önkormányzatok társulása, valamint ezek intézményei,
382 - költségvetési rend szerint gazdálkodó, önkormányzati költségvetési körbe tartozó szerv,
381 - költségvetési rend szerint gazdálkodó, központi költségvetési körbe tartozó szerv,
525 - alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület
529 - egyéb egyesület
551 - egyház
552 - egyházi intézmény
555 - nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy
559 - egyéb egyházi szervezet
569 - egyéb alapítvány
561 - közalapítvány
572 - nonprofit korlátolt felelősségű társaság
573 - nonprofit részvénytársaság
Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség.
A konzorciummal szemben támasztott feltételek:
- A konzorcium maximum 5 tagú lehet. (Egy Főpályázó és maximum négy konzorciumi partner)
- Egy szervezet csak egy pályázatban vehet részt, akár Főpályázóként, akár konzorciumi tagként
A kiíró(k) adatai


A pályázattal kapcsolatos szerkesztői megjegyzések:
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkársága információs napot szervez az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett EFOP-1.1.4-16 – „Elsőként lakhatás” című felhívással összefüggésben.
A rendezvény célja, hogy segítséget nyújtson az EFOP-1.1.4-16 sz. felhívásra támogatási kérelmet benyújtani kívánó szervezeteknek, az Általános Útmutató a Felhívásokhoz c. dokumentumban és a kapcsolódó segédletekben bemutatott szakmai, pénzügyi és adminisztratív feltételek értelmezésében.
Ennek keretében bemutatásra kerül a felhívás:
célja, szakmai tartalma és elvárásai
a pénzügyi feltételek és a költségvetés
illetve egyéb hasznos információk a támogatási kérelem benyújtásával kapcsolatban.
A rendezvény tervezett időpontja és helyszíne:
2016.  november 8. (kedd), Budapest
A jelentkezéseket csak az alábbi linkre kattintva elérhető, internetes űrlap felületén keresztül tudjuk fogadni:
online jelentkezési lap
Kérdéseiket, amelyekre választ várnak a rendezvény keretében, előre is feltehetik a jelentkezési lapon, a rendezvényen való részvétellel kapcsolatos kérdéseiket kérjük, az eukommunikacio@emmi.gov.hu e-mail címen szíveskedjenek egyeztetni munkatársainkkal.
Az online kitöltött jelentkezési lapot kérdéseikkel együtt 2016. november 2. (szerda) 14:00 óráig várjuk. Az információs nap helyszínének címét, illetve az előzetes részletes programtervet a regisztráció során megadott e-mail elérhetőségekre küldjük, közvetlenül a jelentkezőknek.
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött, illetve a jelentkezéseket csak a terem befogadóképességéig tudjuk fogadni. Szíves megértésüket köszönjük, várjuk Önöket információs napunkon.


FELHÍVÁS
Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok támogatása és az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása megvalósítására

A Felhívás címe: Elsőként lakhatás
A Felhívás kódszáma: EFOP-1.1.4-16
Magyarország Kormányának Felhívása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott hajléktalan-ellátást végző szervezetek, illetve a velük konzorciumi és/vagy együttműködő partnerségben lévő egyéb szociális, egészségügyi, foglalkoztatói, képzési, munkaerő-piaci, munkáltatói, hivatali szervezetek/szolgáltatók számára a hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok támogatása és az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása és megvalósítása érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a tartós szegénységben élők és a társadalmi perifériára szorultak társadalmi felzárkózását. A cél elérését a Kormány a hajléktalan-ellátást végző szervezetek, illetve a velük konzorciumi és/vagy együttműködő partnerségben lévő egyéb szociális, egészségügyi, foglalkoztatói, képzési, munkaerő-piaci, munkáltatói, hivatali szervezetek/szolgáltatók együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
- a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt 30-250 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig;
- a Felhívás 5.4. pontjában leírtaknak megfelelően támogatási előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy a
projektjük megvalósításával hozzájárulnak:
- az EU szegénység elleni stratégiájában megvalósuló a hajléktalanság felszámolását célzó fejlesztésekhez;
- az EU szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló stratégiájához illeszkedően a hajléktalanság leküzdéséhez;
- a szegénység és társadalmi kirekesztés leküzdésére irányuló nemzeti intézkedések és a szakpolitikák kialakításának ösztönzéséhez;
- a Szegénység Elleni Platform célkitűzéseinek eléréséhez;
- a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A Felhívás indokoltsága és célja
A rendelkezésre álló adatok szerint ma mintegy 20-30 000 hajléktalan ember él hazánkban, körülbelül felük Budapesten. A hajléktalanság legszembetűnőbb megnyilvánulása az átlagember számára az utcai hajléktalanság, bár a probléma valójában ennél sokkal összetettebb. A tendenciákra jellemző, hogy bár a hajléktalan személyek száma összességében nem növekedett jelentősen, az elmúlt tíz év alatt megháromszorozódott közöttük azok aránya, akik több mint tíz éve életvitelszerűen az utcán, közterületen élnek: a felmérések és az utcai szociális munkát ellátó szolgálatok adatai alapján országosan több ezer személy tartozik ebbe a kategóriába. A jelenleg országosan működő 83 szolgálat - 2013. és 2014. évi elszámolásaik alapján - több mint tízezer utcán lévő hajléktalan embernek nyújtott segítséget.
Az utcai szolgálatok céljai és feladatai közé, a korábban már meglévő felderítés, kríziskezelés, ártalomcsökkentés mellé az utóbbi időben bekerült az utcai életmódtól való távolítás elérése is, ennek eredménye évente számszerűen követhető. Az országosan rendelkezésre álló intézményi szállásnyújtó férőhelyek (átmeneti szállások és éjjeli menedékhelyek) kihasználtsága azonban - területenként eltérően - 85-90% körüli, a téli időszakban helyenként a 100%-ot is meghaladja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 2012-ben állami támogatással a fővárosban létrejövő több mint 500 plusz férőhely is rendkívül gyorsan megtelt, az intézményi férőhelyek ennél nagyobb arányú bővítése rendkívül megterhelné az államháztartást.
Az utcán, közterületen élő hajléktalan emberek egy része azonban a tapasztalatok szerint nem szívesen tölti az éjszakát éjjeli menedékhelyen vagy költözik hajléktalanok átmeneti szállására - még akkor sem, ha van szabad férőhely. Ennek a magatartásnak számos oka lehetséges: a sokszemélyes hálótermekben nem lehet jól pihenni, hiányzik az intimszféra. Sokszor körülményes a bejutás: sorba kell állni a beengedésnél, időre kell odaérni, egészségügyi igazolásokat is be kell szerezni. Az intézményekben alkalmazkodni kell - más emberekhez, szabályokhoz - és ez sokaknak nehéz, különösen hosszabb utcán töltött idő után. Kevés a páros férőhely, nem könnyű egy párnak vagy egy csoportnak együtt, egy szobába kerülnie (akár még egy szállásra sem), és nem megoldott - vagy korlátozott - a személyes tárgyak hosszabb távú tárolása is.
Az utóbbi években sorra jöttek létre - legtöbbször egymástól elszigetelten, vagy programszerűen - olyan újszerű ellátások, szolgáltatások, melyek az utcán, közterületen élőket próbálják megbarátkoztatni a hajléktalanellátó intézményrendszerrel, közelebb hozni az intézményi ellátáshoz őket, leginkább ártalomcsökkentési célzattal, de ugyanúgy a későbbi, sikeres gondozás reményében. Az innovatív módszereket használó hajléktalan átmeneti szállók és éjjeli menedékhelyek a közterületen élők programszerű "becsalogatása” előtt is igen magas kihasználtsággal működtek. Ezeknek a programoknak a célja nem a férőhely kihasználtság emelése, hanem az intézményi ellátásban részesülők átstrukturálása volt: intézményes elhelyezéshez és segítő, támogató szociális munkához juttatni az erre a legjobban rászorulókat, azokat pedig, akik nem szorulnak ilyen intenzív szociális munkára, arra ösztönözni, hogy önálló lakhatásba költözzenek, fokozatosan csökkenő támogatással. Emellett több olyan szervezet is működtet hajléktalan emberek lakhatási integrációját célzó (minta) programokat, akik nem rendelkeznek működési engedély-köteles hajléktalan-ellátási szolgáltatással (vagyis nem tartanak fenn hajléktalan szállásnyújtó szolgáltatást), hanem a meglévő, főként önkormányzati bérlakás-rendszerhez való hozzáférés elősegítésével, a lakások felújításával/komfortosításával segítenek hajléktalan embereknek, pároknak, csoportoknak stabil, hosszú távú megfelelő minőségű, megfizethető lakhatáshoz jutni.
A speciálisan hajléktalan emberek számára létrehozott - uniós és hazai forrásból biztosított - lakhatási programok közül elsősorban a kifejezetten utcán, közterületen élő emberekre kialakított, önálló lakhatásuknak a megoldását célzó országos és budapesti kezdeményezések, és azok tapasztalatai ("Közterület helyett emberibb körülmények”, "Aluljárók helyett emberibb körülmények”, "Vissza az utcáról” programok és a "Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok támogatása”) és ("Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása” TÁMOP 5.3.3. programok pályázatai.) szolgálhatják az "Elsőként lakhatást” projektek kiindulási alapjait.
Az "Elsőként lakhatás” projekt újszerű megközelítése abból indul ki, hogy
- az utcán élők sikeres és eredményes társadalmi integrációjához széles körű szociális segítés, egészségügyi ellátás, képességbeli és mentális fejlesztés, az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása szükséges - ezek azonban csak akkor alkalmazhatóak sikerrel, ha a biztonságos lakhatás iránti alapvető emberi igényt ki tudjuk elégíteni. A segítségnyújtás első lépése tehát a biztonságos (nem intézményi keretek között biztosított) lakhatás megteremtése kell, hogy legyen. Ennek megfelelően a lakhatás biztosítása a hajléktalan emberekkel végzett szociális munka kiindulópontja, nem pedig annak elérendő eredménye,
- az intézményi megoldások nem feltétlenül tudnak tartós kiutat biztosítani a hajléktalanságból, erre a megfizethető, tartós és biztonságos önálló lakhatás megteremtése ad lehetőséget. Átmeneti megoldás helyett ezek a projekt keretében megvalósítandó programok a hajléktalanságból kivezető fenntartható megoldásra kell, hogy törekedjenek.
- a hajléktalan emberek tartós és önálló lakhatását tűzi ki célul, még akkor is, ha az elsőként nyújtott lakhatás esetleg átmenetinek tekinthető is. Az Elsőként Lakhatás szemlélet fontos és hangsúlyos eleme az intézménybe költöztetés elkerülése, amelynek végig prioritásként kell megjelennie a projektek megvalósításában. A koncepció része az intenzív és összetett szociális munka is, amely a projektbe bevont hajléktalan embereket képessé teszi a lakhatásuk hosszú távú fenntartására, ezáltal segít nekik visszatalálni az önálló életbe.
- építve az elmúlt évek hazai forrásból megvalósult lakhatási projektjeinek tapasztalataira is - az utcán élők számának csökkentése, az utcán, közterületen élő emberek társadalmi integrációjának elősegítése foglalkoztathatóságuk fejlesztésével, foglalkoztatási esélyeik növelésével, önálló életvitelük erősítésével, önálló lakhatásuk költségeinek támogatásával, a foglalkoztatás és a lakhatás elérését és megtartását segítő szociális munkával.

Célcsoport:
Élethelyzetük és szolgáltatási igényeik szerint az "utcán élők” következő csoportjait különböztethetjük meg:
o Legkiszolgáltatottabbak, akik súlyos egészségügyi, mentális problémákkal küzdenek, gyakori közöttük a fogyatékosság, szenvedélybetegség.
o Csoportban, bandákban élő antiszociális, deviáns magatartást mutatók.
o Részben munkaképes, tartósan utcán élők, akiknek gyakorta munkájuk, vagy egyéb forrásból származó jövedelmük is van, igyekeznek életüket valamilyen rendbe szervezni, a szállókat és egyéb szolgáltatásokat is gyakran igénybe veszik.
o Frissen utcára kerülők, akik még nem alkalmazkodtak a hajléktalan életformához, és bár komoly krízishelyzetként élik meg a lakhatás elvesztését, bizonyos segítséggel, vagy akár a nélkül is képesek lennének az önálló életvitel kialakítására.
o Az éjjeli menedékhelyeket időről-időre igénybe vevők, akik - még ha időlegesen is - képesek az intézményi szabályokhoz alkalmazkodni, készek a minimális szolgáltatások igénybevételére.
Az Elsőként lakhatás projekt elsődleges célja az utcán élők kivezetése krízishelyzetükből:
- azzal a céllal, hogy az intézményi gondozási idő lényegesen lerövidüljön (vagy egyáltalán ne is kerüljön erre sor),
- miközben az ellátás költségfelhasználása is hatékonyabbá válik.
A projekt azon a beavatkozási logikán alapul, hogy az utcán élők sikeres és eredményes társadalmi integrációjához széles körű szociális segítés, egészségügyi ellátás, képességbeli és mentális fejlesztés, az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása szükséges, de ezek csak akkor alkalmazhatóak sikerrel, ha a biztonságos lakhatás iránti alapvető emberi igényt ki tudjuk elégíteni.
A fenti célok eléréséhez fontos a segítői környezet megteremtése, ami biztosítja, hogy az utcán élő hajléktalan emberek eredményes integrációjának eléréséhez:
- rendelkezésre álljanak a (nem feltétlenül szociális munkás végzettségű) speciális tudással rendelkező szakemberek (az egyéni szükségleteknek megfelelően),
- jöjjenek létre és működjenek település szintű együttműködések az önkormányzatok, egyéb szociális, egészségügyi, oktatási, képzési szervezetek, a Kormányhivatal Munkaügyi Központjai, foglalkoztatási, munkáltatók, és munkaadói szervezetek, (valamint minden olyan szervezet/szolgáltató, aki az utcán élők sikeres integrációjában szerepet játszhat) között.
Emellett fontos megteremteni azokat a segítségnyújtó kereteket, amelyek alapján az utcán, közterületen élők a későbbiekben is akarják és tudják is igénybe venni a már meglévő (nem csak hajléktalan embereket célzó) szociális alapellátásokat, szolgáltatásokat.
Az EFOP-1.9.4-ben valósul meg az Elsőként lakhatás projektek módszertani segítése, a szolgáltatók, szakemberek szakmai támogatása rendszeresen összehívott regionális műhelyek szervezésével. Az EFOP-1.1.4-ben valósul meg a helyi együttműködések elősegítése, melyek nem közvetlenül az egyes célcsoport-tagok egyéni szükségletéhez kapcsolhatóak, hanem tágabb értelemben az utcán élők helyzetének tartósabb rendezése érdekében létrejövő együttműködések, melyek közvetlenül is hozzájárulnak egy-egy célcsoporttag helyzetének rendezéséhez, valamint közvetlenül a projektek eredményének fenntartásához.
A ténylegesen utcán élők egy része időszakosan - főként a téli krízisidőszakban - az éjjeli menedékhelyeket is igénybe veszi, rövidebb vagy hosszabb időre, ezért a projekt keretében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ebből a célcsoportból is részesülhessenek támogatásban. Projektszinten a bevontak számának maximum 10%-át tehetik ki az éjjeli menedékhelyről bekerülők.
Az utcai hajléktalanság problémájának jelentős enyhítéséhez kezdeményező készség, nem kevés bátorság, kreatív és használható megoldások keresése, a segítő szociális munka lehetőségeinek és eszközeinek megújítása szükséges, ezért a folyamatban a települési önkormányzatoknak, a helyi szociális szolgáltatóknak és intézményeknek, egészségügyi szereplőknek, hatóságoknak partnerként kell megjelenniük.

Részcélok
Az utcán élők számának csökkentése, az utcán élő hajléktalan emberek számára megfelelő, az egyéni szükségleteikhez igazodó segítségnyújtás megfogalmazása, kialakítása, valamint a "Senki sem maradhat az utcán” szempont érvényesítése érdekében olyan szolgáltatások és ellátások megteremtése, melyek alternatívát jelentenek az utcai életformával szemben:
1. Az utcán élők számának csökkentése, az utcai életmód feladására ösztönző célok elérése érdekében az utcán élők markánsan elkülönülő csoportjainak eltérő élethelyzeteit és szükségleteit figyelembe vevő olyan szolgáltatások kialakítása, melyek vonzóak számukra, és olyan szolgáltatások nyújtása, melyekre ténylegesen szükségük van:
- a legkiszolgáltatottabbak részére (akik súlyos egészségügy, mentális problémákkal küzdenek, gyakori közöttük a fogyatékosság, szenvedélybetegség) olyan komplex szociális-egészségügyi szolgáltatások kialakítása, melyekkel elérhető a szélsőséges helyzetüknek mihamarabbi normalizálása, és alapját képezi a megfelelő továbblépésük meghatározásához.
- a deviáns célcsoportok számára, speciális tudásokkal és szociális munkára adaptált segítő tevékenységgel - antiszociális személyiségzavar ismereteivel rendelkező –szolgáltatások kialakítása, melyek biztosítják az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésük elősegítését.
- a részben munkaképes (valamennyire stabil jövedelemmel rendelkezők), tartósan utcán élők részére a biztonságos és hossza(bba)n tartó stabil lakhatás megteremtése, egyéb szociális és közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük elősegítése és stabilizálása, a személyes szükségleteikhez alkalmazkodó, differenciált szociális segítés biztosítása.
- frissen utcára kerülők (lakhatásukat frissen elvesztők) segítése, az intézményi ellátás (és így a hospitalizáció veszélyének) elkerülése érdekében olyan (lakhatási és foglalkoztatás) támogatások és főként munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, ami a mihamarabbi lakhatásuk stabilitását segíti elő.
- az éjjeli menedékhelyeket időről-időre használók, akik képesek az intézményi szolgáltatások igénybevételére és az intézményi szabályokhoz alkalmazkodni, azonban ezt csak bizonyos külső (főként időjárási, vagy valamilyen tiltás miatti) körülmények miatt veszik igénybe.
2. A hajléktalan ellátó intézmények alkalmassá tétele az utcáról érkezők befogadására és megtartására, valamint új, a beilleszkedést segítő, innovatív intézményi szolgáltatások létrejöttének elősegítése, mint például:
- segítői környezet feltételeinek megteremtése, az intézményi hajléktalan-ellátást és az utcai ellátást végző szakemberek szemléletének egymáshoz közelítése,
- speciális szaktudású (nem feltétlenül szociális munkás végzettségű) szakemberek bevonása az utcán élők integrációs segítési folyamatába,
- új szolgáltatói, segítségnyújtási környezet, eljárásrendek kialakítása, beillesztése a szakmai segítési folyamatokba, és az (integrált) intézményi szakmai munkába.
3. Szakmai hálózat, együttműködések kialakítása és fenntartása az utcai hajléktalanság csökkentésének elérése érdekében, hogy:
- egy-egy településen mérséklődjön az utcai hajléktalanság valamelyik formája,
- egyáltalán ne növekedjen, vagy ne növekedjen annyira az ilyen krízishelyzetek gyakorisága,
- a már ilyen helyzetbe került embereknek az életkörülményei javuljanak,
- az utcán élő emberek életben maradási esélyei javuljanak.

Stratégiai kapcsolódás
A jelenlegi fejlesztés alapja, hogy a korábbi hazai és uniós projektek eredményeire építve, valamint a hajléktalan-ellátásban elinduló szakmai változások hatására az utcán élők különböző csoportjainak egymástól jól elkülöníthető szükségletei és igényei mentén szükséges kialakítani a szolgáltatásokat, és támogatásokat. Míg a korábbi projektek az utcán élők esetében csak az utcán/közterületen eltöltött idő alapján tettek javaslatot a bevonásra, jelen projektben már a különböző, egymástól markánsan elkülöníthető igényekkel és szükségletekkel rendelkező alcsoportok szerint differenciált szolgáltatások és támogatások megteremtése a cél. Fontos törekvés, hogy a lakhatás biztosítása és az egyéni szinten történő szolgáltatások biztosítása révén minél inkább kikerülhetővé váljon (vagy legalább jelentősen lecsökkenjen) az intézményben töltött idő.
A korábbi projektektől eltérően a megfogalmazott célok elérése és az eredmények fenntarthatósága érdekében szükséges a tágabb környezeti hatásokra is figyelni, illetve a tágabb környezetet is bevonni az elért eredmények fenntarthatósága érdekében is.
- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogelődje (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) és a Hajléktalanokért Közalapítvány között létrejött 59126-2/2013/SZOCSZOLG ügyiratszámú Együttműködési Megállapodás alapján meghirdetett "Vissza az utcáról 2014” című Felhívás keretében támogatott projektek a 2014. április 1. és 2015. szeptember 30. közötti időszakban működtek. Összesen 9 db pályázati kiírás jelent meg 2009-2013 között. Az utolsó évet kivéve, minden évben két kiírás történt, egy a Közép-magyarországi versenyképes régióra, és egy másik a konvergencia kategóriába tartozó másik hat régióra. Az utolsó évben csak a versenyképes régiókban jelent meg a kiírás. Összesen 52 projekt valósult meg a konstrukció keretében, míg a beadott pályázatok száma 82 volt. A projekt keretében a nyertes pályázók összesen 3,1 milliárd Ft támogatást használtak fel.
Az 52 projekt 27 településen valósult meg, a fővároson kívül, (ahol 10 projekt volt), 16 megyei jogú város és 10 kisebb település vett részt a projektben.
A megvalósított projektek a pályázatok szerint összesen 1950 főt terveztek bevonni, a meglévő projekt indikátorok szerint végül 1828 fő került bevonásra, azonban öt projektnél az EMIR-be nem kerültek rögzítésre a teljesített indikátorok. A többi projekt esetében a bevonási tervszámok teljesültek, illetve néhány esetben a tervezettnél több embert sikerült bevonni. A tervezési dokumentumok 3500 hajléktalan ember bevonását tűzték ki célul a projekt keretében, ennek a bevont mintegy 2000 fő majd 60%-át teszi ki.
A TÁMOP 5.3.3 innovációs tartalma igen magas volt, ezen belül is különösen magas hozzáadott értéke volt annak, hogy a projekt olyan komplex beavatkozást tett lehetővé, melyre addig nem nagyon volt lehetőség. A hajléktalanság összetett, több tényezős probléma, egyszerre lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi, a projekten belül ezek mindegyikére valamilyen szinten tervezhető volt beavatkozás. Ennyiben jóval több volt, mint más projektek adta lehetőségek, melyek inkább a problémacsoportnak csak egy részére engedtek meg beavatkozásokat kialakítani.
Már a TÁMOP-5.3.3-as projektekben is megjelent az "Elsőként lakhatás” szemlélet bevezetése, ennek az innovációnak a célja leginkább a szemléletmód elterjesztése volt a hajléktalan ellátás mindennapi gyakorlatában. Az addigi gyakorlatok a hajléktalan emberek társadalmi integrációjának elősegítésekor a lépcsőzetes modellt követték, vagyis hogy először szolgáltatásokat kell nyújtani a hajléktalan emberek számára, melyek felkészítik az önálló lakhatásra, és ha csak a bizonyos feltételeket már teljesítő helyezhető lakásba/lakhatásba. Ennek a gyakorlatnak a része az is, hogy az utcán élőket először hajléktalan szállásokra szükséges bevezetni, és ha már ott elsajátítottak bizonyos képességeket lehet a következő lépcsőfokban felkészíteni őket a kilépésre. Ehhez képest a TÁMOP 5.3.3 projekt, különösen a második szakasz, merőben új tapasztalatokkal gazdagította az ellátókat, annak tekintetében, hogy működhet a rögtön utcáról való lakásba helyezés és a hajléktalan embereknek az integrációját célzó szolgáltatásoknak a lakhatás és szolgáltatások egyszerre való nyújtása. Ebben a tekintetben a szervezetek egy jelentős tanulási folyamaton mentek keresztül.

Illeszkedés a stratégiai környezethez
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009-ben célul tűzte ki a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelmet, és ajánlásokat fogalmazott meg ezzel kapcsolatban. Egyebek között javasolva a rászorulók részére új szociális ellátási formákat (minimumjövedelem és méltányos nyugdíj), a női foglalkoztatottság növelését, a hátrányos helyzetűek (pl. fogyatékkal élők, korai iskolaelhagyók, romák) segítését, a gyermekszegénység elleni küzdelmet, a társadalmi befogadás növelését, a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelmet. Az Európai Unió azt vállalta, hogy 2020-ig 20 millió európai lakost emel ki a szegénységből. Ennek a célnak az elérésére az Unió meghirdette a "Szegénység elleni európai platformot”, amelyik egy területi és szociális kohézió megalapítása révén biztosítani kívánja a növekedés, a munkahelyteremtés feltételeit, és a szegények méltó élethez való jogát. Emellett az Európai Parlament 2008. október 9-én elfogadott jelentése 2015-ig kilátásba helyezte a hajléktalanság felszámolását az európai tagállamokban. Magyarország vállalása szerint 2020-ig félmillióval kell csökkenteni a szegények és a társadalmi kirekesztésben élők számát
Számos jelentős, a hajléktalanság felszámolását célzó fejlesztés valósult meg az EU szegénység elleni stratégiájában. A hajléktalanság leküzdése elsődleges fontosságúvá vált, mivel meghatározó része az EU szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló stratégiájának. Az EU szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló szociális stratégiája által az Európai Unió koordinálja és ösztönzi a szegénység és társadalmi kirekesztés leküzdésére irányuló nemzeti intézkedéseket és a szakpolitikák kialakítását.
Jelen koncepció erősen kapcsolódik az EU2020 stratégia, és ennek zászlóshajója, a Szegénység Elleni Platform célkitűzéseihez.

Illeszkedés az operatív programhoz
A koncepció azzal, hogy keretében a tartósan utcán élők és hajléktalan emberek esetében a rehabilitáció, az egyénre szabott támogatás és kompetenciák fejlesztése és a munkára való felkészítés kiegészül az önálló lakhatás elősegítésével, hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése EFOP célhoz.
Jelen Felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.
1.2. A rendelkezésre álló forrás
- A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,4 milliárd Ft.
- A támogatott támogatási kérelmek várható száma legalább 20 db.
Jelen Felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
1.3. A támogatás háttere
Jelen Felhívást az Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program keretében az Emberi Erőforrás Minisztériuma (továbbiakban: Támogató) hirdeti meg a 1037/2016. (II. 9.) Korm. határozatban szereplő éves fejlesztési keret alapján.

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon ahol hétfőtől csütörtökig 8:30 órától 16 óráig, pénteken 8:30 órától 14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a Felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja!

3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek:
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek
A Felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak:
3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek
A Felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan:
3.1.1.1. Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek:

I. A CÉLCSOPORT TÁMOGATÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK
1. A célcsoporttagok bevonása:
1. a projektbe bevonható egyének, párok és csoportok felkutatása,
2. komplex szükséglet-felmérés elvégzése,
3. szociális diagnózis készítése,
4. egyéni esetkezeléshez/esetvitelhez kapcsolódóan egyéni fejlesztési terv készítése (lépések, tevékenységek részletes meghatározása),
5. az egyéni fejlesztési terv folyamatos felülvizsgálata és szükség szerinti (az egyéni élethelyzethez igazodó) módosítása.
2. Az egyéni esetkezeléshez/esetvitelhez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása, az egyéni esetkezelés/esetvitel dokumentálása, és a célok és az elért (rész)eredmények nyomon követése:
1. személyes segítés - egyéni szükségletekhez folyamatosan igazodó intenzitású szociális munka,
2. krízisügyelet tartása (konfliktusok, egyéb problémák azonnali kezelésére, a biztonságos segítői háttér megteremtése érdekében),
3. az egyéni szükségletekhez igazodó módon történő nyomonkövetés, kísérés (intenzív és kevésbé intenzív formában, akár váltakozó módon).
3. A célcsoport lakhatásának támogatásához kapcsolódó szolgáltatások és az ahhoz szükséges beszerzések/felújítások biztosítása: lakhatási lehetőségek felkutatása.

II. SZAKMAI HÁLÓZAT, EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA
1. szakmai együttműködési hálózat megszervezése helyi szinten a célcsoport társadalmi integrációjának javítása érdekében (a hálózat résztvevői lehetnek: Kormányhivatal, más szociális, foglalkoztatási, egészségügyi, oktatási, képzési szervezetek, munkáltatók, és munkaadói szervezetek, érdekvédő szervezetek/csoportok, önkormányzatok, stb.)
2. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársággal vagy az általa kijelölt szervezettel való együttműködés keretében:
- részvétel a célcsoport támogatásával kapcsolatban megszervezett szakmai műhelyeken és/vagy fórumokon,
- adatszolgáltatás a projektmegvalósítással kapcsolatban.

4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
Amennyiben jelentkezni kíván a Felhívásra, kérjük a következő információkat vegye figyelembe.
4.1. Támogatást igénylők köre
Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthat be önállóan vagy konzorciumi vezetőként vagy partnerként az alábbi GFO kód szerinti szervezet, amely a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott hajléktalan-ellátást végez és a szolgáltatási nyilvántartásban szerepel:
Önállóan, vagy konzorciumi vezetőként vagy partnerként nyújthatnak be támogatási kérelmet az alábbi szervezetek:
322 - helyi (települési) önkormányzati költségvetési szerv,
372 - helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv
327 - helyi önkormányzatok társulása, valamint ezek intézményei,
382 - költségvetési rend szerint gazdálkodó, önkormányzati költségvetési körbe tartozó szerv,
381 - költségvetési rend szerint gazdálkodó, központi költségvetési körbe tartozó szerv,
525 - alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület
529 - egyéb egyesület
551 - egyház
552 - egyházi intézmény
555 - nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy
559 - egyéb egyházi szervezet
569 - egyéb alapítvány
561 - közalapítvány
572 - nonprofit korlátolt felelősségű társaság
573 - nonprofit részvénytársaság
Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség.
A konzorciummal szemben támasztott feltételek:
- A konzorcium maximum 5 tagú lehet. (Egy Főpályázó és maximum négy konzorciumi partner)
- Egy szervezet csak egy pályázatban vehet részt, akár Főpályázóként, akár konzorciumi tagként.
Önállóan nem, csak konzorciumi partnerként nyújthatnak be támogatási kérelmet az alábbi szervezetek:
113 - korlátolt felelősségű társaság
114 - részvénytársaság
117 - betéti társaság
116 - közkereseti társaság
129 - egyéb szövetkezet
121 - szociális szövetkezet
128 - foglalkoztatási szövetkezet
575 - Nonprofit közkereseti társaság
576 - Nonprofit betéti társaság
599 - Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet
699 - Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet
4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre
Jelen Felhívás 4.1. pontjában meghatározott támogatást igénylők körén kívül eső pályázók.
Lásd az ÁÚF "Kizáró okok listája” c. részben.
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
a) Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2016. november 15-étől 2018. november 15-éig van lehetőség.
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
- 2016. november 15.-2016. december 15.
- 2016. december 21.-2017. január 16.
- 2017. január 21.-2017. március 16.
- 2017. március 21.-2018. január 16.
- 2018. január 22-2018. november 15.
b) A támogatási kérelem benyújtásának módja: online benyújtás elektronikus kitöltő programon keresztül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltött programban véglegesített támogatási kérelemhez a Felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is. A nyilatkozat papír alapú példányát - ha azt nem minősített elektronikus aláírással látták el - postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően minél hamarabb, de legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás2/futárposta - szolgáltatás3 (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1397 Budapest, Pf. 504.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét!

5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak!
5.1. A támogatás formája
Jelen Felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége
Jelen Felhívás keretében a projekt elszámolható összköltsége legfeljebb 250 millió Ft lehet.
5.3. A támogatás mértéke, összege
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 30 millió Ft, maximum 250 millió Ft.
A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
https://www.palyazat.gov.hu/efop-114-16-elsknt-lakhats
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag



Ingyenes e-mail tanfolyam
Legalább ennyit a
forrásteremtésről címmel
Magam csináljam vagy bízzak meg egy szakembert?  Akármelyik utat választja van egy minimum, amit mindenképpen tudnia kell.
Ha Ön(ök) csinálják, akkor magától értetődő, hogy érteni kell hozzá, ha mást bíznak meg, akkor annyi tudásra lesz szükségük, hogy tudjanak megrendelni és átvenni.
Ezt a tudást szerezheti meg ezen a tanfolyamon, ami egyben jó alap arra, hogy ha saját maga vág bele könnyű legyen hozzátanulni.

Ne csak olvassa és nézze (filmek is lesznek a leckékben), csinálja is.
A forrásteremtésnél ezt alig kell magyarázni, hiszen elméletben forrást szerezni enyhén szólva marhaság.
Ezért arra kérem, hogy az egyes levelekben olvasottakat azonnal valósítsa meg a gyakorlatban.
Ne feledje, akármilyen kis lépés sokkal többet ér, mint az álldogálás a rajtvonalnál...
Az egyes leckéket e-mailben kapja meg, hetente egyet.
Jó tanulást és eredményes forrásszerzést kívánok!
Huszerl József szerkesztő
Itt iratkozhat fel

Távoktatási tanfolyamaink



Ajánló
Én-márka építés távoktatási tanfolyam
Bővebben a tanfolyamról >>>




Hírek a Főoldalról


Ingyenes hírlevelünkre
itt iratkozhat fel









Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldáse e-mailben
Vissza
Felhasználási feltételek
Adatvédelem
Levél a szerkesztőnek
Médiaajánlat
Impresszum