Mailáth György Tudományos Pályázat

Mailáth György Tudományos Pályázat
Pályázati kiírás 2025
Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet. A pályázat bírósági és joghallgatói tagozaton kerül megrendezésre polgári jogi, büntetőjogi, munka-és közigazgatási jogi, valamint bírósági általános igazgatási és hivatástörténeti szekcióban.
A pályázatok postára adási határideje: 2025. október 3.
A pályázatokat postán vagy személyesen az 1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6. szám alatt lehet benyújtani.
 
2025-ben az alábbi témakörökben várjuk a pályamunkákat:
Polgári Jogi Szekció
1. Digitális technológiák és eszközök alkalmazása a polgári eljárásokban (Elektronikus kapcsolattartás, elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével történő bizonyításfelvétel, egyszerűsített telekommunikációs jelenlét)
2. Adatvédelem a bírósági eljárásokban (GDPR és az Infotv. érvényesülése a polgári perekben, adatvédelmi kifogás jogintézménye)
3. A mesterséges intelligencia alkalmazása a polgári igazságszolgáltatásban
4. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (DÁPtv.) hatása a polgári igazságszolgáltatásra
5. A szakértői bizonyítás elméleti és gyakorlati kérdései a polgári eljárásokban a változó jogszabályi környezet tükrében
6. A magánszakértő útján történő bizonyítás
7. Költségek a polgári perben a jogszabályi változásokra és a bírói gyakorlatra figyelemmel (Perköltség és annak elemei, díjszámítás, mérlegelési jogkör szabadsága)
8. Költségek előlegezése a külföldi elemet tartalmazó polgári perben
9. Határokon átnyúló jogviták elméleti és gyakorlati kérdései (Kézbesítés, bizonyításfelvétel)
10. A polgári peres eljárás elhúzódásának következményei, a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény (Pevtv.) alkalmazásának tapasztalatai
11. Kereset, keresethalmazat, kereset és ellenkérelem-változtatás dogmatikai elemzése
12. A jogerő fogalma és annak összehasonlító elemzése a rPp. és az új Pp. szabályozásában
13. Méltányosság és mérlegelési jogkör gyakorlása a polgári ítélkezésben
14. Ideiglenes intézkedés a személyi állapotot érintő perekben
15.  A bírósági letét fajtái és kezelése
16. A perkoncentráció alapelvének megvalósulása a polgári peres eljárásban
17. A megállapítási kereset fogalma
18. A mediáció, mint a konfliktuskezelés alternatív eszköze
19. A végrehajtási jog elévülése a bírósági gyakorlat tükrében
20. A választójogból való kizárás tárgyában hozott döntés szempontjai a gondnoksági perekben
21. A cselekvőképesség részleges korlátozása, az ügycsoportok meghatározásának elmélete és gyakorlata a gondnoksági perekben
22. A gyermek jogellenes elvitele, a figyelmeztető jelzés elhelyezése és felülvizsgálata iránti eljárás
23. Családon belüli erőszak, veszélyeztető magatartás és a bíróság jelzési, intézkedési kötelezettsége a polgári peres és nemperes eljárásokban
24. A gyermekek polgári eljárásban történő meghallgatása (Ítélőképesség fogalma, szakértő bevonásának szükségessége és további sajátos eljárásjogi kérdések elemzése)
25. Az élettársi kapcsolat szabályozásának változásai
26. A gyermekkel való kapcsolattartás anyagi és eljárásjogi kérdései
27. Gyermekjogok az egészségügyben
28. Gyermektartás és a rendkívüli kiadások megítélése a bírói gyakorlat tükrében
29. A személyiség polgári jogi védelme a bírói gyakorlat tükrében
30. A digitális vagyon jogi megítélése, értékelése és annak jogi sorsa
31. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése
32. Vadkár
33. Határon átnyúló öröklési jogviták
34. A devizahiteles perek gyakorlatának változása az Európai Unió Bíróságának döntései tükrében
35. A kényszertörlési eljárás fejlődéstörténete napjainkig
36. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény által bevezetett változások és azok hatása a polgári jogi bíráskodásra
37. A közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adásával, a biztosítékadás eljárásjogi kérdései
38. Az építményi jog dogmatikai és gyakorlati kérdései
39. A haszonélvezeti joggal -mint vagyoni értékű joggal -kapcsolatos kérdések a házassági vagyonjogban
40. Társasházi közgyűlési határozat érvénytelensége iránti perek gyakorlata
Büntetőjogi Szekció
1. A bűnügyi együttműködés nemzetközi és uniós dimenziói
2. A gyülekezési jog védelme a bűncselekmények és szabálysértések tényállásszerűségével szemben
3. Az elektromos rollerek megjelenése a közlekedési bűntetőjogban
4. A zaklatás és a kapcsolati erőszak bűncselekmények összehasonlítása, ezekkel szembeni fellépés eszközei és ezek gyakorlati hatékonysága
5. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elhatárolási kérdései a bírói gyakorlat tükrében
6. A rágalmazás és becsületsértés gyakorlata, annak jogi problémái
7. Az eutanázia büntetőjogi megítélése az 1980-as évektől napjainkig
8. Az emberi méltóság és az alapvető szabadságjogok védelmének büntetőjogi aspektusai az Alkotmánybíróság érvelésének tükrében
9. A kapcsolati erőszak tényállása a családon belüli erőszak elleni harcban
10. A pénzmosás ítélkezési gyakorlatának változásai és az anyagi jog változása, az alapbűncselekmény bizonyítási kérdései
11. Az emberkereskedelem ítélkezési gyakorlatának változásai
12. A büntetőeljárásban az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazásával kapcsolatos kihívások
13. A tisztességes eljárás elvének érvényesülésével kapcsolatos kihívások a büntetőeljárásban
14. Megalapozatlanság kiküszöbölésének lehetősége a fellebbviteli eljárásban, külön figyelemmel a korlátozott felülbírálattal, illetve teljes felülbírálattal érintett ügyek közti különbségekre
15. Titkosszolgálati eszközökkel beszerzett bizonyítékok felhasználása a bűntetőeljárásban
16. A büntetéskiszabás korlátai: a mértékes indítvány és a súlyosítási tilalom
17. Az online térben a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények
18. Bűnügyi felügyelet a gyakorlatban
19. Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében
20. A vádlott személyes jelenlétével kapcsolatos szabályok érvényesülése a tárgyalási szakaszban
21. A perújítás gyakorlati kérdései
22. Anyagi igazság és valóság megállapítása a büntetőeljárásban
23. A szakértői bizonyítás rendszere, a magánszakértői vélemény és felhasználási lehetőségei
24. A polgári jogi igény -az elbírálás során az elsőfokú és a másodfokú eljárásban alkalmazandó polgári perrendtartási szabályok és elvek, valamint  az előterjesztés polgári jogi joghatásai
25. A forum regit actum és a locus regit actum elvének érvényesülése az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében
26. Kockázatelemzés és annak kihatása a büntetés-végrehajtási bíró feladataira a Büntetés-végrehajtási törvény változása tükrében
27. A mesterséges intelligencia felhasználásának büntetőjogi aspektusai, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazhatósága az igazságszolgáltatás működése során
28. A digitális forradalom hatása a bűnözésre, a büntetőjogra és a büntetőeljárásjogra, ideértve a kiberbűnözéssel és a kriptovalutákkal kapcsolatos jogalkalmazási kérdéseket
29. A 12-14. év közötti bűnelkövetőkkel szembeni jogkövetkezmények bírói gyakorlata, a felelősségmegállapítás szempontjai
30. Az állatkínzás bűncselekményének aktuális anyagi-és eljárásjogi kérdései, a bűncselekménnyel kapcsolatos bírói gyakorlat
31. A közérdekű munka büntetés és a jóvátételi munka intézkedés összehasonlítása, kiszabásuknak és végrehajtásuknak gyakorlati problémái
32. Tárhelyszolgáltatás megszüntetése intézkedés alkalmazási köre és gyakorlati problémái
33. A bűnszervezetben való elkövetés megállapításának kérdései
34. A katonai büntetőjog aktuális anyagi-és eljárásjogi kérdései
Munkajogi és Közigazgatási Jogi Szekció
1. A Kp. tárgyi hatályának határán -a közigazgatási bírói út legújabb kérdései
2. Az uniós jog alkalmazása az energetikai ügyekben
3. Általános és ágazati jog szerinti panaszjog a közigazgatási perekben, elhatárolások
4. Az uniós jog alkalmazása a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő jogvitákban
5. A pénzügyi felügyeleti ügyekben felmerült uniós jogi kérdések
6. A hatásköri bíráskodás tapasztalatai
7. A közigazgatási szervek közötti hatásköri viták, a bírósági kijelölés
8. Véleménynyilvánítás és polgári engedetlenség a munkajogban
9. A munkavállaló egészségügyi okból való alkalmatlansága a jogalkalmazás és az Alkotmánybíróság határozatai tükrében
10. Az egyenlő bánásmód sérelmével kapcsolatos bizonyítási szabályok, különös tekintettel a szexuális zaklatásra
11. A kamarai állásfoglalás kötőerejének megítélése a Kúria 11/2024. számú Jogegységi határozatának fényében
12. A hatóságok közötti lojális együttműködés a versenyjog területén
13. A jogsérelem orvoslása közigazgatási perekben
14. Az azonnali jogvédelem eszközei és gyakorlata a közigazgatási perekben
15. Gyermekvédelmi kérdések a közigazgatási perekben
16. Az önálló munkaügyi bíráskodás jövője az intézményrendszer változásai és a munkajogi tárgyú jogszabályalkotás tükrében
17. Az elkülönült munkaügyi bíráskodás létjogosultsága és jelentősége a polgári perrendtartás szabályrendszerében
18. Az ügyvezetői munkaszerződés létrejötte, megszüntetése
19. Az üzleti titok védelme a munkajogban
20. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége és az állásidő
21. Munkaidő, pihenőidő a magyar bírósági, alkotmánybírósági gyakorlatban és az Európai Unió Bírósága gyakorlatában
22. Jognyilatkozat pótlása a munkaügyi perekben
23. Bennfentes kereskedelem jogalkalmazási gyakorlata
24. Az emberi jogok szerepe a közigazgatási bíráskodásban
25. Személyiségi jogsérelem a marasztalási perekben az Mt. rendelkezéseire figyelemmel
26. A bírósági közvetítés akadályai, avagy korlátozott közvetítés a közigazgatási perekben
27. Iparbiztonsági ügyek a közigazgatási bíróság előtt
28. Az új ingatlan-nyilvántartási törvény első évének gyakorlati tapasztalatai
29. Keresethalmazat a közigazgatási perben
30. Személyiségi jogsértések munkajogi aspektusai -sérelemdíj a munkajogi gyakorlatban
31. Munkaidő-szervezés egyes kérdései -heti és napi pihenőidő kiadásának problematikája
32. Platformalapú munkavégzés lehetséges irányai a platform irányelv tükrében, valamint a platformalapú foglalkoztatás minősítése a bírói gyakorlatban, különös tekintettel a Kúria Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú ítéletére
33. Külföldi munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémák, valamint a joghatóság, jogválasztás kérdése a munkaügyi perekben
34. Érvénytelenség a munkajogban és annak jogkövetkezményei
35. Az Alkotmánybíróság munkaügyi tárgyú döntéseinek bemutatása, elemzése
36. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának munkajogot érintő esetjoga -a legújabb döntések elemzése
37. Az egyesbírói és a tanácsban való eljárás szabályozási és jogalkalmazási anomáliái (Kp. 8. §)
38. A közigazgatási bírák adminisztrációs terhei csökkentésének lehetséges módjai
39. A bírósághoz való hozzáférés továbbfejlesztésének lehetséges módjai a közigazgatási perekben
40. A keresetváltoztatás útvesztői a közigazgatási perekben
41. A helyben lakás fogalma és annak  igazolása a földforgalmi ügyekben
42. A fogyasztói árak szabályozásával kapcsolatos ügyek az EUB előtt
43. A földforgalmi ügyek legújabb kérdései
44. Az állami digitalizáció hatása a közigazgatási bírósági eljárásban
45. Gyermekvédelem a közigazgatási ítélkezés tükrében
46. Munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzéssel kapcsolatos jogviták a közigazgatási bíróság előtt
Általános Igazgatási és Hivatástörténeti Szekció
1. A közigazgatási bíráskodás rendszerváltás utáni hatásköri rendszerei
2. A bírói életpálya előtt álló új kihívások, az utánpótlás kérdése az új szabályok tükrében
3. A bírák és bírósági eljárások védelmének lehetséges szabályozási irányai
4. A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény hatása a bíróságokra
5. Az igazságügyi alkalmazottak vétkes kötelezettségszegésének munkáltatói megítélése
6. A bírák vétkes kötelezettségszegése
7. A Kúria joggyakorlat egységesítő tevékenységének jogtörténeti fejlődése
8. A fogalmazói lét múltja és jövője
9. Az igazságügyi alkalmazottak motiválásának lehetséges eszközei, különös tekintettel a jegyzők bírósági szervezeten belüli megtartására
10. A bírósági életpálya egykor és ma -összehasonlító jogtörténeti áttekintés, valamint a bíróvá válás lehetséges modelljei
11. A bírósági határozatok közérthetősége
12. A bíró és a bíróság kizárásának alakulása a kezdetektől napjainkig
13. A mesterséges intelligencia szerepe, haszna és veszélyei a bírói igazgatásban, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény (Dáptv.) alkalmazásával kapcsolatos aktualitások
14. Az automatikus szignálás és az ügyteher arányos eloszlása
15. Az ügyek nehézségének mérési eszközei, a súlyszámrendszer problémái
16. A home office munkavégzés és a bírósági munka összefüggései
17. Generációk a munkahelyen
18. A bírói illetmény modelljei az Európai Unió tagállamaiban, a bírói függetlenség anyagi oldala
19. A szubjektív és objektív integritássértés
20. A végrehajtási ügyintézők szerepe a bírósági szervezetben
21. A bírósági szervezet digitalizációja és annak hatása az igazságszolgáltatás hatékonyságára
22. A bírói kiválasztási rendszer összehasonlít? elemzése nemzetközi modellek és a hazai gyakorlat tükrében
23. A bírói függetlenség versus igazgatási, ellenőrző és irányító feladatok
24. A bírák fegyelmi felelőssége és a fegyelmi bíráskodás Magyarországon
25. Bíróságok és a média kapcsolata igazgatási szempontból
26. A bíró erkölcsi dilemmái -az ítélkezésre hatást gyakorló objektív és szubjektív tényezők
27. A bírói véleménynyilvánítás szabadsága
28. A bíróságok HR rendszereinek digitalizációja és hatása a munkafolyamatokra Képzési és továbbképzési programok hatása a bírósági dolgozók teljesítményére
29. Az igazságügyi alkalmazotti fluktuáció megakadályozása
30. A teljesítményértékelés továbbfejlesztésének lehetőségei az igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban
31. A bírói hivatás társadalmi megítélésének alakulása az 1900-as évek elejétől 2025. tavaszáig
32. A munkaügyi bíráskodás hatásköri változásai 1945-től napjainkig és fenntartásának indokai
 
Részvételi feltételek:
A pályázat bírósági és joghallgatói tagozaton kerül meghirdetésre.
A bírósági tagozaton a bírósági szervezet tudományos fokozattal nem rendelkező tagjai, míg a joghallgatói tagozaton a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő magyar és külföldi hallgatók nyújthatnak be pályaművet, magyar nyelven.
Nem vehetnek részt a pályázaton a pályaműveket értékelő bíráló bizottságok tagjai, továbbá a bíráló bizottsági tagok Ptk. szerinti hozzátartozói.
A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:
Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.
A pályázónak törekednie kell az általa választott témakör, valamint az ahhoz kapcsolódó vitatott kérdések feltárására, az elérhető hazai, illetőleg nemzetközi szakirodalom minél szélesebb körű feldolgozására, az idézett források pontos feltüntetésére, a hivatkozási rend megtartására.
A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.
Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a megadott témák átfogó jellegűek. Az egyes témákon belül résztémák kidolgozására is lehetőség van.
A pályázatok benyújtásának formai követelményei:
a) Általános követelmények:
A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell elkészíteni.
A pályamunkát tartalmazó fájl elnevezése a következő legyen: Mailáth_2025_Jelige.
A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.
A hivatkozás rendjére az IJOTEN szerkesztési útmutatójának 4.1. – 5.8.2.5. pontjaiban foglaltak értelemszerűen irányadóak. Az IJOTEN szerkesztési elvek az alábbi linken elérhetők: https://ijoten.hu/uploads/szerzoi_utm_2018_januartol.pdf.
b) Benyújtás technikai tudnivalói:
A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:
a választott, maximum három szóból álló jeligét,
szekciót,
tagozatot,
a választott téma számát és megnevezését.
A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.
A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:
„Mailáth György Tudományos Pályázat 2025”,
a jeligét.
A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:
a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),
kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),
közepes méretű borítékot.
Közepes méretű borítékban kell elhelyezni:
a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),
nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,
nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti,
nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,
nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette.
Pályamunkák elbírálása:
A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakmai tudású bíráiból álló Bíráló Bizottságok értékelik és tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak, illetve különdíj odaítélésére. A díjak odaítéléséről az OBH elnöke dönt.
Pályamunkák díjazása:
A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:
1. hely: oklevél, nettó 300.000 forint és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)
2. hely: oklevél és nettó 200.000 forint
3. hely: oklevél és nettó 150.000 forint  
Különdíj: oklevél és nettó 150.000 forint
A bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzatról szóló 3/2016 (II.29.) OBH utasítás 32.§ (1) bekezdés h) pontja alapján az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (fogalmazói álláshelyre pályázó) pedig 4 többletpontban részesül.
 Pályamunkák publikálása:
Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban jelenteti meg, de a szerzőnek -a pályázat elbírálását követően -lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.