Európai Szociális Alap + (ESZA+) Társadalmi Innováció + (TI+) kezdeményezés

Európai Szociális Alap + (ESZA+) Társadalmi Innováció + (TI+) kezdeményezés

A kiszolgáltatott ifjúság, különösen az alkalmazásban nem álló, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET-fiatalok) továbbképzését szolgáló társadalmi innovációk

ABSZTRAKT
Pályázati azonosító: Az Európai Szociális Alap litván ügynöksége (a továbbiakban: "Támogatást nyújtó hatóság") mint az ESZA+ TI+ kezdeményezés végrehajtásával megbízott szervezet.
A nyílt pályázati felhívás címe: A kiszolgáltatott ifjúság, különösen az alkalmazásban nem álló, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET-fiatalok) továbbképzését szolgáló társadalmi innovációk
A nyílt pályázati felhívás közzétételének dátuma: 2023. november 10.
Határidő: 2024. február 29., közép-európai idő szerint 17:00 óra
A pályázati felhívás előirányzott teljes támogatási költségvetése: 9 000 000 euró
A támogatás formája: átalányösszegű támogatás.
A projekt várható időtartama: maximum 24 hónap.
A támogatás becsült nagysága: projektenként 200 000 euró és 700 000 euró között (ez azonban nem zárja ki az egyéb összegeket kérelmező pályázatok benyújtását/kiválasztását), amely a projekt teljes költségvetésének legfeljebb 80%-át teheti ki. Legalább 20% társfinanszírozásának az uniós költségvetéstől eltérő forrásból kell származnia.
A pályázati felhívás hivatalos weboldala:
https://www.esf.lt/en;
https://ec.europa.eu/european-social-fund-plus/en/esf-social-innovation
Benyújtással kapcsolatos tudnivalók:
A pályázatokat közvetlenül a Támogatást nyújtó hatóság által kezelt eSINNIS elektronikus portálon és adatcsere-rendszeren ((e) Társadalmi Innovációs Információs Rendszer) (a továbbiakban: "a Portál") keresztül, online kell benyújtani.
- Kérjen hozzáférést a Portálhoz - https://forms.office.com/e/00C1MdpgdU
- Lépjen be a Portálra - https://esinnis.sharepoint.com/sites/eSINNIS
Segítségkérés: Skills@esf.lt
1. Bevezetés - háttér
1.1. Kulcsfogalmak
Ez egy uniós cselekvési támogatások elnyerése iránti Pályázati felhívás a kiszolgáltatott fiatalok továbbképzésének területén, amely az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) Társadalmi Innováció + (TI+) kezdeményezés keretében indul.
Az ESZA+ keretében a TI+ kezdeményezés olyan innovációkra terjed ki, amelyek mind céljaik, mind eszközeik tekintetében társadalmiak. Ennélfogva egyértelmű, hogy a társadalmi innováció:
- egy kollektív társadalmi folyamat, amely a civil társadalom szereplőinek kiemelt részvételével, valamint állami, magán és harmadik szektorbeli szervezetek közötti új kapcsolatok kiépítésével zajlik,
- társadalmi teljesítményt és hatást idéz elő a jobb szolgáltatások, termékek, modellek, társadalmi kapcsolatok, szabványok vagy politikák terén, amelyek jelentősebb társadalmi hatást érhetnek el, mint a jelenlegi gyakorlat, és emiatt eredményesebbek az ESZA+ és a szociális jogok európai pillére ("a Pillér") célkitűzéseinek elérésében.
Az innovatív tevékenységek az olyan új termékek, szolgáltatások, modellek vagy gyakorlatok (vagy ezek kombinációinak) fejlesztéséhez, teszteléséhez, jóváhagyásához, megvalósításához és elterjesztéséhez kapcsolódnak, amelyek szociális szükségleteket elégítenek ki és társadalmi kihívásokat küzdenek le. Ennélfogva a társadalmi innovációk célja az, hogy megváltoztassák a társadalmi kontextust azzal, hogy elősegítik a civil társadalom szereplőinek érvényesülését és növelik a cselekvőképességüket, valamint az, hogy új szakpolitikai megközelítéseket dolgozzanak ki. A társadalmi innováció koncepciója lehetővé teszi az állami hatóságoknak, magán- és harmadik szektorbeli szervezeteknek, hogy új kapcsolatokat alakítsanak ki, és hogy az innovatív intézkedéseket konkrét szükségletekhez és lehetőségekhez igazítsák, illetve, hogy Európai Uniós (uniós) szinten, transznacionális viszonylatban kísérletezzenek.
A transznacionális együttműködés támogatása révén a Kezdeményezés célja, hogy bővítse a legjobb gyakorlatokat a különböző területeken, ideértve a foglalkoztatást, az oktatást, a készségeket és a társadalmi befogadást egész Európában. Ami egy bejáratott jó gyakorlat egy adott országban vagy régióban, máshol az innováció forrásaként szolgálhat.
1.2. A Pályázati felhívás jogalapja
A Pályázati felhívás az alábbiak alapján kerül közzétételre:
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, különösen annak 5. cikke (2) bekezdése, 14. cikke (6) bekezdése és 25. cikke i) pontja;
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról;
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, különösen annak 181., 182. és 183. cikke.
A Pályázati felhívás kezelésére és végrehajtására az Európai Unió nevében az Európai Bizottság és az ESZA-ügynökség között 2022. november 7-én létrejött Keretmegállapodás rendelkezései szerint kerül sor.
1.3. A szakpolitikai kontextus
2017 novemberében az Európai Parlament, a Tanács, valamint a Bizottság kihirdette a szociális jogok európai pillérét ("a Pillér"), amely 20 elvet és jogot határoz meg a jól működő és méltányos munkaerőpiacok és jóléti rendszerek támogatására. Az ESZA+ ezen elvek végrehajtását a foglalkoztatás, az oktatás és készségek, valamint a társadalmi befogás területén zajló projekteken keresztül finanszírozza.
A Pillér első elve kimondja, hogy mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson fenn, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz. A Pillér negyedik elve kimondja, hogy "a fiataloknak a munkanélkülivé válásukat vagy az oktatásból való kilépésüket követő 4 hónapon belül joguk van további oktatáshoz, tanulószerződéses gyakorlati képzéshez, szakmai gyakorlathoz vagy méltányos állásajánlathoz".
Mire elhagyja az alapoktatási rendszert, minden fiatalnak meg kell szereznie az életben való boldoguláshoz szükséges készségeket. Ugyanakkor nem mindenkinek volt lehetősége arra, hogy megszerezze azt a típusú oktatást és azokat a készségeket, amelyekre szüksége van, illetve egyesek olyan körülményekkel szembesülhettek, amelyek korlátozták a lehetőségeiket e tekintetben. Ez különösen igaz az alkalmazásban nem álló, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok ("NEET-fiatalok") egyes csoportjaira, akiknek gyakran támogatásra van szükségük ahhoz, hogy leküzdjék az előttük álló nehézségeket. A készségek mindannyiuk számára utat jelentenek a foglalkoztathatósághoz és a jóléthez. A megfelelő készségekkel az emberek készen állnak arra, hogy jó minőségű állásokat töltsenek be, és magabiztos, aktív állampolgárként kiaknázzák a bennük rejlő potenciált. A gyorsan változó globális gazdaságban a készségek nagymértékben meghatározzák a versenyképességet és az innovációteremtő képességet. Ösztönző tényezőt jelentenek a befektetések számára és katalizátort az állásteremtés és a növekedés kedvező körforgásában. Kulcsszerepet játszanak a társadalmi kohézióban.
A kis- és közepes vállalkozásokban (kkv-k) tapasztalt szakemberhiányról, toborzásról és megtartó stratégiákról szóló, 2023. szeptember 12-én közzétett Eurobarométer gyorsfelmérés eredménye megerősítette, hogy a szakmunkások kulcsszerepet játszanak a KKV-k sikerességében Európában.
A kkv-k úgy nyilatkoztak, hogy az elvárt készségekkel rendelkező munkavállalók toborzásának megkönnyítéséhez jobb együttműködésre van szükségük az állami foglalkoztatási szolgálatokkal (58%), jobb eszközökre van szükségük a jelentkezők készségeinek felmérésére (49%), jobb eszközökre van szükségük a vállalat készségigényeinek felmérésére (46%), valamint könnyebb eljárásokra van szükségük a külföldi képesítések elismertetéséhez (38%).
A készségek európai éve új lendületet ad a Pillér elveinek megvalósításához azzal, hogy előmozdítja az átképzést és a továbbképzést szem előtt tartó gondolkodásmódot és ezáltal növeli az európai vállalatok versenyképességét, elősegíti a képzési politikákat és beruházásokat annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon le a kettős átállás és a gazdasági fellendülés során.
A megfelelő készségek elsajátítása lehetővé teszi az egyének számára, hogy sikeresen eligazodjanak a munkaerőpiaci változások között, és aktív szerepet vállaljanak a társadalomban és a demokráciában, hogy senki se maradjon le - áll a 2020-as európai készségfejlesztési programban. Erre építve a 2021 májusában az uniós vezetők által elfogadott Portói Nyilatkozat határozott elkötelezettségről tanúskodik a továbbképzés és az átképzés, valamint a foglalkoztathatóság javítása iránt. A Nyilatkozat üdvözölte a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben meghatározott ambiciózus kiemelt uniós célokat, amelyek szerint 2030-ra a felnőttek legalább 60%-ának évente képzésben kell részt vennie, és legalább 78%-os foglalkoztatási arányt kell elérni, ami jelentős erőfeszítést igényel annak érdekében, hogy több nőt és fiatalt lehessen aktivizálni a munkaerőpiacon.
A készségek 2022-es európai éve hangsúlyozta, hogy sürgősen fel kell vértezni az európai fiatalokat a jövőhöz szükséges készségekkel. Az uniós klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása felé vezető utat meghatározó európai zöld megállapodásban foglaltaknak megfelelően a modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaságra való átállással összefüggésben szükség lesz a zöld átállással kapcsolatos készségekre, valamint a munkaerő tovább- és átképzésére. A megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő a zöld átállás előfeltétele, amely az előrejelzések szerint 2030-ig 2,5 millió további munkahelyet generál az EU-ban.
Az európai vállalatok, különösen a kkv-k versenyképességének fellendítése, valamint a digitális és zöld átállásban rejlő lehetőségek társadalmilag igazságos, inkluzív és igazságos módon történő maradéktalan kiaknázása érdekében a készségek európai éve különös hangsúlyt helyez arra, hogy több ember kerüljön bevonásra a munkaerőpiacra, ideértve a fiatalokat is, különösen a NEET-eket. A Pillér egyik legfontosabb mennyiségi célja az, hogy 2030-ra 9%-kal csökkentse az alkalmazásban nem álló, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő 15 és 29 év közötti fiatalok ("NEET-fiatalok") számát.
A NEET-ek a fiatalok jelentős arányát teszik ki Európában. 2022-ben a 15 és 29 év közöttiek 11,7%-a (azaz több mint 8,3 millió személy) nem vett részt sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben, ami még mindig jóval a 9%-os cél felett van. Ha a NEET-fiatalok számát az egyes országok szemszögéből nézzük, az uniós tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak. A legkisebb számok már a 9,0%-os célérték alatt voltak, és ezek Hollandiában, Svédországban, Máltán, Luxemburgban, Dániában, Portugáliában, Szlovéniában, Németországban és Írországban voltak megfigyelhetők; hasonló volt a helyzet Izlandon és Norvégiában is. Ezek az országok így már 2021-ben vagy korábban elérték a 2030-ra kitűzött hosszú távú uniós szintű célt. Ugyanakkor volt kilenc olyan tagállam, amely 2021-ben a 13,1%-os uniós átlag feletti NEET-arányokat tartott nyilván. Ezek közül a legmagasabb számokat Olaszországban és Romániában jegyezték fel, ahol az összes 15 és 29 év közötti fiatal 19%-a nem vett részt sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben.
A NEET-fiatalok heterogén csoportot alkotnak. Vannak fiatalok, akiknek az esetében a NEET-csoporthoz tartozás többszörös és tartós hátrányok tünete, és a társadalomtól való hosszabb távú elfordulás jele lehet, ami tartósabb beavatkozást tesz szükségessé. Egyes fiatalok - például az oktatást vagy képzést korán elhagyók vagy azok, akik nem részesültek megfelelő oktatásban és képzésben - különösen kiszolgáltatottak, hiszen gyakran csekély mértékű a szociális védelmük és/vagy korlátozottan férnek csak hozzá pénzügyi forrásokhoz, bizonytalan munkakörülmények között dolgoznak, vagy hátrányos megkülönböztetésnek lehetnek kitéve. Bárki kerülhet kiszolgáltatott élethelyzetbe, ideértve a magasan képzett fiatalokat vagy azokat is, akik már jelentős és továbbra is releváns munkatapasztalattal rendelkeznek. Számukra a NEET-státusz valószínűleg átmeneti, mivel ők a munkaerőpiacra történő belépés során nem szembesülnek komolyabb akadályokkal, és nem hordoznak magukban veszélyeztetettségi tényezőket. Ezért a NEET-fiatalokat megcélzó beavatkozások esetében egyénre szabott megközelítésre van szükség: egyes NEET-fiatalok esetében enyhébb megközelítés is elegendő lehet, míg más NEET-fiatalok esetében előfordulhat, hogy intenzívebb, hosszabb időtartamú és átfogóbb beavatkozások kellenek.

2. Célkitűzések - tevékenységek - várt teljesítmények
2.1. Célkitűzések - Tevékenységek
A jelen Pályázati felhívás keretében történő támogatást olyan projektek kapják, amelyek célja olyan innovatív módszerek/gyakorlatok fejlesztésének vagy elterjesztésének előmozdítása, amelyek más kontextusokban, más országokban vagy régiókban, vagy előző kísérletezések keretében sikeresnek bizonyultak.
A projekt célkitűzése a kiszolgáltatott ifjúság és különösen a NEET-fiatalok készségfejlesztése a tanulás felé való visszaterelésük, valamint a munkaerőpiacra történő (vissza)integrálásukra való törekvés útján. A foglalkoztathatóságuk növelése a készséghiányok kezelésével és munkaerőpiacokon a zöld átállás kontextusában szükséges készségek kialakításának segítésével különösen releváns e Pályázati felhívás szempontjából. A támogatott projektek növelni fogják a kiszolgáltatott fiatalok lehetőségeit a munkaerőpiacon, valamint megerősítik a társadalomban aktív állampolgárként játszott szerepüket.
Az innovatív megközelítések elterjesztésének előmozdításával e Pályázati felhívás támogatja a készségek európai évének célkitűzéseit, különösen annak harmadik célkitűzését.
E Pályázati felhívás lehetőséget biztosít az alábbiak innovatív megközelítéseinek továbbfejlesztésére és megfelelő alkalmazására:
- a célcsoport hatékony elérése, amely jó igénybevételi arányhoz vezet,
- tanulási modellek és környezetek, amelyek lehetővé teszik a tanulóknak, hogy a munkaerőpiacon releváns készségeket fejlesszenek ki,
- megfelelő intézkedések a készségek munkaerőpiacon történő érvényesítéséhez és aktiválásához.
A projektnek tartalmaznia kell a 3 terület közül legalább egy innovatív megközelítését.
Az egyén által megszerzett tudás, készségek és kompetencia érvényesítése hasznos eszköz a személyes fejlődés szempontjából. Az érvényesítésnek tudatosítania kell az egyénben a meglévő tudását, készségeit és kompetenciáit, azokat láthatóvá téve mások számára, hogy az egyén képes legyen megtenni a következő lépést az egész életen át tartó tanulása útján és munkavállalói pályafutása során.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy hasznos, ha az azonos pályázat keretében támogatott projektek kedvezményezettjei kicserélik egymással a tudásukat és a tapasztalataikat. Ezért a társadalmi innováció európai kompetenciaközpontja kölcsönös tanulási eseményeket szervez majd a jelen Pályázati felhívás keretében támogatott projektek végrehajtása során. Ezeket az eseményeket kompetens szakértők segítik majd, és a kedvezményezettek számára releváns kérdésekre fognak összpontosítani. A jelen Pályázati felhívás keretében támogatott projektek kedvezményezettjeivel szemben elvárás, hogy e kölcsönös tanulási programban részt vegyenek.
2.2. A projekt célcsoportja
A jelen Pályázati felhívás keretében benyújtott projekteknek a kiszolgáltatott fiatalokat kell megcélozniuk, különösen a NEET-fiatalokat, akik nehézségekkel küzdenek a munkához vagy képzéshez való hozzáférés terén egyéni vagy strukturális okokból (pl. szegénység, társadalmi kirekesztettség, fogyatékosság, hosszú távú munkanélküliség, elégtelen iskolai teljesítmény vagy szakképzettség, bevándorlói háttér stb.).
A fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos tematikus koncentrációnak (15-29 éves kor) megfelelően a kedvezményezettek szabadon vonhatnak be résztvevőket 15 éves kortól az ESZA+ keretébe. Különösen ösztönözzük az olyan jogi személyek jelentkezését, amelyek aktívan foglalkoznak a befogadással és a sokféleséggel, és kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőket vonnak be.
Ezen célcsoporton belül a releváns résztvevők például az alábbiak:
- Korai iskolaelhagyók;
- Munkatapasztalattal nem rendelkező alacsony képzettségű fiatalok;
- Gazdaságilag inaktív fiatalok;
- Fogyatékkal vagy egyéb egészségügyi problémákkal élő fiatalok;
- Hátrányos vagy kisebbségi háttérrel rendelkező fiatalok;
- Hátrányos megkülönböztetéssel szembesülő fiatalok.
Figyelembe véve e Pályázati felhívás résztvevőinek igen sokféle hátterét, a pályázónak biztosítania kell, hogy a javasolt intézkedések az ő konkrét igényeikhez, készségeikhez és kompetenciáihoz igazodnak, ideértve a fogyatékkal élők és a sajátos szükségletekkel rendelkezők hozzáférését biztosító intézkedéseket.
2.3. Tevékenységek
2.3.1. A projekt alapvető elemei
A következő alapvető elemek adják egy projekt lényegi részét, azaz valamennyi pályázatnak ki kell terjednie az alábbi elemekre. Ugyanakkor a pályázó szabadon megválaszthatja, hogy ezeket az elemeket hogyan építi be a projekt keretébe és hogyan kombinálja. A pályázó felhasználhatja a saját tapasztalatát és kapacitását, illetve konkrét kompetenciák hiánya esetén a projekt-partnerségbe bevonhat a szükséges kompetenciákkal, kapacitásokkal és tapasztalattal rendelkező intézményeket, illetve a releváns kompetenciákat tanulás útján is megszerezheti.

1. Innovatív megközelítés
A "Változáselmélet" táblázat (5. szakasz, a Pályázati űrlap "A" része) kitöltésekor a pályázónak ki kell fejtenie, hogy miért célszerű a kiválasztott innovatív megközelítés alkalmazása, megismétlése vagy továbbfejlesztése. A pályázónak azt is meg kell határoznia, hogy a javasolt innovatív megközelítés milyen pozitív hatást fog gyakorolni a célcsoportra, a részt vevő szervezetekre, valamint a készségfejlesztési rendszerre. A pályázónak továbbá azt is ki kell fejtenie, hogy a projektben kiválasztott innovatív megközelítés miért lesz rájuk hatással, és ki kell emelnie a projekt hozzáadott értékét abban a konkrét kontextusban, amelyben javasolt annak elterjesztése vagy megismétlése.

2. Bizonyítékok
A pályázónak meg kell adnia egy, a projekt keretében elterjesztendő innovatív megközelítés korábbi kísérleteivel kapcsolatos bizonyítékokhoz vezető linket. A pályázatnak tartalmaznia kell a javasolt módszer leírását, amely azt is kifejti, hogy a módszert mikor és hol alkalmazták, és milyen eredményeket értek el, valamint rendelkezésre állás esetén egy, a korábbi kísérletekről szóló weboldalra mutató linket. Az innovatív megközelítéssel kapcsolatos információkat az "Egyéb intézkedésekkel és innovációval való összeegyeztethetőség - Európai hozzáadott érték" című 1.3. szakaszban (a Pályázati űrlap "A" része) kell bemutatni.

3. Partnerség
A projekt alapját a legalább két uniós tagállamból származó jogi személyek közötti kölcsönös tanulás, tudáscsere és együttműködés képezi. Ezen felül a projektben részt kell vennie egy olyan jogi személynek is, amely az elterjesztendő vagy megismétlendő innovatív megközelítés további megvalósításának potenciális társfinanszírozójaként fog eljárni. A pályázónak egyértelműen ki kell fejtenie, hogy a konzorcium tagszervezetei hogyan fognak hozzájárulni a kölcsönös tanuláshoz, a közös munkához, valamint a projekt megvalósításához, az egyes tagok mit adnak hozzá a folyamathoz, és hogy a kölcsönös tanulás hogyan kerül megszervezésre (pl. partneri felülvizsgálatok vagy bármilyen típusú partneri támogatás stb.). A konzorciumi tagok szerepének tükröznie kell a tapasztalataikat és szakértelmüket, illetve az ismeretigényeiket és szabályozási példáikat. E tekintetben hasznos, ha a konzorciumba sokféle érdekelt felet vonnak be (nem kormányzati szervezetek, illetékes állami hatóságok, képzési szolgáltatók, finanszírozók, szociális gazdasági jogalanyok stb.). A partnerség leírását a 2. szakaszban kell bemutatni (a Pályázati űrlap "A" része).

4. Előkészítő tevékenységek
Az innovatív megközelítés elterjesztésének megtervezése során a pályázónak fel kell sorolnia a tervezett tevékenységek zökkenőmentes megvalósításához szükséges erőforrásokat és kapacitásokat, és elemeznie kell ezek rendelkezésre állását. Az előkészítő tevékenységeket (kutatás, a kontextus feltárása, a társadalmi innovációra vonatkozó javaslat, a projektszemélyzet kapacitásának kiépítése stb.) világosan meg kell indokolni, és az erőforrások rendelkezésre állását biztosítani kell. Az előkészítő tevékenységeket és azok indoklását a 4. szakaszban (a Pályázati űrlap "A" része) kell megadni.

5. Elérés és figyelemfelhívás
A pályázónak ki kell fejtenie, hogy a projekt hogyan fogja elérni a fiatalokat különféle környezetekben, tájékoztatni őket az elérhető támogatásról, és hogyan fog bizalmi kapcsolatot kiépíteni a fiatalokkal. Ezt úgy lehet elősegíteni, ha a pályázó rendelkezik egy hitelt érdemlő elérési tervvel és olyan partnereket von be, akik nagyobb szakértelemmel rendelkeznek az azonosított célcsoport elérésében, vagy akiknek az intézményében vannak NEET-fiatalok. Az elérési és a figyelemfelhívó tevékenységek leírását és azok indoklását a 4. szakaszban kell megadni (a Pályázati űrlap "A" része).

6. Továbbképzés és/vagy készségfejlesztés
A pályázatnak olyan továbbképzést és/vagy szélesebb körű készségfejlesztést kell magában foglalnia, amely új vagy jobb készségeket eredményez. A pályázónak ki kell fejtenie, hogy a tervezett készségfejlesztés vagy az oktatási tartalom egyéb típusai miért felelnek meg a legjobban a munkaerőpiacra integrálódó célcsoport szükségleteinek. A pályázót továbbá arra is kérjük, hogy a munkaerőpiacon a zöld átállással összefüggésben szükséges készségeket is fejlesszen. Ezek lehetnek szakmai készségek valamennyi szektorban és valamennyi szinten, illetve szélesebb értelemben olyan kompetenciák, amelyek a fenntartható életet, munkavégzést és cselekvést segítik elő. A továbbképzés és/vagy készségfejlesztés leírását és indoklását a 4. szakaszban (a Pályázati űrlap "A" része) kell megadni.

7. Intézkedések a készségek munkaerőpiacon történő érvényesítéséhez és aktiválásához
A pályázónak ki kell fejtenie azt a tervezett megközelítést, amely biztosítja a továbbképzés és/vagy készségfejlesztés tanulási eredményeinek érvényesítését és aktiválását a munkaerőpiacon.
Az érvényesítés folyamatának a lehetséges mértékben figyelembe kell vennie a nem formális és az informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai útmutatóban leírt elemeket, amelyek az érvényesítésre vonatkozó 2012-es ajánlásban körvonalazott alapelveket követik. A pályázónak különösen:
- Figyelembe kell vennie az adott országban létező érvényesítési szolgáltatásokat és infrastruktúrát, valamint azt, hogy ezeket hogyan lehet a projekt kontextusában hasznosítani;
- Egyértelműen fel kell térképeznie az érvényesítést szolgáló intézkedések intézményi szerepköreit és feladatait;
- Le kell képeznie, hogy az egyén hogyan tudja az érvényesítési folyamat eredményeit további célokra felhasználni, például hogy mentesítéseket vagy krediteket szerezzen, további oktatásban vagy képzésben vegyen részt.
Az érvényesítési folyamatot a 4. szakaszban kell bemutatni (a Pályázati űrlap "A" része), vagy külön mellékletként a Pályázati űrlaphoz kell csatolni.

8. Hatásmérés
A pályázónak ex ante módszereket kell meghatároznia a szóban forgó innovatív megközelítés hatékonyságával kapcsolatos bizonyítékok összegyűjtéséhez, értékeléséhez és bemutatásához. A módszereknek tartalmazniuk kell előzetes teljesítmény- és eredménymutatókat a tevékenységek és azoknak a célcsoportra, a részt vevő szervezetekre és a készségfejlesztési rendszerre gyakorolt hatásának nyomon követéséhez, összhangban a "Változáselmélettel". A hatásmérésnek arányosnak kell lennie a projekt hatókörével és méretével. A pályázónak szintén ki kell fejtenie, hogy a hatásmérést a pályázó szervezet hogyan használná fel a projektben bemutatott innovatív megközelítés hosszú távú folytonossága és fenntarthatósága céljából. A projekt várható eredményeit és hatását, valamint a mérésükre alkalmazott mutatókat a 3. szakaszban kell részletezni (a Pályázati űrlap "B" része).

9. Megismertetés és/vagy elterjesztés és fenntarthatóság
A pályázónak azt is ki kell fejtenie, hogy a projekt eredményeit hogyan fogja helyi/regionális/országos/európai szinteken népszerűsíteni. A pályázónak továbbá azt is ki kell fejtenie, hogy a célkitűzések, a tevékenységek és a kívánt eredmények elérésére irányuló erőfeszítések hogyan fognak a támogatási időszakon túl folytatódni, és hogy az innovatív megközelítést nagyobb léptékben is meg lehet-e valósítani, és ha igen, hogyan, figyelembe véve egyéb lehetőségek között az ESZA+ megosztott irányítási területe vagy egyéb finanszírozási források keretében kapott potenciális támogatást. A projekt eredményeinek fenntarthatóságáról szóló információkat a 3. szakaszban kell részletezni (a Pályázati űrlap "B" része).

2.3.2. A támogatható tevékenyégek
A pályázók olyan tevékenységeket javasolhatnak, amelyek a leginkább megfelelnek a Pályázati felhívás célkitűzéseinek eléréséhez a konkrét kontextusukban. A pályázóknak le kell írniuk, hogy a javasolt tevékenységek hogyan járulnak hozzá a Pályázati felhívás várt eredményeihez és a tágabb értelemben vett várt hatásaihoz. A várt eredményeknek realisztikusnak kell lenniük, és azokat mérhető módon kell meghatározni.
A tevékenységeket a kiszolgáltatott fiatalok, különösen a kiszolgáltatott NEET-fiatalok szükségleteinek figyelembevételével kell megtervezni. Ők intenzívebb támogatásra szorulhatnak ahhoz, hogy tanulási vagy képzési tevékenységekbe kezdjenek, vagy hogy munkába álljanak. Olyan személyes helyzetekben lehetnek, amelyeket először meg kell oldani, mielőtt számba vehetik a tanulási, képzési és/vagy karrierlehetőségeiket.
A pályázóknak biztosítaniuk kell, hogy a leírt tevékenységek összeegyeztethetők a javasolt költségvetéssel. A tevékenységek megvalósítását körültekintően dokumentálni kell az átadhatóság és/vagy elterjesztés biztosítása érdekében arra az esetre, ha a projektmegközelítés hatékonynak bizonyul.

A projektek részeként támogatható tevékenységek többek között az alábbiakat foglalhatják magukban:
1. A célcsoport feltérképezéséhez és megszólításához kapcsolódó tevékenységek:
- Másodelemzési tevékenységek a végső kedvezményezettek megcélzását szolgáló egyéb tevékenységek előkészítéséhez (pl. kutatás a célcsoportról, annak szükségleteiről, megfelelő metodológiák stb.);
- A célcsoportok, azok szükségletei és/vagy a már elérhető támogatás feltérképezésére irányuló tevékenyégek;
- A fiatalok megszólítása, motiválása és iránymutatás nyújtása számukra.

2. Továbbképzéshez és/vagy készségfejlesztéshez kapcsolódó tevékenyégek:
- Innovatív tanulási környezetek kialakítása, pl. megbízható helyszínek, ahol a tanulók otthonosabban érzik magukat, mint a szokásos osztálytermekben, ideértve az olyan helyszíneket, amelyeket a tanulók a mindennapi tevékenységeik és hobbijaik kapcsán ismernének (pl. könyvtárak, múzeumok, kertek, online/virtuális környezet stb.);
- Programtervezés, lehetőség szerint több elem kombinálásával, például képzés, munkatapasztalat, életvezetési készségek, digitális készségek, alapkészségekkel (a mindennapi tevékenységekhez szükséges készségek), zöld készségek stb.;
- A zöld és digitális vállalkozás elősegítése;
- Integrált munkaalapú tanulási elemek, például munkakör-ízelítők, szakmai gyakorlatok, tanulószerződéses gyakorlati képzések stb.;
- Kapacitásépítési tevékenységek a készségfejlesztési tevékenységekben részt vevő szervezetek oktatói és más munkatársai, munkáltatók és egyéb releváns érdekeltek számára;
- A NEET-fiatalok bevonása a foglalkoztatási programok közös tervezésébe és megteremtésébe helyi vállalatokkal való partnerségek útján (közös létrehozás).

3. Egyéni orientációval kapcsolatos tevékenységek:
- Orientáció és/vagy tanácsadás, ideértve a (személyre szabott) mentorálást vagy korrepetálást;
- Elhelyezkedés előtti és utáni támogatás tervezése (azaz közös munka a munkáltatókkal a beavatkozás előtt és után);
- Szakértői támogatás a fiatalok vállalkozási ötletének kidolgozásához.

4. Munkaerőpiaci készségérvényesítéshez és -aktiváláshoz kapcsolódó tevékenységek:
- A résztvevők készségeinek munkaerőpiaci aktiválásának támogatása, például vállalatok, különösen kkv-k bevonásával zajló szakmai gyakorlatokon vagy egyéb tevékenységeken, konkrét állásbörzéken és a munkáltatókkal folytatott egyéb kommunikációs formákon keresztül;
- A megszerzett készségek érvényesítését eredményező tevékenységek, pl. megfelelő bizonyítványon keresztül;
- A készségfelmérési eszközök és módszerek kidolgozása és további javítása.

5. A résztvevők támogatása annak érdekében, hogy részt tudjanak venni a projekttevékenységekben:
- Gondozó létesítmények biztosítása a képzési/készségfejlesztési tevékenységekben részt vevő fiatalok gyermekei/eltartottjai számára;
- A résztvevők lakhatási támogatása a projekt időtartama során.

6. A kölcsönös tanulási eseményeken való részvétel
A társadalmi innováció európai kompetenciaközpontja által szervezett kölcsönös tanulási eseményeken való részvétel a projektmegvalósításban szerzett tudás és tapasztalatok más kedvezményezettekkel való megosztása céljából. A tervek szerint a projektek megvalósítási időszakában 4-5 kölcsönös tanulási eseményre kerül majd sor (legfeljebb 2 esemény helyszíni (az előzetes tervek szerint Vilniusban és Brüsszelben), a többi online).

3. Rendelkezésre álló költségvetés és társfinanszírozási arány - a támogatás formája - költségelszámolhatóság - költségkategóriák - kettős finanszírozás
3.1. Rendelkezésre álló költségvetés és társfinanszírozási arány
A Pályázati felhívás rendelkezésre álló előirányzott költségvetése 9 000 000 euró. A Támogatást nyújtó hatóság fenntartja a jogot, hogy ne ossza ki a jelen Pályázati felhívás keretében rendelkezésre álló összes támogatást, vagy hogy a Pályázati felhívás költségvetését megemelje (adott esetben az ESZA+ TI+ kezdeményezés keretében létező többi pályázati felhívásból származó támogatások átcsoportosítása útján). A végső döntés meghozatalára a beérkező pályázatok és az értékelésük eredményeinek figyelembevételével kerül sor.
A támogatás előirányzott várható mértéke 200 000 euró és 700 000 euró között van projektenként (ez azonban nem zárja ki az egyéb összegeket kérelmező pályázatok benyújtását/kiválasztását).
A megítélt támogatás összege lehet alacsonyabb, mint a kért összeg.
E Pályázati felhívás keretében az uniós támogatás nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének 80%-át. Legalább 20% társfinanszírozásának az uniós költségvetéstől eltérő forrásból kell származnia. A más uniós programokból származó támogatásokat nem lehet nemzeti társfinanszírozási forrásként felhasználni.
3.2. A támogatás formája
Az e Pályázati felhívás keretében nyújtott támogatás átalányösszegű támogatás formáját ölti.
Az átalányösszegek a teljes projektre (a teljes átalányösszeg) és egyes munkacsomagonként külön-külön kerülnek megállapításra az ESZA+ TI + kezdeményezés keretében nyújtott átalányösszegű hozzájárulások felhasználására vonatkozó szabályok szerint (a szabályok megismeréséhez tekintse meg a Pályázati feltételek kísérő dokumentumait).
Az átalányösszegek a pályázó által benyújtott Részletes költségvetési táblázat (a mintához lásd a Pályázati feltételek 1. mellékletét), a kért összegek Támogatást nyújtó hatóság általi elbírálása és a 80%-os támogatási arány alapján kerülnek megállapításra.
A pályázóknak meg kell jelölniük a szükséges erőforrások és a munkacsomagok közötti összefüggést:
- A pályázóknak be kell nyújtaniuk egy Részletes költségvetési táblázatot (a Pályázati feltételek 1. melléklete), amely megadja az egyes költségkategóriák költségbecslését munkacsomagonként, valamint egy munkacsomagon belül, pályázónként és társpályázónként;
- A Részletes költségvetési táblázat csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyek a tényleges költségek tekintetében elszámolhatók, és nem tartalmazhat a jelen Pályázati felhívás keretében el nem számolható költségeket. A jelen Pályázati felhívás keretében alkalmazandó költségelszámolhatósággal kapcsolatos követelményeket a Pályázati feltételek 3.3. szakasza mutatja be;
- A költségbecsléseknek meg kell közelíteniük a tényleges költségeket. A költségbecslésekkel szemben elvárás, hogy:
- a bevett gyakorlatokkal összhangban készüljenek,
- észszerűek legyenek és ne legyenek túlzóak,
- a javasolt tevékenységekkel összhangban, és azokhoz szükségesek legyenek.
Az átalányösszeg kifizetése a megfelelő munkacsomag teljesítéséhez kapcsolódik. Egy munkacsomag csak akkor minősül teljesítettnek és az annak megfelelő átalányösszeg csak akkor kerül kifizetésre, amikor a munka egészének végrehajtása/valamennyi elérendő eredmény elérése megtörtént a Támogatási Megállapodásban szereplő Projektleírásnak megfelelően (a Támogatási Megállapodás mintájához tekintse meg a Pályázati Feltételek 2. mellékletét).
A projekt átfogó leírását koherens munkacsomagokba kell szervezni:
- A munkacsomagok számát megfelelően alá kell támasztani;
- Egy munkacsomagnak tartalmaznia kell az általa lefedett összes tevékenység és elérendő eredmény leírását, azokra a kedvezményezettekre és társult partnerekre lebontva, akik az adott munkacsomaghoz hozzájárulnak;
- Az egyes munkacsomagok célkitűzéseit, tevékenységeit és ellenőrizhető eredményeit (a várt teljesítményeket) az általános projektcélkitűzésekkel összhangban kell bemutatni;
- Az egyes munkacsomagokban több tevékenység/eredmény is szerepelhet.
A hosszú időtartamú munkacsomagokat (pl. koordinációra/irányításra vagy megismertetésre szolgáló munkacsomagok) a jelentéstételi időszakok mentén több, rövidebb időtartamú munkacsomagra lehet felosztani.

4. Ütemterv és határidők
Ütemterv és határidők (tájékoztató jelleggel)
A pályázatok benyújtási határideje
2024. február 29.-17:00 CET időzóna
A pályázatok elbírálási határideje
2024 február - 2024 június
Az elbírálás eredményeire vonatkozó tájékoztatás
2024 június
A Támogatási Megállapodás aláírásának dátuma
2024 szeptember
A projektek kezdőnapja és időtartama.
A projekt indikatív időtartama 24 hónap.
A projekt tényleges kezdőidőpontja az alábbi lehet:
- az azon napot követő nap, amikor a két fél közül a második a Támogatási Megállapodást aláírta, vagy
- az azon napot követő hónap első napja, amikor a két fél közül a második a Támogatási Megállapodást aláírta, vagy
- a Támogatási Megállapodásban szereplő felek által megállapított más időpont.

5. A pályázatok befogadásának feltételei és a dokumentumok
A pályázatot online kell kitölteni, és az egyéb kiegészítő dokumentumokkal együtt elektronikus úton, a Portálon keresztül kell benyújtani a jelen Pályázati Felhívás 4. fejezetében megadott határidőig. A nem a Portálon keresztül vagy a határidő után benyújtott pályázatok nem kerülnek elfogadásra.
A Portálhoz a Pályázati Felhívásra vonatkozó weboldalon keresztül lehet hozzáférni.

A pályázatok benyújtása kétlépcsős folyamat:
1. Felhasználói fiók létrehozása. A Portál használatához a pályázónak felhasználói fiókot kell létrehoznia.
2. A pályázat benyújtása (a pályázati sablonok a Pályázati feltételek 3. sz. mellékletében találhatók).
A pályázatot, a Pályázati feltételekhez csatolt mellékleteket és egyéb igazoló dokumentumokat a rendelkezésre bocsátott adatlapok kitöltésével kell benyújtani, ha ettől eltérően nem kerül jelzésre. A pályázatnak teljesnek kell lennie, és valamennyi bekért információt, a Pályázati Feltételekhez csatolt mellékleteket és egyéb igazoló dokumentumokat tartalmaznia kell. A szükséges dokumentumok listáját a Pályázati Feltételek 4. sz. melléklete tartalmazza.
A pályázatoknak olvashatónak és hozzáférhetőnek kell lennie. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a pályázathoz használt oszlopokban a karakterszám korlátozott, így a tömör és pontos fogalmazás javasolt.
A dokumentumokat a vonatkozó Pályázati Felhívás alá kell feltölteni a Portálon, ellenkező esetben a pályázat esetleg hiányosnak és így elfogadhatatlannak minősülhet.
A pályázat benyújtásakor a pályázónak meg kell erősítenie, hogy felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a társpályázók nevében eljárjon. A pályázónak igazolnia kell továbbá, hogy a pályázatban megadott információk helyesek és teljesek, valamint hogy az EU támogatás elnyerése feltételeinek megfelelnek.
Egy későbbi szakaszban a pályázóktól további dokumentumok is bekérésre kerülhetnek (jogi személy és bankszámla igazolása, pénzügyi kapacitás igazolása stb.).
Ajánlott a pályázatot a határidő lejárta előtt, megfelelő időben kitölteni, az utolsó pillanatban felmerülő technikai problémák elkerülésére. Az utolsó pillanatban való benyújtás során felmerülő problémák, pl. a hálózat túlterheltsége, a pályázó saját felelőssége. A pályázati határidők NEM hosszabbíthatók meg.
A pályázat benyújtását követően a pályázó visszaigazoló e-mailt kap (feltüntetve a benyújtás dátumát és időpontját).
Ha nem kapta meg a visszaigazoló e-mailt, az azt jelenti, hogy a pályázat NEM került sikeresen benyújtásra. Ha a jelentkező úgy véli, hogy a jelentkezés sikertelensége a Portál hibás működésének tudható be, javasolt a következő e-mailcímen: IThelp@esf.lt haladéktalanul panaszt benyújtani, ismertetve a körülményeket és csatolva a pályázat másolatát (és lehetőség szerint képernyőképeket, amivel bizonyítható a Portál hibás működése, vagy a pályázó pályázat benyújtására tett kísérletei).
https://bitrix.emet.gov.hu/docs/pub/e0ad97d8f21073c17c4826121c392aaf/default/?&