A CHATGPT és más nagy nyelvi modellek alkalmazásának lehetőségei és egyben biztonsági kérdései

A BELÜGYI TUDOMÁNYOS TANÁCS
A CHATGPT ÉS MÁS NAGY NYELVI MODELLEK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS EGYBEN BIZTONSÁGI KÉRDÉSEI című

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA
I. A pályázat preambuluma
Napjainkban, vagyis a tudásalapú, más szóhasználattal az információs társadalom korában a társadalom tagjai egy újfajta ipari forradalom részesei, amelynek ténye sok esetben nem is tudatosul a hétköznapi emberekben. Új jelenségként a világ köztudatában megjelent ChatGPT egyenesen "felrobbantotta" a világ információs társadalmának jelentős részét. Olyan radikálisan új jelenségről beszélünk, amely képes volt az indulását követő ötödik napon már több mint 1 millió felhasználót felmutatni, majd néhány hónap alatt több mint 100 milliós nagyságrendet elérni, és a regisztrálók száma folyamatosan növekszik. A ChatGPT és más
nagy nyelvi modellek (Large Language Model, LLM) használata széles társadalmi rétegeket érint, az élet minden területére beszivárog, kihatással van az egyének magánéletére, a társadalmi szervezetek, a gazdasági és állami szereplők tevékenységére, továbbá a társadalmi entitások közötti kapcsolatokat, folyamatokat is mélyrehatóan átalakíthatja, jelentős és számos etikai és jogi kérdést felvetve.
Egy korábbi gondolatot idézve: a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) kutatói már kezdetekben sem voltak szerények a várható sikereket illetően. Gyakran idézik Herbert Simonnak a következő, 1957-ből származó kijelentését: "Sem meglepni, sem sokkolni senkit nem célom - de a legegyszerűbben összefoglalva azt mondhatom, hogy a világban léteznek ma már gondolkodó, tanuló és kreatív gépek. E képességük rohamosan fog fejlődni, és - a közeljövőben - az általuk feldolgozott problémák köre összemérhető lesz azokkal a problémákkal, amelyekkel az emberi elme eddig megküzdött."
A gazdaságtörténészek szerint a negyedik ipari - információs - forradalom egyik legfőbb kihívása, hogy az információs társadalmak jelenlegi fejlődési szakaszában az információs rendszerek által folyamatosan előállított és bennük tárolt hatalmas, erőforrásként is értelmezhető adattömeget, az ún. big data-t - hitelességétől függetlenül - milyen mértékben, milyen hatékonysággal képesek feldolgozni, információvá alakítani és a társadalmak hasznára fordítani.
Az információs társadalom jelenlegi fejlődési szakaszában közép- és hosszútávon azok a társadalmak lesznek képesek hatékonyan és eredményesen működni, valamint egymással együttműködni, melyek a természeti erőforrásokat költséghatékonyan hasznosítják, a társadalmi és gazdasági folyamatokat pontosan elemzik, értékelik, az új tudományos eredményeket innovatívan, pragmatikusan hasznosítják.
Az információtömeg robbanásszerű növekedése a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendészeti-, egészségügyi-, köznevelési-, gondoskodáspolitikai-, vízügyi- és önkormányzati szektorra is jellemző. Ugyanakkor az információk mennyisége, összetettsége, valamint a rendelkezésre álló humánerőforrás miatt az adatok hatékonyan már nem feldolgozhatók, így a bennük rejlő potenciál teljes spektruma nem kiaknázható. E jelenség hátrányos következményeinek csökkentése érdekében elengedhetetlenül szükséges korunk egyik legnagyobb vívmányának és legintenzívebben fejlődő területének, a mesterséges intelligenciának fejlesztésében és alkalmazásában rejlő lehetőségeket tanulmányozni és előnyeit, hátrányait vizsgálni. A rendészet területén már alkalmaznak működő - jellemzően hibrid, tehát különböző technológiákat ötvöző - kísérleti MI megoldásokat, azonban ezek konkrét rendvédelmi feladatokhoz és jogszabályi keretekhez történő adaptálása kihívást jelent.
Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2030-ig határoz meg célkitűzéseket. Nagy jelentőséggel bír az ország információs társadalmának fejlődése és versenyképességének növelése, valamint az MI rendszerek kutatása és hatékony alkalmazása miatt. Minden e stratégiához kapcsolódó kutatás, program és fejlesztés a jövő társadalmának fundamentumát jelenti. Ezek a kutatások, programok vagy fejlesztések mind az egyéneket érintő hétköznapi életre, életmódra, mind a különböző közösségek, szervezetek, intézmények működésére, mind pedig a tudomány egyes területeire, ágaira, például műszaki tudományokra, orvosi
tudományokra, társadalomtudományokra (szociológiára, pszichológiára, jogtudományra, rendészettudományra, hadtudományra) irányulhatnak.
Prognosztizálható, hogy az MI megoldások, mint a ChatGPT és más nagy nyelvi modellek, az információs társadalmak életében már a közeli jövőben kiemelt szerepet fognak betölteni, így védelmükre is kiemelt figyelmet kell fordítani. Egyrészt az általuk betöltött funkciók alapján lehetnek elsődleges célpontok, illetve az interdependencia jelensége okán a kieső funkció hatásából eredően másodlagos célpontok. Az MI megoldásokra (infrastruktúrák és rendszerek) más országok kiberhadviselési rendszerei, a kiberbűnözés és a kiberterrorizmus tekinthet célpontként, de meg kell említeni az ipari kémkedést is, amely megjelenhet az új, vagy újszerű kutatási eredmények megszerzése kapcsán. Az előzőekre tekintettel a védelemre az MI rendszerek kialakításának és üzemeltetésének minden szakaszában figyelmet kell fordítani.
A potenciális MI kutatási irányok mindegyikére igaz, hogy az MI megoldások gyakorlati megvalósításán túl a jogszabályi keretek kidolgozása is alapos munkát igényel. Ez kiemelten igaz a társadalmi folyamatokba, a társadalmi környezetbe aktívan beavatkozó megoldások (például az önvezető járművek, a ChatGPT és más nagy nyelvi modellek) szabályozására, mert itt nem meglévő jogszabályokat kell módosítani, hanem olyan, eddig nem kidolgozott elveket kell megalapozni, megalkotni és lefektetni, melyek a társadalmat kiemelten foglalkoztathatják. Ennek okán szükséges megvizsgálni, hogy az MI kapcsán értelmezhető autonómiának, illetve adaptivitásnak mekkora szabadságfokot lehet engedni, és milyen prioritásokat kell megfogalmazni az adott jogszabályi keretek között.
A fentiekre figyelemmel a Belügyi Tudományos Tanács pályázatot hirdet ChatGPT és más nagy nyelvi modellek alkalmazásának lehetőségei és egyben biztonsági kérdései témakörben annak érdekében, hogy írásra serkentse mindazokat, akik valamilyen módon érintettek, illetve érdekeltek a meghirdetett témakörökben. A pályázat meghirdetésének célja, hogy a Belügyi Tudományos Tanács az állomány tagjainak szakmai ismereteit és értékes gyakorlati tapasztalatait, valamint a téma iránt érdeklődő szakemberek véleményét és javaslatait megismerje.
A pályaművek elsősorban az életszerű, valós problémákra megoldást kínáló ötletek rendszerszemléletű megközelítéssel történő megoldásait mutassák be, ne műszaki és matematikai megközelítésű tartalmat tükrözzenek.

II. A pályázat címe és témakörei
A ChatGPT és más nagy nyelvi modellek alkalmazásának lehetőségei és egyben biztonsági kérdései
Pályaműveket az alábbi két témakörben lehet benyújtani:
I. A ChatGPT és más nagy nyelvi modellek (LLM-ek) alkalmazásának lehetőségei
Témajavaslatok, kérdéskörök (a teljesség igénye nélkül):
- a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia elhatárolása az elektronikus információs
- rendszerek védelmében;
- az LLM alapú MI megoldások fejlesztési és üzemeltetési módszerei, költségei, a
- megoldások fenntarthatósága;
- a ChatGPT és más LLM-ek alkalmazása a kiberbiztonsági fenyegetések felismerésében, értékelésében, elhárításában;
- valós idejű vagy tárolt szöveg, audio, kép- és video feldolgozás, tartalmak alkotása/generálása LLM alapú multimodális modellek segítségével;
- összadatforrású sajtófigyelés MI alapú nyelvi modellek segítségével;
- beszédfelismerő és akusztikus alkalmazások, tárgyalások, tanúmeghallgatások leiratai és ezek feldolgozása beszédtechnológiai és nyelvi modellek segítségével;
- generatív MI módszerek felhasználási lehetőségei a bűnözői körök által, példák;
- ügyfélszolgálatok automatizálása ChatGPT és más LLM-ek, illetve MI alapú beszédtechnológiai rendszerek segítségével;
- milyen hatással van a ChatGPT és kapcsolódó megoldások a munkaerőpiacra, és hogyan változtatja meg az emberek munkáját, életét;
- milyen társadalmi és etikai kihívásokat vet fel a ChatGPT és kapcsolódó megoldások alkalmazása, illetve hogyan lehet ezeket a kihívásokat kezelni;
- milyen hatással van az a ChatGPT és más LLM-ek a gazdasági növekedésre és a versenyképességre, illetve hogyan lehet ezt az eszközt a gazdasági fejlődés elősegítésére használni.
II. ChatGPT és más nagy nyelvi modellek (LLM-ek) biztonsági kérdései, szervezeti és társadalmi hatásai
Témajavaslatok, kérdéskörök (a teljesség igénye nélkül):
- jogi, etikai kérdések; az egyéni felelősség;
- a ChatGPT és más LLM-ek alkalmazásának hatása a szervezet humánpolitikájára; a büntetőjogra; a rendészeti felsőoktatás átalakulására;
- a személyes adatok a ChatGPT és más LLM-ek által történő felhasználásának adatvédelmi kérdései (tanítás és futtatás során);
- rendvédelmi MI politika és stratégia javaslatok a ChatGPT és más LLM-ek szempontjából;
- milyen kockázatokkal jár a ChatGPT és más LLM-ek alkalmazása a biztonság és a magánélet szempontjából, illetve hogyan lehet ezeket a kockázatokat minimalizálni;
- milyen társadalmi és etikai kihívásokat vet fel a ChatGPT és más LLM-ek alkalmazása;
- milyen hatással lehet a ChatGPT és más LLM-ek az emberi munkaerőre, és hogyan lehet hatékonyan az emberek munkanélküliségét vagy elavult képességeit ezek felhasználásával javítani;
- milyen kockázatokkal járhat a ChatGPT és más LLM-ek alkalmazása az egészségügy területén; a pénzügyi szektorban;
- milyen kockázatokkal járhat a ChatGPT és más LLM-ek alkalmazása katonai területen, és hogyan lehet megoldani az MI fegyveres konfliktusokban történő alkalmazását vagy az emberi döntéshozók feladatainak automatizálását.
További felmerülő kérdések, témák fogalmazhatóak meg a pályázat tárgyát illetően, például:
Vajon az MI-t tiltani kellene vagy együtt dolgozni vele?; Mennyire képes kritikusan dolgozni a ChatGPT?; Mikorra lehet eszköz a ChatGPT?; Okosabb mint "MI", emberek?; Mik a személyre szabott tanulás lehetőségei?; Milyen felkészültséget igényel az MI alkalmazásának használata?; A képességek javulása érdekében az egyént vagy a rendszert kell a másikhoz igazítani?; Mi kell a ChatGPT jó használatához, milyen alapképességek szükségesek hozzá?; Képes az MI emberi kapcsolatok javítására?; kollaboráció, mint legfontosabb kérdés az ember-ember, valamint ember-gép között; az MI rendszerek tanításához és teszteléséhez kialakított adatbázisok jelentősége; Adatvédelmi szempontból milyen aggályokat vetít előre a ChatGPT megjelenése?; A ChatGPT függőséget okozhat és személyiség torzuláshoz vezethet?; etikai és emberi felelősség kérdése a ChatGPT-vel szemben.

IV. A pályamű benyújtásának feltételei
A pályázatok benyújtásának módja: kizárólag elektronikus úton, a Belügyi Tudományos
Tanács online pályázati felületén, http://palyazat.bm-tt.hu/ oldalon.
A pályázat feltöltésének határideje: 2023. október 1. 24:00
A pályázat elbírálásának határideje: 2023. november 15.
Kizárólag a határidőig véglegesített, beadott pályaművek kerülnek elbírálásra/befogadásra!
A pályaművön annak címén és a jeligén kívül egyéb, a pályázó személyének azonosítására alkalmas adat, jelölés nem szerepelhet!
A pályázati felületen pályázat benyújtására csak bejelentkezés nélkül van lehetőség.
Amennyiben mégis bejelentkezett, a rendszer által generált hibaüzenet fog megjelenni a pályázat benyújtásakor. Kérjük, hogy ebben az esetben jelentkezzen ki, és így töltse fel pályázatát az anonimitás biztosítása érdekében.
A pályázat sikeres beadásának tényéről (mivel a pályázóra vonatkozó személyes adat nem kerül a pályázat beadása során rögzítésre) a pályázati felületen tájékozódhat, ahol valamennyi beadott pályázat jeligéje olvasható.
Kérjük, hogy olyan jeligét válasszon, amely ezen a listán nem szerepel.

V. A pályázat elvárt elemei
- jeligével ellátott pályamű (a jelige ne legyen alkalmas a szerző kilétének azonosítására);
- a pályamű rövid tartalmi ismertetése maximálisan 1 (azaz egy) gépelt oldal terjedelemben;
- nyilatkozat, amelyben a szerző - a Belügyi Tudományos Tanács online pályázati felületén - nyilatkozik arról, hogy a pályamű teljes egészében a saját szellemi terméke;
- a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat, amely szintén a Belügyi Tudományos Tanács online pályázati felületén található.

VI. A pályamű formai követelményei
- A pályamű terjedelme nem kötött, de a törzsanyag (mellékletek nélkül) lehetőleg minimum 1, maximum 3 szerzői ív között mozogjon (egy szerzői ív 21 gépelt oldal, 1 oldal A/4 méret, 32 sor, soronként 62 leütés, a bal szélén 4 cm-es, jobb szélen 2,5 cm-es margóval számolva).
- A szövegszerkesztés során a Times New Roman betűtípust kérjük alkalmazni.
- Különösen fontos a pályamű világos felépítése, az egyes fejezetek, részek elkülönítése, a címfokozatok egyértelmű hierarchiája. A tartalomjegyzékben leírt címek, illetve azok sorrendje pontosan egyezzen a szövegben szereplőkkel.
- A címfokozatokat jelöljük decimális számozással, legfeljebb három szintig (pl. 1.1.2.). Szükség esetén ez alatt is használhatunk alcímet, külön számozás nélkül. A szövegben a címeket emeljük ki félkövér szedéssel és nagyobb betűmérettel, illetve hagyjunk előttük-utánuk üres sor.
- A szerző kereszt- és családnevének sorrendje mindig a nyomtatványon olvashatóval egyezzen meg, külföldi szerző esetében tehát a vezetéknevet nem emelhetjük ki a címleírás első szavául. A szerző megnevezésénél a vezetéknév mellett a keresztnév kezdőbetűje kerül feltüntetésre. A vezetéknevet és a keresztnevet vessző választja el egymástól.
- Több szerző esetén az egyes szerzők neve közé nagykötőjel kerüljön. A szerző neve után zárójelbe kerüljön a megjelenés éve.
- Ugyanazon szerző különböző művei a megjelenés sorrendjében kövessék egymást, kezdve a legfrissebb művel, haladva a legrégebbi felé. Ha egy szerzőtől ugyanazzal az évszámmal több mű is szerepel, akkor teszünk egy kisbetűt az évszám után folytatólagosan: (2012a) (2012b).
- Dőlt kisbetűkkel szedjük a könyv címét, illetve folyóiratcikk esetén a tanulmányt közreadó folyóirat nevét.
- A kötet szerkesztőjének neve után a szerk. szócska áll. Idegen nyelvű kötet esetén az adott nyelvnek megfelelő rövidítést használjuk: ed. (angol, olasz, latin); éd. (francia); Hrsg. vagy Hg. (német).
- Szerkesztett könyveknél, folyóiratoknál és egyéb közleménynél a hivatkozások végén meg kell adni az oldalszámokat is. Az oldalszámok elé egy ’pp.’ rövidítés kerüljön. Számok között nagykötőjelet használunk.
- Egy könyv 2., 3. stb. kiadására a kiadási évet követő felső index-számmal utalunk: 19642.
- Internetes hivatkozásoknál a link után szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma.
- Ha bármelyik adat hiányzik, értelemszerűen ki kell hagyni.
- A pályaműben szereplő összes képnél, ábránál, táblázatnál szükséges sorszám, cím/aláírás, illetve a forrás feltüntetése. Ha a szerző maga készítette az ábrát/táblázatot, ezt "Saját szerkesztés" szöveggel jelölje (pl. 6. ábra: Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában, szektorok szerint. Forrás: MNB: Inflációs jelentés, 2016. június). A táblázatokat, ábrákat, képeket arab számokkal kell megszámozni és a táblázat, ábra, kép alatt középre helyezett címmel, forrásmegjelöléssel kell ellátni, ami 10-es méretű Times New Roman betűkkel van kiírva.
- Fontos az ábrákon szereplő feliratok, adatok, skálák hiánytalan és olvasható feltüntetése. Idegen nyelvű szöveget tartalmazó ábráknál szükséges a magyar fordítást is leírni, különösen a szaknyelvi kifejezések esetén.
- A pályaműben mind a szó szerinti idézetek, mind a tartalmi idézés (parafrázis) forrását minden esetben külön jelölni kell. A jelölésnek tartalmaznia kell a forrásmű oldalszámát is, illetve jogszabály esetén a konkrét bekezdést, pontot stb. A szövegben a szó szerinti idézetek kezdetét és végét az idézőjelek használatával egyértelműen jelölni kell. Kérjük, hogy szövegközi hivatkozást alkalmazzon (pl. Graysmith 1976; Graham-Robinson 2004: 33).
- Lábjegyzetet csak fogalommagyarázat, vagy valamilyen kiegészítő információ megjelenítésére használunk.
- A pályamű végén szereplő irodalomjegyzéknek minden forrásművet tartalmaznia kell, amelyből szó szerinti vagy tartalmi idézés történt a szövegben. A forrásművek jelölésének pontosnak, teljesnek és egységesnek kell lennie. A forrásművek felsorolásánál az alfabetikus sorrendet kell követni, indokolt esetben csoportosítva azokat (pl. szerzői művek, jogszabályok, adatbázisok).
Hivatkozások jelölése az irodalomjegyzékben

Önálló mű:
Szerző neve (megjelenés évszáma) Mű címe. Kiadó helye, Kiadó neve. Pl.: Graysmith, R. (1976) Zodiac. New York, Berkley Books.

Szerkesztett kötetben megjelent tanulmány:
Szerző neve (megjelenés évszáma) Tanulmány címe. In: Szerkesztő neve (szerk.) Kiadvány címe. Kiadás helye, Kiadó neve. kötetbeli oldalszám.
Pl.: Golnhofer, E. (2003) A tanuló. In: Falus, I. (szerk.) Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 38-56. Pl.: Katona, T. (2012) Gondolatok a hazugságvizsgálatról az Emberi Jogok Európai Egyezményének tükrében. In: Juhász, Zs.-Nagy, F.-Fantoly, Zs. (szerk.) Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára. Szeged, SZEK Juhász Gyula Felsőoktatási
Kiadó. pp. 261-274.

Folyóiratban megjelent tanulmány:
Szerző neve (megjelenés évszáma) Tanulmány címe. Folyóirat Neve, (az illető évfolyam kötetszáma arab számmal - megadása nem kötelező), megjelenés éve/füzetszám, oldalszám. Amennyiben van doi azonosító szám. Pl.: Bőgel, Gy. (2008) A schumpeteri "teremtő rombolás" módjai az infokommunikációs iparban. Közgazdasági Szemle, Vol. 55. No. 4. pp. 344-360.
Pl.: Taylor, M. (2020). Personality Styles: Why They Matter in the Workplace. Economic Alternatives, Issue 1. pp. 148-163. doi: 10.37075/EA.2020. 1. 08

Internetes hivatkozás:
Szerző neve (megjelemés éve) Tanulmány címe. Forrás neve vagy webcím neve. Új sorban link: [Letöltés ideje]. - Ha nincs megadva évszám és/vagy oldalszám, akkor csak a meglévő információ szerepel.
Pl.: Kampis, Gy. (2013) A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése. Petabyte Kft.- Oktatási Hivatal.
https://www.oktatas.hu/felsooktatas/projektek/tamop721_eszafejl/projekthirek/hazai_tudomanymetriai_felmeres/ [Letöltve: 2019. 04. 05.].
Pl.: Marketing Charts (2018) 3 Interesting Stats on Youths’ Emerging Video Viewing Methods. https://www.marketingcharts.com/digital/video-105344 [Letöltve: 2020. 12. 09.].
VII. A pályázat elbírálása, díjazása
A pályaművek elbírálásakor lényeges szempont a megadott témakörhöz való kötődés, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága, valamint a feldolgozás igényessége2. Elvárás továbbá az is, hogy a dolgozat tartalmilag és formailag rendszerezett, logikus felépítésű legyen, a végén összefoglalást is tartalmazzon, amelyben szerepelnie kell az innovációs javaslatok alkalmazásának és/vagy hasznosításának is.
A bírálati folyamat két részből áll. Az első részben az online pályázati felületen a téma tudományos és szakmai elismertségű szakértői bírálók pontozzák és szövegesen értékelik a benyújtott jeligés, anonim pályázatokat. Ezt követően a Belügyi Tudományos Tanács elnöke által felkért bizottság a bírálók értékelése alapján dönt a díjazásról.
A pályázatokat bíráló bizottság fenntartja a jogot, hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket nyomós okból - pl. a pályázó személyének azonosítására alkalmas adatok pályaművön történő szerepeltetése miatt - kizárja a bírálati eljárásból.
A pályázatra beérkező tanulmányok közül a bíráló bizottság témánként az első három helyezettet pénzjutalomban részesíti, valamint különdíjat adományozhat.
Első díj témánként:
600 000 Ft (bruttó)
Második díj témánként:
300 000 Ft (bruttó)
Harmadik díj témánként:
200 000 Ft (bruttó)
Különdíj témánként:
200 000 Ft (bruttó)

VIII. Eredményhirdetés
A pályázat bírálati szakaszának lezárulásáról a pályázók a Belügyi Tudományos Tanács online pályázati felületén kapnak tájékoztatást. Ekkor a pályázó belép, vagy ha eddig nem tette meg, regisztrál az online pályázati felületen, a jelige és a megadott titkos kód segítségével azonosítja magát, majd ezt követően megtekintheti pályázatának eredményét. A fent említett két felületen adunk tájékoztatást a díjátadó pontos időpontjáról és helyszínéről is.
A pályázati díjak átadására a Belügyi Tudományos Tanács - az MTÜ 2023 belügyi fejezet ünnepi zárásaként megrendezett - ülésen kerül sor.
A pályázó a pályamű benyújtásával tudomásul veszi, hogy annak díjazása esetén a felhasználási jogok a Belügyi Tudományos Tanácsot illetik meg.
A Belügyi Tudományos Tanács fenntartja a jogot, hogy a díjakat az egyes eredménykategóriákban ne adja ki, vagy megosztott díjazást alkalmazzon.
A legjobb pályaműveket - függetlenül attól, hogy értek-e el helyezést - a Belügyi Tudományos Tanács szerkesztett formában, a Rendvédelem című online folyóiratában közölni kívánja.
A pályázattal kapcsolatos további információt a Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály munkatársai a tudomanystrategia@bm.gov.hu e-mailcímen nyújtanak.
A Belügyi Tudományos Tanács minden pályázónak eredményes munkát kíván!
Benyújtási határidő:
vasárnap, október 1, 2023
https://palyazat.bm-tt.hu/content/chatgpt-es-mas-nagy-nyelvi-modellek-alkalmazasanak-lehetosegei-es-egyben-biztonsagi-kerdesei