{"status":"archived","flags":{"boosted":false,"has_editor_note":false,"days_until_deadline":-368},"slug":"mailath-gyorgy-tudomanyos-palyazat","title":"Mailáth György Tudományos Pályázat","url":"https://pafi.hu/p/mailath-gyorgy-tudomanyos-palyazat","json_url":"https://pafi.hu/p/mailath-gyorgy-tudomanyos-palyazat.json","markdown_url":"https://pafi.hu/p/mailath-gyorgy-tudomanyos-palyazat.md","pafi_id":"69811059575141EBC1258CA2006E0530","source_code":null,"source_url":null,"deadline":"2025.  10.  03.","valid_to":"2025-10-03","posted_at":"2025-06-10","modified_on":"2026-09-23","boosted":false,"frame_demand_percent":null,"owners":[{"slug":"orszagos-birosagi-hivatal","title":"Országos Bírósági Hivatal"}],"categories":[{"slug":"kozmuvelodes","title":"Közművelődés"}],"alloweds":[{"slug":"termeszetes-szemelyek","title":"Természetes személyek"}],"eligibility_note":"bírósági és joghallgatói tagozat","editor_note":null,"call_document_url":null,"documents":[],"ai_summary":null,"lead":"Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet. A pályázat bírósági és joghallgatói tagozaton kerül megrendezésre polgári jogi, büntetőjogi, munka-és közigazgatási jogi, valamint bírósági általános igazgatási és hivatástörténeti szekcióban.","content":"**Mailáth György Tudományos Pályázat**\n\n**Pályázati kiírás 2025**\n\nAz Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet. A pályázat bírósági és joghallgatói tagozaton kerül megrendezésre polgári jogi, büntetőjogi, munka-és közigazgatási jogi, valamint bírósági általános igazgatási és hivatástörténeti szekcióban.\n\nA pályázatok postára adási határideje: **2025. október 3.**\n\nA pályázatokat postán vagy személyesen az 1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6. szám alatt lehet benyújtani.\n\n2025-ben az alábbi témakörökben várjuk a pályamunkákat:\n\n**Polgári Jogi Szekció**\n\n1. Digitális technológiák és eszközök alkalmazása a polgári eljárásokban (Elektronikus kapcsolattartás, elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével történő bizonyításfelvétel, egyszerűsített telekommunikációs jelenlét)\n\n2. Adatvédelem a bírósági eljárásokban (GDPR és az Infotv. érvényesülése a polgári perekben, adatvédelmi kifogás jogintézménye)\n\n3. A mesterséges intelligencia alkalmazása a polgári igazságszolgáltatásban\n\n4. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (DÁPtv.) hatása a polgári igazságszolgáltatásra\n\n5. A szakértői bizonyítás elméleti és gyakorlati kérdései a polgári eljárásokban a változó jogszabályi környezet tükrében\n\n6. A magánszakértő útján történő bizonyítás\n\n7. Költségek a polgári perben a jogszabályi változásokra és a bírói gyakorlatra figyelemmel (Perköltség és annak elemei, díjszámítás, mérlegelési jogkör szabadsága)\n\n8. Költségek előlegezése a külföldi elemet tartalmazó polgári perben\n\n9. Határokon átnyúló jogviták elméleti és gyakorlati kérdései (Kézbesítés, bizonyításfelvétel)\n\n10. A polgári peres eljárás elhúzódásának következményei, a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény (Pevtv.) alkalmazásának tapasztalatai\n\n11. Kereset, keresethalmazat, kereset és ellenkérelem-változtatás dogmatikai elemzése\n\n12. A jogerő fogalma és annak összehasonlító elemzése a rPp. és az új Pp. szabályozásában\n\n13. Méltányosság és mérlegelési jogkör gyakorlása a polgári ítélkezésben\n\n14. Ideiglenes intézkedés a személyi állapotot érintő perekben\n\n15.  A bírósági letét fajtái és kezelése\n\n16. A perkoncentráció alapelvének megvalósulása a polgári peres eljárásban\n\n17. A megállapítási kereset fogalma\n\n18. A mediáció, mint a konfliktuskezelés alternatív eszköze\n\n19. A végrehajtási jog elévülése a bírósági gyakorlat tükrében\n\n20. A választójogból való kizárás tárgyában hozott döntés szempontjai a gondnoksági perekben\n\n21. A cselekvőképesség részleges korlátozása, az ügycsoportok meghatározásának elmélete és gyakorlata a gondnoksági perekben\n\n22. A gyermek jogellenes elvitele, a figyelmeztető jelzés elhelyezése és felülvizsgálata iránti eljárás\n\n23. Családon belüli erőszak, veszélyeztető magatartás és a bíróság jelzési, intézkedési kötelezettsége a polgári peres és nemperes eljárásokban\n\n24. A gyermekek polgári eljárásban történő meghallgatása (Ítélőképesség fogalma, szakértő bevonásának szükségessége és további sajátos eljárásjogi kérdések elemzése)\n\n25. Az élettársi kapcsolat szabályozásának változásai\n\n26. A gyermekkel való kapcsolattartás anyagi és eljárásjogi kérdései\n\n27. Gyermekjogok az egészségügyben\n\n28. Gyermektartás és a rendkívüli kiadások megítélése a bírói gyakorlat tükrében\n\n29. A személyiség polgári jogi védelme a bírói gyakorlat tükrében\n\n30. A digitális vagyon jogi megítélése, értékelése és annak jogi sorsa\n\n31. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése\n\n32. Vadkár\n\n33. Határon átnyúló öröklési jogviták\n\n34. A devizahiteles perek gyakorlatának változása az Európai Unió Bíróságának döntései tükrében\n\n35. A kényszertörlési eljárás fejlődéstörténete napjainkig\n\n36. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény által bevezetett változások és azok hatása a polgári jogi bíráskodásra\n\n37. A közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adásával, a biztosítékadás eljárásjogi kérdései\n\n38. Az építményi jog dogmatikai és gyakorlati kérdései\n\n39. A haszonélvezeti joggal -mint vagyoni értékű joggal -kapcsolatos kérdések a házassági vagyonjogban\n\n40. Társasházi közgyűlési határozat érvénytelensége iránti perek gyakorlata\n\n**Büntetőjogi Szekció**\n\n1. A bűnügyi együttműködés nemzetközi és uniós dimenziói\n\n2. A gyülekezési jog védelme a bűncselekmények és szabálysértések tényállásszerűségével szemben\n\n3. Az elektromos rollerek megjelenése a közlekedési bűntetőjogban\n\n4. A zaklatás és a kapcsolati erőszak bűncselekmények összehasonlítása, ezekkel szembeni fellépés eszközei és ezek gyakorlati hatékonysága\n\n5. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elhatárolási kérdései a bírói gyakorlat tükrében\n\n6. A rágalmazás és becsületsértés gyakorlata, annak jogi problémái\n\n7. Az eutanázia büntetőjogi megítélése az 1980-as évektől napjainkig\n\n8. Az emberi méltóság és az alapvető szabadságjogok védelmének büntetőjogi aspektusai az Alkotmánybíróság érvelésének tükrében\n\n9. A kapcsolati erőszak tényállása a családon belüli erőszak elleni harcban\n\n10. A pénzmosás ítélkezési gyakorlatának változásai és az anyagi jog változása, az alapbűncselekmény bizonyítási kérdései\n\n11. Az emberkereskedelem ítélkezési gyakorlatának változásai\n\n12. A büntetőeljárásban az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazásával kapcsolatos kihívások\n\n13. A tisztességes eljárás elvének érvényesülésével kapcsolatos kihívások a büntetőeljárásban\n\n14. Megalapozatlanság kiküszöbölésének lehetősége a fellebbviteli eljárásban, külön figyelemmel a korlátozott felülbírálattal, illetve teljes felülbírálattal érintett ügyek közti különbségekre\n\n15. Titkosszolgálati eszközökkel beszerzett bizonyítékok felhasználása a bűntetőeljárásban\n\n16. A büntetéskiszabás korlátai: a mértékes indítvány és a súlyosítási tilalom\n\n17. Az online térben a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények\n\n18. Bűnügyi felügyelet a gyakorlatban\n\n19. Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében\n\n20. A vádlott személyes jelenlétével kapcsolatos szabályok érvényesülése a tárgyalási szakaszban\n\n21. A perújítás gyakorlati kérdései\n\n22. Anyagi igazság és valóság megállapítása a büntetőeljárásban\n\n23. A szakértői bizonyítás rendszere, a magánszakértői vélemény és felhasználási lehetőségei\n\n24. A polgári jogi igény -az elbírálás során az elsőfokú és a másodfokú eljárásban alkalmazandó polgári perrendtartási szabályok és elvek, valamint  az előterjesztés polgári jogi joghatásai\n\n25. A forum regit actum és a locus regit actum elvének érvényesülése az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében\n\n26. Kockázatelemzés és annak kihatása a büntetés-végrehajtási bíró feladataira a Büntetés-végrehajtási törvény változása tükrében\n\n27. A mesterséges intelligencia felhasználásának büntetőjogi aspektusai, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazhatósága az igazságszolgáltatás működése során\n\n28. A digitális forradalom hatása a bűnözésre, a büntetőjogra és a büntetőeljárásjogra, ideértve a kiberbűnözéssel és a kriptovalutákkal kapcsolatos jogalkalmazási kérdéseket\n\n29. A 12-14. év közötti bűnelkövetőkkel szembeni jogkövetkezmények bírói gyakorlata, a felelősségmegállapítás szempontjai\n\n30. Az állatkínzás bűncselekményének aktuális anyagi-és eljárásjogi kérdései, a bűncselekménnyel kapcsolatos bírói gyakorlat\n\n31. A közérdekű munka büntetés és a jóvátételi munka intézkedés összehasonlítása, kiszabásuknak és végrehajtásuknak gyakorlati problémái\n\n32. Tárhelyszolgáltatás megszüntetése intézkedés alkalmazási köre és gyakorlati problémái\n\n33. A bűnszervezetben való elkövetés megállapításának kérdései\n\n34. A katonai büntetőjog aktuális anyagi-és eljárásjogi kérdései\n\n**Munkajogi és Közigazgatási Jogi Szekció**\n\n1. A Kp. tárgyi hatályának határán -a közigazgatási bírói út legújabb kérdései\n\n2. Az uniós jog alkalmazása az energetikai ügyekben\n\n3. Általános és ágazati jog szerinti panaszjog a közigazgatási perekben, elhatárolások\n\n4. Az uniós jog alkalmazása a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő jogvitákban\n\n5. A pénzügyi felügyeleti ügyekben felmerült uniós jogi kérdések\n\n6. A hatásköri bíráskodás tapasztalatai\n\n7. A közigazgatási szervek közötti hatásköri viták, a bírósági kijelölés\n\n8. Véleménynyilvánítás és polgári engedetlenség a munkajogban\n\n9. A munkavállaló egészségügyi okból való alkalmatlansága a jogalkalmazás és az Alkotmánybíróság határozatai tükrében\n\n10. Az egyenlő bánásmód sérelmével kapcsolatos bizonyítási szabályok, különös tekintettel a szexuális zaklatásra\n\n11. A kamarai állásfoglalás kötőerejének megítélése a Kúria 11/2024. számú Jogegységi határozatának fényében\n\n12. A hatóságok közötti lojális együttműködés a versenyjog területén\n\n13. A jogsérelem orvoslása közigazgatási perekben\n\n14. Az azonnali jogvédelem eszközei és gyakorlata a közigazgatási perekben\n\n15. Gyermekvédelmi kérdések a közigazgatási perekben\n\n16. Az önálló munkaügyi bíráskodás jövője az intézményrendszer változásai és a munkajogi tárgyú jogszabályalkotás tükrében\n\n17. Az elkülönült munkaügyi bíráskodás létjogosultsága és jelentősége a polgári perrendtartás szabályrendszerében\n\n18. Az ügyvezetői munkaszerződés létrejötte, megszüntetése\n\n19. Az üzleti titok védelme a munkajogban\n\n20. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége és az állásidő\n\n21. Munkaidő, pihenőidő a magyar bírósági, alkotmánybírósági gyakorlatban és az Európai Unió Bírósága gyakorlatában\n\n22. Jognyilatkozat pótlása a munkaügyi perekben\n\n23. Bennfentes kereskedelem jogalkalmazási gyakorlata\n\n24. Az emberi jogok szerepe a közigazgatási bíráskodásban\n\n25. Személyiségi jogsérelem a marasztalási perekben az Mt. rendelkezéseire figyelemmel\n\n26. A bírósági közvetítés akadályai, avagy korlátozott közvetítés a közigazgatási perekben\n\n27. Iparbiztonsági ügyek a közigazgatási bíróság előtt\n\n28. Az új ingatlan-nyilvántartási törvény első évének gyakorlati tapasztalatai\n\n29. Keresethalmazat a közigazgatási perben\n\n30. Személyiségi jogsértések munkajogi aspektusai -sérelemdíj a munkajogi gyakorlatban\n\n31. Munkaidő-szervezés egyes kérdései -heti és napi pihenőidő kiadásának problematikája\n\n32. Platformalapú munkavégzés lehetséges irányai a platform irányelv tükrében, valamint a platformalapú foglalkoztatás minősítése a bírói gyakorlatban, különös tekintettel a Kúria Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú ítéletére\n\n33. Külföldi munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémák, valamint a joghatóság, jogválasztás kérdése a munkaügyi perekben\n\n34. Érvénytelenség a munkajogban és annak jogkövetkezményei\n\n35. Az Alkotmánybíróság munkaügyi tárgyú döntéseinek bemutatása, elemzése\n\n36. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának munkajogot érintő esetjoga -a legújabb döntések elemzése\n\n37. Az egyesbírói és a tanácsban való eljárás szabályozási és jogalkalmazási anomáliái (Kp. 8. §)\n\n38. A közigazgatási bírák adminisztrációs terhei csökkentésének lehetséges módjai\n\n39. A bírósághoz való hozzáférés továbbfejlesztésének lehetséges módjai a közigazgatási perekben\n\n40. A keresetváltoztatás útvesztői a közigazgatási perekben\n\n41. A helyben lakás fogalma és annak  igazolása a földforgalmi ügyekben\n\n42. A fogyasztói árak szabályozásával kapcsolatos ügyek az EUB előtt\n\n43. A földforgalmi ügyek legújabb kérdései\n\n44. Az állami digitalizáció hatása a közigazgatási bírósági eljárásban\n\n45. Gyermekvédelem a közigazgatási ítélkezés tükrében\n\n46. Munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzéssel kapcsolatos jogviták a közigazgatási bíróság előtt\n\n**Általános Igazgatási és Hivatástörténeti Szekció**\n\n1. A közigazgatási bíráskodás rendszerváltás utáni hatásköri rendszerei\n\n2. A bírói életpálya előtt álló új kihívások, az utánpótlás kérdése az új szabályok tükrében\n\n3. A bírák és bírósági eljárások védelmének lehetséges szabályozási irányai\n\n4. A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény hatása a bíróságokra\n\n5. Az igazságügyi alkalmazottak vétkes kötelezettségszegésének munkáltatói megítélése\n\n6. A bírák vétkes kötelezettségszegése\n\n7. A Kúria joggyakorlat egységesítő tevékenységének jogtörténeti fejlődése\n\n8. A fogalmazói lét múltja és jövője\n\n9. Az igazságügyi alkalmazottak motiválásának lehetséges eszközei, különös tekintettel a jegyzők bírósági szervezeten belüli megtartására\n\n10. A bírósági életpálya egykor és ma -összehasonlító jogtörténeti áttekintés, valamint a bíróvá válás lehetséges modelljei\n\n11. A bírósági határozatok közérthetősége\n\n12. A bíró és a bíróság kizárásának alakulása a kezdetektől napjainkig\n\n13. A mesterséges intelligencia szerepe, haszna és veszélyei a bírói igazgatásban, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény (Dáptv.) alkalmazásával kapcsolatos aktualitások\n\n14. Az automatikus szignálás és az ügyteher arányos eloszlása\n\n15. Az ügyek nehézségének mérési eszközei, a súlyszámrendszer problémái\n\n16. A home office munkavégzés és a bírósági munka összefüggései\n\n17. Generációk a munkahelyen\n\n18. A bírói illetmény modelljei az Európai Unió tagállamaiban, a bírói függetlenség anyagi oldala\n\n19. A szubjektív és objektív integritássértés\n\n20. A végrehajtási ügyintézők szerepe a bírósági szervezetben\n\n21. A bírósági szervezet digitalizációja és annak hatása az igazságszolgáltatás hatékonyságára\n\n22. A bírói kiválasztási rendszer összehasonlít? elemzése nemzetközi modellek és a hazai gyakorlat tükrében\n\n23. A bírói függetlenség versus igazgatási, ellenőrző és irányító feladatok\n\n24. A bírák fegyelmi felelőssége és a fegyelmi bíráskodás Magyarországon\n\n25. Bíróságok és a média kapcsolata igazgatási szempontból\n\n26. A bíró erkölcsi dilemmái -az ítélkezésre hatást gyakorló objektív és szubjektív tényezők\n\n27. A bírói véleménynyilvánítás szabadsága\n\n28. A bíróságok HR rendszereinek digitalizációja és hatása a munkafolyamatokra Képzési és továbbképzési programok hatása a bírósági dolgozók teljesítményére\n\n29. Az igazságügyi alkalmazotti fluktuáció megakadályozása\n\n30. A teljesítményértékelés továbbfejlesztésének lehetőségei az igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban\n\n31. A bírói hivatás társadalmi megítélésének alakulása az 1900-as évek elejétől 2025. tavaszáig\n\n32. A munkaügyi bíráskodás hatásköri változásai 1945-től napjainkig és fenntartásának indokai\n\n**Részvételi feltételek:**\n\nA pályázat bírósági és joghallgatói tagozaton kerül meghirdetésre.\n\nA bírósági tagozaton a bírósági szervezet tudományos fokozattal nem rendelkező tagjai, míg a joghallgatói tagozaton a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő magyar és külföldi hallgatók nyújthatnak be pályaművet, magyar nyelven.\n\nNem vehetnek részt a pályázaton a pályaműveket értékelő bíráló bizottságok tagjai, továbbá a bíráló bizottsági tagok Ptk. szerinti hozzátartozói.\n\n**A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:**\n\nPályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.\n\nA pályázónak törekednie kell az általa választott témakör, valamint az ahhoz kapcsolódó vitatott kérdések feltárására, az elérhető hazai, illetőleg nemzetközi szakirodalom minél szélesebb körű feldolgozására, az idézett források pontos feltüntetésére, a hivatkozási rend megtartására.\n\nA pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.\n\n**Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a megadott témák átfogó jellegűek. Az egyes témákon belül résztémák kidolgozására is lehetőség van.**\n\n**A pályázatok benyújtásának formai követelményei:**\n\na) Általános követelmények:\n\nA dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).\n\nA szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell elkészíteni.\n\nA pályamunkát tartalmazó fájl elnevezése a következő legyen: Mailáth_2025_Jelige.\n\nA dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.\n\nA végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.\n\nInternetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.\n\nA hivatkozás rendjére az IJOTEN szerkesztési útmutatójának 4.1. – 5.8.2.5. pontjaiban foglaltak értelemszerűen irányadóak. Az IJOTEN szerkesztési elvek az alábbi linken elérhetők: [https://ijoten.hu/uploads/szerzoi_utm_2018_januartol.pdf](https://ijoten.hu/uploads/szerzoi_utm_2018_januartol.pdf).\n\nb) Benyújtás technikai tudnivalói:\n\nA pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:\n\na választott, maximum három szóból álló jeligét,\n\nszekciót,\n\ntagozatot,\n\na választott téma számát és megnevezését.\n\nA pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.\n\nA pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:\n\n„Mailáth György Tudományos Pályázat 2025”,\n\na jeligét.\n\nA nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:\n\na dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),\n\nkettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),\n\nközepes méretű borítékot.\n\nKözepes méretű borítékban kell elhelyezni:\n\na választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),\n\nnyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,\n\nnyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti,\n\nnyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,\n\nnyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette.\n\n**Pályamunkák elbírálása:**\n\nA dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakmai tudású bíráiból álló Bíráló Bizottságok értékelik és tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak, illetve különdíj odaítélésére. A díjak odaítéléséről az OBH elnöke dönt.\n\n**Pályamunkák díjazása:**\n\nA pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:\n\n1. hely: oklevél, nettó 300.000 forint és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)\n\n2. hely: oklevél és nettó 200.000 forint\n\n3. hely: oklevél és nettó 150.000 forint\n\nKülöndíj: oklevél és nettó 150.000 forint\n\nA bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzatról szóló 3/2016 (II.29.) OBH utasítás 32.§ (1) bekezdés h) pontja alapján az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (fogalmazói álláshelyre pályázó) pedig 4 többletpontban részesül.\n\n **Pályamunkák publikálása:**\n\nAz Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban jelenteti meg, de a szerzőnek -a pályázat elbírálását követően -lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.","content_format":"markdown","provenance":{"source_type":"editorial","editorial_since":1991,"publisher":"i&i Kulturális Informatikai és Innovációs Kft."}}