A felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak és munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak szánt mobilitási projektek

Határidő: Folyamatos
Érvényes: 2023. 02. 23. (7 hónap)

Kiíró: Európai Bizottság

Kategória: Oktatás
Pályázhat: Intézmények

Pályázhat

A felsőoktatási mobilitási konzorciumok a következő részt vevő szervezetekből/intézményekből állhatnak: - érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával rendelkező felsőoktatási intézmények; - a munkaerőpiacon vagy az oktatás, képzés és ifjúság területén tevékenykedő köz- vagy magánszervezetek/intézmények

A felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak
és munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak szánt mobilitási projektek

Ez a felsőoktatási mobilitási pályázattípus a felsőoktatás bármely tanulmányi területén és ciklusában (rövid ciklus, alapképzés, mester- és doktori szint) tanulók fizikai és vegyes mobilitását támogatja. A hallgatók vagy külföldön tanulhatnak egy felsőoktatási partnerintézményben, vagy szakmai gyakorlatot teljesíthetnek egy vállalkozásnál, kutatóintézetnél, laboratóriumban, szervezetnél/intézménynél vagy más releváns, külföldi munkahelyen. A hallgatók a külföldi tanulmányi időszakot szakmai gyakorlattal is kombinálhatják, és ezáltal fokozhatják a tanulási eredményeket és a transzverzális készségek fejlesztését. Noha a hosszú távú fizikai mobilitás határozottan ajánlott, ez a pályázattípus szem előtt tartja, hogy rugalmasabb fizikai mobilitási időtartamokat kell kínálni annak érdekében, hogy a programhoz hozzáférjenek a különféle hátterű, eltérő körülményekkel rendelkező és különböző tanulmányi területeken tevékenykedő hallgatók.
A pályázattípus emellett támogatja, hogy a felsőoktatásban az oktatási és az adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak/szakemberek/oktatók külföldi szakmai továbbképzési tevékenységekben vegyenek részt, valamint hogy a munka világában tevékenykedő munkatársak/szakemberek/oktatók oktassák és képezzék a felsőoktatási intézmények hallgatóit vagy munkatársait/szakembereit oktatóit. Ezek a tevékenységek oktatási és képzési (például szakmai látogatások, megfigyelési időszakok, tanfolyamok) időszakokból egyaránt állhatnak.
A pályázattípus ezenkívül támogatja a vegyes intenzív programokat, amelyek felsőoktatási intézmények csoportjai számára teszik lehetővé, hogy közösen vegyes mobilitási tanterveket és tevékenységeket hozzanak létre a hallgatók, a tudományos szakemberek és az adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak számára.

A pályázattípus célkitűzései
E pályázattípus célja, hogy hozzájáruljon egy globális hatókörű európai oktatási térség létrehozásához, és megerősítse az oktatás és a kutatás közötti kapcsolatot.
A pályázattípus célja továbbá a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás, a polgári szerepvállalás, az innováció és a környezeti fenntarthatóság elősegítése Európában és azon túl azáltal, hogy minden tanulmányi területen és ciklusban tanuló hallgató számára lehetőséget biztosít arra, hogy tanulmányai keretében külföldön tanuljon vagy képzésben vegyen részt. A pályázattípus céljai a következők:
- új nézetek, ismeretek, oktatási és kutatási módszerek, valamint munkamódszerek megismertetése a hallgatókkal a saját tanulmányi területükön az európai és nemzetközi kontextusban;
- a transzverzális - például kommunikációs készségek, nyelvi készségek, kritikai gondolkodás, problémamegoldó, interkulturális és kutatási - készségek fejlesztése;
- azon progresszív - például digitális és zöld - készségek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megbirkózzanak a jelen és a jövő kihívásaival;
- a személyes fejlődés - például az új helyzetekhez történő alkalmazkodás és az önbizalom - feltételeinek megteremtése.
A pályázattípus célja továbbá, hogy lehetővé tegye az összes - többek között vállalati - munkatárs/szakember/oktató számára, hogy külföldön oktasson vagy képzést biztosítson a szakmai fejlődése keretében a következők érdekében:
- a szakértelem megosztása;
- új oktatási környezetek megtapasztalása;
- új, innovatív pedagógiai és tanterv-összeállítási készségek és digitális készségek elsajátítása;
- kapcsolattartás külföldi munkatársakkal a program célkitűzéseinek elérését szolgáló közös tevékenységek kidolgozása céljából;
- a bevált gyakorlatok cseréje és az együttműködés fokozása a felsőoktatási intézmények között;
- a hallgatók jobb felkészítése a munka világára.
A tevékenység emellett arra szolgál, hogy elősegítse a transznacionális és több tudományágon átívelő tantervek kidolgozását, valamint a tanulás és az oktatás innovatív módjait, többek között az online együttműködést, a kutatásalapú tanulást, továbbá az olyan kihívásalapú megközelítéseket, amelyeknek a társadalmi kihívások leküzdése a célja.

Hogyan lehet hozzáférni az Erasmus+ felsőoktatási mobilitási lehetőségeihez?
Egyéni szervezeti akkreditáció - az Erasmus Felsőoktatási Charta
A felsőoktatási intézményeknek meg kell szerezniük az Erasmus Felsőoktatási Chartát (ECHE)1 , mielőtt mobilitási projektre pályáznak az Erasmus+ nemzeti irodájához. Az Erasmus Felsőoktatási Chartát aláíró felsőoktatási intézmények kötelezettséget vállalnak arra, hogy - a nyelvi felkészítést is beleértve - minden szükséges támogatást megadnak a mobilitási projektek résztvevőinek. Támogatásuk érdekében valamennyi mobilitási tevékenység esetében online nyelvi támogatás valósul meg. A nyelvi támogatást az Európai Bizottság biztosítja a jogosult résztvevők számára annak érdekében, hogy a mobilitási tevékenység előtt és/vagy alatt fejleszthessék az idegen nyelvi kompetenciáikat.
Az Erasmus Felsőoktatási Charta egyéb elvei mellett a részt vevő felsőoktatási intézménynek csak az intézmények közötti előzetes megállapodások keretében kell végrehajtania a tanulmányi és oktatási célú mobilitást, és a leendő résztvevőket tisztességes, átlátható, koherens és dokumentált módon kell kiválasztania, a nemzeti irodával kötött támogatási megállapodás rendelkezéseinek megfelelően. Ezeket a tisztességes és átlátható eljárásokat a mobilitás valamennyi szakaszában, valamint a résztvevők kérdéseinek/panaszainak megválaszolásában is biztosítania kell. Biztosítania kell, hogy kreditmobilitás esetén ne számítsanak fel díjat a program keretében érkező hallgatóknak a tanításért, regisztrációért, vizsgákért, illetve laboratóriumi és könyvtári létesítményekhez való hozzáférésért. A mobilitást követően az intézménynek azt is biztosítania kell, hogy automatikusan és teljes mértékben elismerje a külföldi tanulmányi időszak eredményeit.

Az Erasmus Felsőoktatási Chartát kiegészíti az Erasmus Felsőoktatási Chartára vonatkozó iránymutatás2 , amely támogatja a felsőoktatási intézményeket az Erasmus Felsőoktatási Chartára vonatkozó elvek végrehajtásában. A felsőoktatási intézményeknek megfelelően tiszteletben kell tartaniuk az Erasmus Felsőoktatási Chartát és annak támogató iránymutatását az akkreditációt igénylő valamennyi pályázattípus végrehajtása során. E célból rendelkezésre áll az Erasmus Felsőoktatási Charta önértékelése3 , amely támogatja a felsőoktatási intézményeket annak felmérésében, hogy hogyan teljesítik az Erasmus Felsőoktatási Charta elveinek végrehajtását, és mely területeket lehetne megerősíteni, valamint javaslatokat tesz a további fejlesztésre.

Bár a programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatási intézményei nem jogosultak az Erasmus Felsőoktatási Charta aláírására, tiszteletben kell tartaniuk annak alapelveit. Ezért a nemzetközi mobilitásra vonatkozó intézményközi megállapodásnak kifejezetten tartalmaznia kell az olyan szempontokat, mint a hallgatók méltányos és átlátható kiválasztása, a tanulási eredmények elismerése és a mobilitás résztvevőinek nyújtott valamennyi szükséges támogatás.

Csoportos akkreditáció - Erasmus-akkreditáció felsőoktatási mobilitási konzorciumok számára
Az egyes felsőoktatási intézmények mellett felsőoktatási intézmények csoportjai is pályázhatnak felsőoktatási mobilitási projekt finanszírozására. Az ilyen csoportot mobilitási konzorciumnak nevezik.
A valamely uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból származó, mobilitási konzorcium nevében Erasmus+ támogatásra pályázó szervezetnek/intézménynek a felsőoktatási mobilitási konzorciumok számára érvényes Erasmus-akkreditációval kell rendelkeznie. Ezt az akkreditációt ugyanaz a nemzeti iroda ítéli oda, amely a felsőoktatási mobilitási projekt finanszírozására irányuló kérelmet elbírálja. Az akkreditációra és a mobilitási projektek finanszírozására irányuló kérelmeket ugyanazon pályázati felhívás keretében is be lehet nyújtani. Csak azon felsőoktatási intézmények és szervezetek/intézmények csoportjainak mobilitási projektjei támogathatók, amelyek akkreditációra irányuló kérelme kedvező elbírálást kapott. A konzorciumi akkreditációra irányuló pályázat kedvező elbírálásához a következő feltételeknek kell eleget tenni:

Támogathatósági feltételek
Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények
A felsőoktatási mobilitási konzorciumok a következő részt vevő szervezetekből/intézményekből állhatnak:
- érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával rendelkező felsőoktatási intézmények;
- a munkaerőpiacon vagy az oktatás, képzés és ifjúság területén tevékenykedő köz- vagy magánszervezetek/intézmények.
Minden egyes részt vevő szervezetnek/intézménynek ugyanabban az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkeznie. Mobilitási konzorciumok nem hozhatók létre a programhoz nem társult harmadik országokban.

Ki pályázhat?
Bármely támogatható részt vevő szervezet/intézmény eljárhat koordinátorként, vagyis pályázhat a konzorciumot alkotó összes szervezet/intézmény nevében.
A részt vevő szervezetek/intézmények száma
A mobilitási konzorciumnak legalább három támogatható részt vevő szervezetből/intézményből kell állnia, amelyek közül kettőnek küldő felsőoktatási intézménynek kell lennie.
A mobilitási konzorciumi akkreditációra irányuló pályázatban a mobilitási konzorcium összes tagszervezetét/-intézményét meg kell nevezni.

A konzorciumi akkreditáció időtartama
A teljes programidőszak.
Hová kell benyújtani a pályázatot?
A pályázó szervezet/intézmény székhelye szerinti ország nemzeti irodájához.
Mikor lehet pályázni?
A pályázóknak február 23-án (közép-európai idő szerint) déli 12:00 óráig kell benyújtaniuk a tárgyévben vagy a következő években június 1-jével kezdődő projektekre vonatkozó akkreditációs kérelmüket.

Hogyan kell pályázni?
Ennek részleteit a pályázati útmutató C. része tartalmazza.

Értékelési szempontok
Az akkreditációs pályázatok elbírálása a következő szempontok alapján történik:
A konzorcium relevanciája (maximális pontszám: 30 pont)
- A pályázat relevanciája a következő szempontok alapján:
- a pályázattípus célkitűzései;
- a konzorciumban részt vevő szervezetek/intézmények és az egyéni résztvevők igényei és célkitűzései.
- Milyen mértékben alkalmas a pályázat a következők megvalósítására:
- kiváló tanulási eredmények biztosítása a résztvevők számára;
- a konzorciumban részt vevő szervezetek/intézmények kapacitásainak és nemzetközi dimenziójának megerősítése;
- uniós hozzáadott érték teremtése olyan eredmények felmutatásával, amelyeket az egyes felsőoktatási intézmények által külön-külön megvalósított tevékenységekkel nem lehetne elérni.
A konzorcium összetételének minősége és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 20 pont)
- Milyen mértékben:
- vegyít a konzorcium megfelelő arányban küldő felsőoktatási intézményeket, illetve adott esetben más társadalmi-gazdasági szektorokban tevékenykedő, és a projekt valamennyi aspektusának sikeres megvalósításához szükséges profillal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, kiegészítő részt vevő szervezeteket/intézményeket;
- a konzorcium vezetője tapasztalattal rendelkezik a konzorciumirányítás vagy hasonló projekttípus területén;
- megfelelő a szerepkörök, a felelősségi körök és a feladatok/erőforrások felosztása, illetve mennyire bizonyított az összes részt vevő szervezet/intézmény kötelezettségvállalása és aktív részvétele;
- vonták össze és osztják meg a feladatokat/erőforrásokat;
- egyértelműek a szerződésekkel kapcsolatos és a pénzügyi irányításra vonatkozó kérdéseket érintő felelősségi körök;
- vesznek részt a konzorciumban új résztvevők és a pályázattípusban kevésbé tapasztalt szervezetek/intézmények.
A konzorcium tevékenységi tervének és annak megvalósításának minősége (maximális pontszám: 20 pont)
- A mobilitási projekt valamennyi szakaszának (a mobilitási tevékenységek előkészítése, megvalósítása és utánkövetése) áttekinthetősége, teljessége és minősége;
- A gyakorlati intézkedések, az irányítási és a támogatási módszerek (például fogadó szervezetek/intézmények felkutatása, küldő és fogadó szervezetek/intézmények társítása, tájékoztatás, nyelvi és interkulturális támogatás, nyomon követés) minősége;
- A részt vevő szervezetek/intézmények közötti, valamint a más releváns érdekelt felekkel folytatott együttműködés, koordináció és kommunikáció minősége;
- Amennyiben releváns, a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége, valamint az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök következetes használata;
- Adott esetben a mobilitási tevékenység résztvevőinek kiválasztására irányuló lépések, valamint a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek mobilitási tevékenységekben való részvételét elősegítő lépések megfelelősége.
Hatás és terjesztés (maximális pontszám: 30 pont)
- A konzorcium által irányított tevékenységek eredményeinek értékelését célzó intézkedések minősége;
- A projekt lehetséges hatása:
- a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
- a projektben közvetlenül részt vevő szervezetekre/intézményekre és magánszemélyekre gyakorolt hatáson túlmutató, azaz intézményi, helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szintű hatás;
- A konzorcium által irányított tevékenységek eredményeinek a részt vevő szervezetek/intézmények és partnerek körében és azokon kívül történő terjesztését célzó intézkedések megfelelősége és minősége.
Az akkreditációra való kiválasztáshoz a pályázatoknak összesen legalább 60 pontot el kell érniük. Ezenfelül minden egyes értékelési szempont esetében el kell érniük a maximálisan megszerezhető pontok legalább felét.

Projekttervezés
A pályázó szervezet/intézmény feladata a mobilitási projektre irányuló támogatás megpályázása, a támogatási megállapodás aláírása és kezelése, valamint a beszámolás. A pályázó szervezetnek/intézménynek uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkeznie, és érvényes felsőoktatási akkreditációval kell rendelkeznie. Vagy egyéni felsőoktatási intézményként vagy pedig mobilitási konzorcium nevében pályázhat; az előbbihez Erasmus Felsőoktatási Chartával, utóbbihoz konzorciumakkreditációval kell rendelkeznie.
A mobilitási projektben részt vevő szervezetek/intézmények szerepe és feladatai a következők:
- Küldő szervezet/intézmény: feladata a hallgatók/munkatársak/szakemberek/oktatók kiválasztása és külföldre utaztatása. Ez magában foglalja a támogatások kifizetését is (az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok résztvevőinek), az előkészítést és a nyomon követést, valamint a mobilitási időszakhoz kapcsolódó eredmények automatikus elismerését.
- Fogadó szervezet/intézmény: feladata a külföldi hallgatók/munkatársak/szakemberek/oktatók fogadása, a nekik szóló tanulmányi/szakmai gyakorlati program vagy képzési tevékenységek megszervezése, illetve adott esetben oktatási tevékenység biztosítása a fogadott személy számára. Ez magában foglalja a támogatások kifizetését is (a programhoz nem társult harmadik országokból érkezőknek),
- Közvetítő szervezet/intézmény: a munkaerőpiacon vagy az oktatás, a képzés és az ifjúság területén tevékenykedik az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok egyikében. Lehet mobilitási konzorcium tagja, de nem lehet küldő szervezet/intézmény. Részt vehet a küldő felsőoktatási intézmény adminisztratív feladatainak megosztásában és elvégzésében, a résztvevők közös felkészítésében, és elősegítheti, hogy szakmai gyakorlat esetén a részt vevő hallgatók profilja jobban megfeleljen a vállalkozások igényeinek.
A küldő és fogadó szervezeteknek/intézményeknek, valamint a hallgatóknak/munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak a mobilitási időszak kezdetét megelőzően (a hallgatók esetében) "tanulmányi megállapodásban" vagy (a munkatársak/szakemberek/oktatók esetében) "mobilitási megállapodásban" kell rögzíteniük, hogy a hallgatók vagy a munkatársak/szakemberek/oktatók milyen tevékenységeket fognak végezni. Ezekben a megállapodásokban meg kell határozni a mobilitási időszak tartalmát, valamint a külföldi tanulási időszak formális elismerésének a felekre vonatkozó feltételeit. A jogok és kötelezettségek a támogatási megállapodásban szerepelnek. Ha a tevékenységre két felsőoktatási intézmény között kerül sor (vegyes mobilitást magában foglaló tanulmányi célú hallgatói mobilitás vagy munkatársak/szakemberek/oktatók oktatási célú mobilitása), akkor a küldő és a fogadó intézménynek a csereprogram kezdete előtt "intézményközi megállapodást" kell kötnie.
A mobilitási projektek tervezésekor a következő horizontális dimenziókat kell megerősíteni:

Horizontális dimenziók
Befogadás és sokszínűség a felsőoktatási mobilitás keretében
A felsőoktatási intézményeknek a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitáshoz történő hozzáférésének megkönnyítése érdekében gondoskodniuk kell arról, hogy a különböző hátterű jelenlegi és potenciális résztvevők számára biztosított legyen az egyenlő és méltányos hozzáférés, illetve minden fennálló lehetőség. Ebbe beleértendők a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők, például a fizikai, mentális és egészségi problémákkal küzdő résztvevők, a gyermekes hallgatók, a hivatásos sportoló tanulók, valamint a mobilitásban alulreprezentált valamennyi tanulmányi területen tanuló hallgatók. Ennek az elvnek a tiszteletben tartásához nélkülözhetetlenek az olyan belső kiválasztási eljárások, amelyek figyelembe veszik a méltányosságot és a befogadást, valamint átfogóan értékelik a pályázók érdemeit és motivációját. Ajánlott továbbá, hogy a felsőoktatási intézmények beépített mobilitási lehetőségeket - például mobilitási ablakokat - alakítsanak ki a tantervükön belül annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a különböző tanulmányi területeken tevékenykedő összes hallgató részvételét. A vegyes mobilitás e tekintetében további lehetőségeket kínálhat, amelyek megfelelőbbek lehetnek bizonyos egyének vagy hallgatói csoportok számára. Ezen összefüggésen belül segíthet a befogadás és a sokszínűség kezelésében, ha a felsőoktatási intézmények befogadásért felelős ügyintézőket jelölnek ki. A befogadásért felelős ügyintézők többek között fokozhatják a tudatosságot, kommunikációs és elérési stratégiákat határozhatnak meg, a releváns munkatársakkal együttműködve a mobilitás teljes időtartama alatt biztosíthatják a megfelelő támogatást, valamint segédkezhetnek az intézményen belül a befogadás és a sokszínűség témájában járatos munkatársak/szakemberek/oktatók közötti együttműködés kialakításában.
Környezeti fenntarthatóság és zöld gyakorlatok a felsőoktatási mobilitás keretében
A felsőoktatási intézményeknek az ECHE elveivel összhangban a programhoz kapcsolódó valamennyi tevékenység esetében elő kell mozdítaniuk a környezetbarát gyakorlatokat. Idetartozik a fenntartható közlekedési módok előmozdítása a mobilitási tevékenység esetében, a szervezés során aktív lépések megtétele annak érdekében, hogy az Erasmus+ keretében zajló mobilitáshoz kapcsolódó eseményekre, konferenciákra és találkozókra környezetbarátabb módon kerüljön sor, valamint a papíralapú adminisztratív folyamatok digitális folyamatokkal történő kiváltása (az európai diákigazolvány-kezdeményezés technikai előírásával és időrendi áttekintésével összhangban). A felsőoktatási intézményeknek ezenkívül valamennyi résztvevő figyelmét fel kell hívniuk azokra a különféle intézkedésekre, amelyeket külföldön tehetnek a mobilitási tevékenységük ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében, és nyomon kell követniük a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók fenntarthatóbb mobilitásának irányába tett előrelépéseket.
Digitalizáció, valamint digitális oktatás és készségek a felsőoktatási mobilitásban
A felsőoktatási intézményeknek az ECHE elveinek megfelelően és az európai diákigazolvány-kezdeményezés technikai előírásaival összhangban kell megvalósítaniuk a hallgatói mobilitás digitális kezelését. Ez azt jelenti, hogy a programban részt vevő felsőoktatási intézményeknek csatlakozniuk kell az Erasmus without Paper Network hálózathoz a mobilitási adatok cseréje, valamint az online tanulmányi megállapodások és a digitális intézményközi megállapodások kezelése érdekében, amint e funkciók működésbe lépnek4 . A felsőoktatási intézmények a digitális mobilitáskezelés megvalósítására fordíthatják a szervezési támogatási forrásokat. Az intézményeknek elő kell mozdítaniuk a vegyes mobilitást - vagyis a fizikai mobilitás virtuális elemmel történő kombinációját - az intézményükön belül annak érdekében, hogy rugalmasabb mobilitási formátumokat biztosíthassanak, illetve fokozhassák a tanulási eredményeket és a fizikai mobilitás hatását. A felsőoktatási intézményeknek garantálniuk kell a vegyes mobilitási tevékenységek minőségét, valamint a vegyes mobilitásban - többek között a virtuális elemben - történő részvétel formális elismerését. Az intézményeknek ezenkívül növelniük kell a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók tudatosságát azokkal a programon belül elérhető lehetőségekkel kapcsolatban, amelyekkel valamennyi tanulmányi területen elsajátíthatják és továbbfejleszthetik a releváns digitális készségeket. Ez magában foglalja a hallgatók és a frissen végzettek számára elérhető, a digitális készségek továbbfejlesztésére és elsajátítására szolgáló "Digitális lehetőségek" gyakornoki programokat5 . Az oktatási és az adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak/szakemberek/oktatók számára szintén kedvezőek lehetnek azok a digitális készségek elsajátítására szolgáló képzések, amelyeknek eredményeképp hasznosíthatják a digitális technológiákat a kurzusaikon, vagy digitalizálhatják az adminisztratív folyamatokat.
A tevékenységek leírása

Hallgatói mobilitás
A hallgatói mobilitás bármely tanulmányi területen és ciklusban megvalósulhat (rövid ciklus/alapképzés/mesterképzés/doktori képzés). A kiváló és a hallgatókra lehető legnagyobb hatást gyakorló mobilitási tevékenységek biztosítása érdekében a mobilitási tevékenységeknek meg kell felelniük a hallgató fokozattól függő tanulási és személyes fejlődési igényeinek.

A hallgatók a következő tevékenységeket hajthatják végre:
- Külföldi felsőoktatási partnerintézményben töltött tanulmányi időszak; A külföldi tanulmányi időszaknak részét kell képeznie a hallgató bármely tanulmányi ciklus keretében történő, oklevélszerzésre irányuló tanulmányi programjának. A külföldi tanulmányi időszak szakmai gyakorlatot is tartalmazhat. A tevékenységek e kombinációja szinergiákat hoz létre a külföldön szerzett felsőoktatási és szakmai tapasztalat között.

- Külföldi szakmai gyakorlat (szakmai gyakorlat, gyakornoki program) egy vállalkozásnál, kutatóintézetnél, laboratóriumban, szervezetnél/intézménynél vagy más releváns munkahelyen. A külföldi szakmai gyakorlatok bármely tanulmányi ciklusú tanulmányok keretében, valamint a frissen végzettek esetében is támogatottak. Ez a tanárképzésben részt vevő tanárok számára kínált tanársegédi pozíciókat, valamint a hallgatók és a doktoranduszok számára biztosított kutatóasszisztensi pozíciókat is magában foglalja a releváns kutatási létesítményekben. E mobilitási tevékenységekre az Európai horizonttal alkotott szinergiák elmélyítése érdekében az Európai horizont keretében finanszírozott kutatási projektek összefüggésén belül is sor kerülhet, teljes mértékben tiszteletben tartva tevékenységek kettős uniós finanszírozásának elkerülésére vonatkozó elvet. Amennyiben lehetséges, a szakmai gyakorlatnak a hallgató tanulmányi programjának szerves részét kell képeznie.

- Doktori mobilitás
A doktoranduszok sokszínű tanulási és képzési igényeinek megfelelőbb kiszolgálása, valamint a felsőoktatási munkavállalói jogállással rendelkező személyekkel való esélyegyenlőség biztosítása érdekében a doktoranduszok és azok a személyek, akik nemrégiben szereztek doktori fokozatot (a továbbiakban: posztdoktorok)6 rövid vagy hosszú távú fizikai tanulmányi vagy szakmai gyakorlati célú mobilitási időszakot tölthetnek külföldön. A fizikai mobilitást ajánlott virtuális elemmel kiegészíteni.

- Vegyes mobilitás
Bármilyen hosszú, külföldi tanulmányi időszak vagy szakmai gyakorlat - többek között a doktori mobilitás - megvalósítható vegyes mobilitás formájában. A vegyes mobilitás a fizikai mobilitás és egy virtuális elem kombinációja, amely elősegíti a kollaboratív online tanulást és csapatmunkát. A virtuális elem segítségével például a különböző országokból származó és különböző tanulmányi területeken tevékenykedő tanulók kapcsolatot teremthetnek online, és online kurzusokat végezhetnek, vagy közösen és egyszerre dolgozhatnak olyan feladatokon, amelyeket elismernek a tanulmányaik részeként.
Bármely hallgató vegyes mobilitást is vállalhat vegyes intenzív programban való részvétel révén, az ebben az útmutatóban ismertetett, a vegyes intenzív programokra vonatkozó egyedi támogathatósági feltételeknek megfelelően.
Ezenkívül azok a hallgatók (rövid ciklus/alapképzés/mesterképzés), akik nem tudnak hosszú távú fizikai tanulmányi vagy szakmai gyakorlati célú mobilitásban részt venni például a tanulmányi területük miatt, vagy azért, mert kevesebb lehetőségük nyílik a részvételre, rövid távú fizikai mobilitási tevékenységet is megvalósíthatnak, ha kötelező virtuális elemmel kombinálják azt.

- Munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitása
A munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitásában a felsőoktatási intézmények bármely munkatársai/szakemberei/oktatói és a felsőoktatási intézményeken kívüli meghívott munkatársak/szakemberek/oktatók is részt vehetnek. A kiváló és a résztvevőkre lehető legnagyobb hatást gyakorló mobilitási tevékenységek biztosítása érdekében a mobilitási tevékenységeknek kapcsolódniuk kell az adott munkatárs/szakember/oktató szakmai fejlődéséhez, és érintenie kell a tanulási és személyes fejlődési igényeiket.
A munkatársak/szakemberek/oktatók a követ következő tevékenységeket hajthatják végre:
- Külföldi felsőoktatási partnerintézményben töltött oktatási időszak. A külföldi oktatási időszakok lehetővé teszik a felsőoktatási intézmények vagy a vállalkozások munkatársai/szakemberei/oktatói számára, hogy egy külföldi felsőoktatási partnerintézménynél oktassanak. A munkatársak/szakemberek/oktatók oktatási célú mobilitása bármilyen tanulmányi területet érinthet.

- Külföldi képzési időszak egy felsőoktatási partnerintézménynél, vállalkozásnál vagy más releváns munkahelyen. A külföldi képzési időszak a felsőoktatási intézmények bármely munkatársa/szakembere/oktatója számára lehetővé teszi, hogy olyan külföldi képzési tevékenységben vegyen részt, amely releváns a felsőoktatási intézménynél végzett mindennapi munkája szempontjából. A képzési időszakra képzési események (kivéve a konferenciák), szakmai látogatások vagy megfigyelési időszakok formájában is sor kerülhet.
A munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitási időszakán belül kombinálhatók egymással az oktatási és képzési tevékenységek. Valamennyi külföldi oktatási vagy képzési időszakot végre lehet hajtani vegyes mobilitás formájában.

Vegyes intenzív programok
Rövid, intenzív programok, amelyek a tanulás és az oktatás innovatív módjait - többek között online együttműködést - alkalmazzák. A programoknak kihívásalapú tanulás is részét képezheti, amelynek keretében transznacionális és különböző tudományágakon átívelő csapatok működnek együtt, és olyan megoldásra váró kérdésekkel foglalkoznak, mint például az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz, vagy a régiók, városok vagy vállalkozások által azonosított egyéb társadalmi kihívások. Az intenzív programnak hozzáadott értéket kell teremtenie a részt vevő felsőoktatási intézmények által kínált meglévő kurzusokhoz vagy képzésekhez képest, és több évet is felölelhet. A vegyes intenzív programok a fizikai mobilitást virtuális résszel ötvöző, új és rugalmasabb mobilitási formátumokat tesznek lehetővé, és azt a célt szolgálják, hogy elérjék a különféle hátterű, valamint eltérő tanulmányi területen és különböző ciklusokban részt vevő hallgatók összes típusát.
A felsőoktatási intézmények csoportjainak lehetőségük nyílik rövid vegyes intenzív tanulási, oktatási és képzési programok szervezésére a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók számára. A hallgatók vagy munkatársak/szakemberek/oktatók tanulói csoportjai a vegyes intenzív programok során kötelező virtuális elemmel kombinált, rövid távú külföldi fizikai mobilitásban vesznek részt, ami lehetővé teszi a kollaboratív online tanulási eszmecseréket és a csapatmunkát. A tanulóknak a virtuális elem segítségével online kell kapcsolatot teremteniük egymással annak érdekében, hogy közösen és egy időben dolgozzanak olyan konkrét feladatokon, amelyek a vegyes intenzív program részét képezik, és beleszámítanak az átfogó tanulási eredményekbe.
A vegyes intenzív programok emellett a partnerségen kívüli felsőoktatási intézmények hallgatói és munkatársai/szakemberei/oktatói számára is nyitva állhatnak. A vegyes intenzív programok kapacitást építenek a részt vevő felsőoktatási intézményekben abból a célból, hogy innovatív oktatási és tanulási gyakorlatokat alakítsanak ki és valósítsanak meg.

A programhoz nem társult harmadik országokat érintő nemzetközi mobilitás
A felsőoktatási mobilitási pályázattípus elsődleges célja az uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok közötti mobilitási tevékenységek támogatása - az európai dimenzió. Emellett a pályázattípus a programhoz nem társult harmadik országokat bevonó mobilitási tevékenységek két ágán keresztül támogatja a nemzetközi dimenziót az egész világon. Az egyik ág a programhoz nem társult harmadik országok (1-14. régiók7 ) mobilitását támogatja, és az uniós belső szakpolitikai alapokból8 kap finanszírozást. A másik ág pedig a programhoz nem társult harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló mobilitást támogatja (a 13. és 14. régió kivételével), és finanszírozása az Unió külső tevékenységének eszközeiből történik (lásd az útmutató A. részének "Támogatható országok" című szakaszát).
A nemzetközi mobilitás két ága különböző, de egymást kiegészítő célokat követ, amelyek tükrözik a vonatkozó finanszírozási források szakpolitikai prioritásait:
Belső politikák alapjai által támogatott nemzetközi kimenő mobilitás:
A prioritás az uniós tagállamokban és a programhoz társult harmadik országokban található felsőoktatási intézmények hallgatói és munkatársai/szakemberei/oktatói előretekintő és egyéb releváns készségeinek fejlesztése. A nem társult országokba irányuló nemzetközi mobilitási tevékenységeket mobilitási projekteknek odaítélt támogatásból finanszírozzák. A támogatás kedvezményezettjei az utolsó odaítélt támogatás legfeljebb 20%-át fordíthatják világszerte a nem társult országokba irányuló külföldre irányuló mobilitásra (1-14. régiók). E lehetőségek célja, hogy az uniós tagállamokban és a programhoz társult harmadik országokban működő szervezeteket/intézményeket arra ösztönözzék, hogy kimenő mobilitási tevékenységeket alakítsanak ki számos, a programhoz nem társult harmadik országgal, és a lehető legszélesebb földrajzi területet fedjék le.
Külpolitikai alapok által támogatott nemzetközi bejövő mobilitás:
Ez a pályázattípus az EU külpolitikai prioritásait követi; ezért a tizenkét, támogatásra jogosult régióval (1-12. régió) számos együttműködési cél és szabály meghatározására került sor, amelyeket a "Külpolitikai alapokból támogatott mobilitási projektekre vonatkozó további információk" című szakasz részletez.
Eltérő rendelkezés hiányában az e pályázattípusban leírt nemzetközi mobilitási tevékenységek mindkét ágra alkalmazandók.
https://erasmus-plus.ec.europa.eu/hu/programme-guide/part-b-information-about-the-actions-covered-by-this-guidekey-action-1-learning-mobility-of-individualsmobility-project-for-higher-education-students-and-staff