Ifjúsági részvételi tevékenységek

Határidő: 2023. 02. 23., 2023. 10. 04.
Érvényes: 2023. 10. 04. (7 hónap)

Kiíró: Európai Bizottság

Kategória: Gyermek, ifjúság
Pályázhat: IntézményekTársadalmi szervezetek és alapítványok

Pályázhat

Bármely támogatható részt vevő szervezet/intézmény, amely valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkezik

Ifjúsági részvételi tevékenységek

Olyan, a formális oktatás és képzés keretein kívül zajló tevékenységek, amelyek helyi, regionális, nemzeti és európai szinten ösztönzik, elősegítik és lehetővé teszik a fiatalok részvételét az európai demokratikus életben.

A pályázattípus célkitűzései
Az Erasmus+ támogatja azokat a fiatalok által kezdeményezett, fiatalok informális csoportjai és/vagy ifjúsági szervezetek által lebonyolított helyi, nemzeti és transznacionális részvételi projekteket, amelyek az európai demokratikus életben történő részvételre ösztönzik a fiatalokat, és a következő célkitűzéseket, vagy azok egyikét kívánják megvalósítani:
lehetőségek biztosítása a fiatalok számára, hogy részt vegyenek a civil társadalomban, és elsajátítsák annak módját (lehetőség teremtése a fiatalok számára, hogy nemcsak a saját mindennapi életükben, de a demokratikus életben is szerepet vállaljanak, és ezáltal megvalósuljon a különböző háttérrel rendelkező - és különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező - fiatalok érdemi polgári, gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai részvétele);
a fiatalok tudatosságának növelése a közös európai értékekkel és alapjogokkal kapcsolatban, és hozzájárulás az európai integrációs folyamathoz, többek között egy vagy több európai ifjúsági cél megvalósításában történő közreműködés révén;
a fiatalok digitális kompetenciáinak és médiatudatosságának (különösen a kritikai gondolkodás, valamint az információk értékelésének és azok feldolgozásának) fejlesztése annak érdekében, hogy a fiatalok reziliensebbek legyenek a dezinformációkkal, az álhírekkel és a propagandával szemben, és nagyobb kapacitásuk legyen a demokratikus életben történő részvételre;
kapcsolatteremtés a fiatalok és a döntéshozók között helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten, és/vagy hozzájárulás az uniós ifjúsági párbeszédhez.

Szakpolitikai háttér
A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia1 a Bizottság 2018. május 22-i, "A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése" című közleménye alapján meghatározza az ifjúsági területen zajló európai együttműködés keretét. Az uniós ifjúsági stratégia a "Bevonás" elnevezésű fő terület keretében a fiatalok érdemi polgári, gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai szerepvállalásának elérésére törekszik. A stratégia elősegíti a fiatalok részvételét a demokratikus életben, támogatja a társadalmi és polgári szerepvállalást, és biztosítja, hogy valamennyi fiatal rendelkezzen a társadalomban való részvételhez szükséges erőforrásokkal.
Az uniós ifjúsági stratégia egy ifjúságipárbeszéd-folyamatot is magában foglal, ezen összefüggésen belül pedig 2018-ban 11 európai ifjúsági cél került meghatározásra. Ezek számos szektorközi területet azonosítanak, amelyek hatással vannak a fiatalok életére, és rávilágítanak az azokhoz kapcsolódó, leküzdésre váró kihívásokra. A fiatalok meglátásai alapján az uniós ifjúsági párbeszéd 18 hónapos ciklusai konkrét tematikus prioritásokat azonosítanak; ezek kerülnek az adott időszakban az uniós ifjúsági stratégia végrehajtásának középpontjába.

Tematikus stratégiák az ifjúsági szektorban
Az Erasmus+ program célja a fiatalok részvételének előmozdítása, az informális és nemformális tanulási folyamatok minőségének javítása, valamint a minőségi ifjúsági munka fejlesztése. Ezeken a területeken további támogatás áll rendelkezésre olyan konkrét tematikus stratégiák révén, mint az ifjúsági részvételi stratégia, a Youthpass és az európai képzési stratégia2 .

A tevékenységek leírása
Az ifjúsági részvételi tevékenységek nem formális tanulási tevékenységek, amelyek a fiatalok aktív részvételére összpontosítanak. E tevékenységek célja, hogy lehetővé tegyék a fiatalok számára az eszmecserék, az együttműködés, valamint a kulturális és polgári fellépés megtapasztalását. A támogatott tevékenységeknek segíteniük kell a fiataloknak a személyes, társadalmi, polgári és digitális kompetenciáik megerősítésében, és az aktív európai polgári lét kialakításában.
A pályázattípus a fiatalok részvétele alternatív, innovatív, intelligens és digitális módjainak használatát támogatja, többek között a fiatalok részvételének számos szektorra és környezetre (egészségügyi szolgáltatások, sportlétesítmények stb.) történő kiterjesztését (függetlenül attól, hogy ezeket a magán- vagy közszektor működteti-e), valamint a megteremti a különböző hátterű fiatalok aktív részvételének feltételeit.
Az ifjúsági részvételi tevékenységek felhasználhatók a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszédek és megbeszélések lebonyolítására annak érdekében, hogy előmozdítsák a fiatalok tevékeny részvételét az európai demokratikus életben. A fiatalok ennek konkrét eredményeként hallathatják a hangjukat (álláspontot alakíthatnak ki, illetve javaslatokat és ajánlásokat fogalmazhatnak meg), különösen azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene alakítani és végrehajtani az európai ifjúsági szakpolitikákat. Az ifjúsági részvételi tevékenységek civil fellépés és ifjúsági aktivizmus formáját is ölthetik, lehetővé téve a fiatalok számára, hogy különböző módokon vegyenek részt a számukra fontos kérdések tudatosításában.
Az ifjúsági részvételi tevékenységek transznacionálisak (egy vagy több részt vevő országban, számos részt vevő ország partnerei részvételével zajlók), vagy országosak (helyi, regionális vagy nemzeti szinten, fiatalok informális csoportja[i] és/vagy egyetlen részt vevő ország szervezeteinek/intézményeinek bevonásával zajlók) lehetnek. A nemzeti ifjúsági részvételi tevékenységek különösen alkalmasak az elképzelések helyi szintű kipróbálására, valamint a korábbi kezdeményezések utánkövetésére szolgáló eszközként vethetők be a sikeres ötletek nagyobb léptékű megvalósítása és továbbfejlesztése érdekében.
Az ifjúsági részvételi tevékenységeknek megvalósításuk szintjétől függetlenül európai dimenziót, és/vagy hozzáadott értéket kell szemléltetniük, és valamennyi egyénileg támogatott tevékenységnek egyértelműen hozzá kell járulnia a pályázattípus fent felsorolt célkitűzéseinek egyikéhez vagy mindegyikéhez.
A támogatható tevékenységek a következő formát (vagy azok kombinációját) ölthetik: műhelyfoglalkozások, viták, szerepjátékok, szimulációk, digitális eszközök (például a demokrácia digitális eszközeinek) használata, tudatosságnövelő kampányok, képzések, találkozók, a fiatalok és a döntéshozók közötti online vagy offline interakciók egyéb formái, valamint konzultációk, tájékoztató célú és/vagy kulturális események stb.
A projektek keretében megvalósítandó tevékenységek példái:
személyes vagy online műhelyfoglalkozások és/vagy találkozók, szemináriumok vagy egyéb, olyan helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű események/folyamatok, amelyek teret engednek a fiatalok tájékoztatásának, vitájának és tevékeny részvételének az aktív európai polgárként töltött mindennapjaik szempontjából releváns kérdésekben, és ideális esetben a kérdések által érintett döntéshozókkal és egyéb érdekeltekkel folytatott interakciókat foglalnak magukban, azokhoz vezetnek, vagy azok utánkövetésére szolgálnak;
a fiatalok számára különleges relevanciával bíró (helyi, regionális, nemzeti vagy transznacionális vonatkozású) témák/kérdések azonosítására szolgáló konzultációk, és az ilyen témák/kérdések kezelésében történő részvételükhöz kapcsolódó igényeik azonosítása;
a fiatalok demokratikus életben való részvételével kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányok, beleértve a fiatalokat érintő konkrét társadalmi kihívásokhoz kapcsolódó tájékoztató és/vagy kulturális eseményeket;
a fiatalok olyan nyitott, biztonságos és hozzáférhető virtuális és/vagy fizikai terekhez történő hozzáférésének elősegítése, amelyek lehetőségeket biztosítanak számukra a demokratikus életben és folyamatokban történő részvétel eredményes megtanulására;
a demokratikus intézmények működésének, valamint a döntéshozók ezen intézményekben betöltött szerepének szimulációja.
Adott esetben határozottan ajánlott az ifjúsági részvételi projektek keretében megvalósítandó tevékenységekbe digitális tevékenységi formátumokat (például webináriumok, hackathonok, különféle e-részvételi eszközök stb.), és/vagy a demokrácia digitális eszközeivel kapcsolatos képzést beépíteni.
A projektnek különböző tevékenységekből kell állnia, amelyek együttesen hozzájárulnak a tervezett célkitűzések eléréséhez. E tevékenységek némelyike mobilitási tevékenységek formájában valósulhat meg, ahol a résztvevők a lakóhelyüktől eltérő helyszínre utaznak, hogy részt vegyenek egy részvételi élményben. Ezek a mobilitások lehetnek nemzetiek és nemzetköziek is. A tevékenységek fizikai esemény formáját is ölthetik, amely magában foglalja a fiatalok és a döntéshozók fizikai jelenlétét, beleértve azokat a résztvevőket is, akik nem vesznek részt közvetlenül, egy adott helyszínen a projekt végrehajtásában. Külön költségvetési kategóriák támogatják a mobilitási tevékenységek és az ifjúsági részvétellel kapcsolatos rendezvények szervezését. A konkrét projektek igényeitől függően a mobilitás és a fizikai események lehetnek önállóak vagy kombinálhatók (pl. ha a résztvevőknek egy eseményen részt kell venniük, akkor ezt mobilitási tevékenységként és rendezvényként is be lehet jelenteni, ami az utazási és tartózkodási költségek megfelelő támogatását vonja maga után). Egy tipikus projekt olyan tevékenységeket is magában foglal, amelyek nem minősülnek sem mobilitási tevékenységeknek, sem fizikai eseményeknek. Ezek ugyanolyan fontosak a projekt végrehajtása szempontjából, és azokat a "projektirányítás" költségvetési kategóriából kell fedezni.
A pályázattípus keretében nem támogathatók a következő tevékenységtípusok: szervezetek vagy szervezetek hálózatai alapszabály által előírt ülései, pártfogó politikai rendezvények szervezése, fizikai infrastruktúra (pl. épületek és állandó berendezéseik építésének/beszerzésének költsége).
A fiatalok részvételével kapcsolatos eszköztárban megtalálhatók az erős részvételi elemet tartalmazó (nem az ifjúsági részvételi tevékenység formátumára korlátozott) projektek és a releváns bevált módszerek példái3 .

Projekttervezés
A pályázattípus keretében támogatott projekteknek magukban kell foglalniuk egyet vagy többet a fent ismertetett tevékenységekből. A tevékenységek rugalmas módon kombinálhatók a projekt célkitűzéseitől, valamint a részt vevő szervezet(ek)/intézmény(ek), illetve a résztvevők igényeitől függően.
A projekteket egy vagy több, fiatalokból álló informális csoport, egy vagy több szervezet/intézmény, vagy ezek kombinációja bonyolítja le. A fiatalok informális csoportja(i)t és/vagy a részt vevő szervezeteket/intézményeket azonosítani kell a pályázati szakaszban. Ha csak fiatalok informális csoportja vesz részt a projektben, az egyik fiatal pályázik a csoport nevében. Ha több csoport vagy szervezet/intézmény vesz részt a projektben, az egyikük koordinátori szerepet vállal, és az egész partnerség nevében benyújtja a pályázatot a teljes projektre vonatkozóan.
A projektek négy szakaszból állnak: tervezés, előkészítés, megvalósítás és utánkövetés. A tevékenységekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek és fiataloknak aktív szerepet kell vállalniuk valamennyi szakaszban, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási tapasztalatot ("fiatalok által életre hívott tevékenységek fiataloknak"). A fiatalok részvételével kapcsolatos eszköztár gyakorlati ötleteket és iránymutatást kínál a fiatalok részvételének növelésére.
Tervezés (az igények, célkitűzések, a tanulási eredmények és a tevékenységek formájának meghatározása, a munkaprogram kialakítása, a tevékenységek ütemezése stb.);
Előkészítés (gyakorlati intézkedések, a partnerekkel kötött megállapodások kidolgozása, az előirányzott tevékenységek célcsoportjainak meghatározása, a résztvevők nyelvi/interkulturális/tanulás- és feladatspecifikus felkészítése stb.);
A tevékenységek megvalósítása;
Utánkövetés (a tevékenységek értékelése, a résztvevők tanulási eredményeinek azonosítása és dokumentálása, valamint a projekt eredményeinek terjesztése és hasznosítása). Az utánkövetési szakaszban valamennyi projektnek elő kell irányoznia a konkrét projekteredményekkel kapcsolatosan a fiatal résztvevőknek adott visszajelzést, többek között azzal kapcsolatban, hogy hogyan adták az eredményeket más releváns érdekeltek tudtára, és/vagy azok hogyan használták fel azokat.

Uniós ifjúsági párbeszéd
Az uniós ifjúsági párbeszéd4 összefüggésén belül azonosított témák és prioritások inspirációul szolgálhatnak a különböző szintű ifjúsági részvételi tevékenységek számára. Az uniós ifjúsági párbeszéd keretében kidolgozott, a fiatalok életét érintő, szektorközi területeket és kihívásokat azonosító európai ifjúsági célok hasonló inspirációt jelenthetnek. A sikeres ifjúsági részvételi tevékenységek eredményei emellett felhasználhatók az uniós ifjúsági párbeszéd további szakaszainak kialakítása során.

Tanulási folyamat
Az ifjúsági részvételi tevékenységeket magukban foglaló projekteknek támogatást kell előirányozniuk a reflexiós folyamathoz, valamint az egyéni tanulási eredmények azonosításához és - különösen a Youthpass segítségével történő - dokumentálásához.

Befogadás és sokszínűség
Az Erasmus+ program valamennyi tevékenysége keretében az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a méltányosság előmozdítására törekszik. A szervezeteknek/intézményeknek hozzáférhető és befogadó projekttevékenységeket kell tervezniük, valamint figyelembe kell venniük a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők álláspontját, és be kell vonniuk őket a döntéshozatali folyamatba.
Az ifjúsági részvételi tevékenységek különösen alkalmasak a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok bevonására:
Az ifjúsági részvételi tevékenységeket helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott tevékenységként, rendkívül rugalmas paraméterekkel (időtartam, résztvevők száma, nemzeti/transznacionális tevékenységek stb.) tervezik meg, így egyszerűen hozzáigazíthatók a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok sajátos igényeihez;
Az ifjúsági részvételi tevékenységeket megvalósító informális ifjúsági csoportokat ifjúságsegítő (coach)5 támogathatja. A coach szolgáltatásai különösen relevánsak és hasznosak lehetnek a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára a projektjeik kidolgozásában és végrehajtásában való támogatásában.
A pályázattípus célkitűzései lehetőséget nyújtanak a fiatalok számára, hogy megtanulják, hogyan vegyenek részt a civil társadalomban, emellett pedig digitális jártasságuk és médiatudatosságuk fejlesztésére is szolgálnak. Az e célok elérésére törekvő projektek különösen hasznosak lehetnek abból a szempontból, hogy segítségükkel a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők leküzdjék az esetleges akadályokat, amelyekkel szembesülnek.
Az ifjúsági részvételi tevékenységek emellett különösen alkalmasak arra, hogy a keretükben tematikusan lehessen kezelni a társadalmi befogadás és sokszínűség kérdését; például támogatni lehessen a sztereotípiák leküzdését, valamint elő lehessen segíteni a megértést, a toleranciát és a megkülönböztetésmentességet.

A résztvevők védelme és biztonsága
A projektek tervezése és előkészítése során foglalkozni kell a résztvevők védelmének és biztonságának kérdésével, és elő kell irányozni a kockázatok megelőzéséhez/csökkentéséhez szükséges valamennyi intézkedést.

Közösségépítés
Határozottan ajánlott közösségépítő tevékenységeket beépíteni az ifjúsági részvételi tevékenységekbe. Ezeknek a tevékenységeknek lehetőség szerint fenn kell maradniuk a támogatott projektek kifutását követően, és önfenntartóvá kell válniuk.

Környezeti fenntarthatóság
A projekteknek elő kell mozdítaniuk a környezet szempontjából fenntartható és felelősségteljes magatartást a résztvevők körében, és növelniük kell a tudatosságukat a mobilitási tevékenységek környezeti lábnyomának csökkentésére vagy ellensúlyozására irányuló intézkedések fontosságával kapcsolatban. A projektek tervezése és megvalósítása során ügyelni kell a környezettudatosságra, például olyan fenntartható gyakorlatok beépítése révén, mint az újrahasználható vagy a környezetbarát anyagok előnyben részesítése, a hulladék csökkentése és az újrahasznosítás, valamint a közlekedés fenntartható módjainak igénybevétele.

Digitális átállás
Az Erasmus+ program valamennyi részt vevő szervezetet/intézményt támogat abban, hogy a fizikai tevékenységek kiegészítéseképpen beépítsék az eljárásaikba a digitális eszközök és tanulási módszerek használatát annak érdekében, hogy fokozzák a partnerszervezetek/-intézmények közötti együttműködést, és javítsák a tevékenységek minőségét. Célszerű digitális és online elemeket bevezetni a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvételi küszöbértékének csökkentése érdekében. A digitális készségek fejlesztését, a digitális jártasság előmozdítását és/vagy a digitális technológia kockázatainak és lehetőségeinek megértését célzó projektek és tevékenységek révén a program megváltoztathatja a gondolkodásmódot, és hozzájárulhat az ifjúsági tevékenységek digitális és vegyes megközelítéseinek kidolgozásához.
A tevékenységek kialakításától és célkitűzéseitől függően a kompetenciák fejlesztése és a digitális kérdésekkel kapcsolatos tudatosság, valamint az új technológiák alkalmazása a fizikai eseményeken vagy tanulási mobilitásokon keresztül bevezethető, míg a tisztán virtuális komponenseket a projektirányítási költségekből kell finanszírozni. A hátrányos helyzetű fiatalok bevonásának megfelelően indokolt költségei az esélyegyenlőségi támogatás keretében igényelhetők.

Erasmus minőségbiztosítási szabályok az ifjúsági területen
A pályázattípus keretében támogatott összes tevékenység megvalósításakor be kell tartani a magas színvonalú tanulási célú mobilitási tevékenységek megszervezését biztosító Erasmus ifjúsági minőségbiztosítási szabályokat. Az Erasmus ifjúsági minőségbiztosítási szabályok lefedik a pályázattípus alapelveit, valamint kiterjednek az olyan projektfeladatok konkrét megvalósítási gyakorlataira, mint a résztvevők kiválasztása és előkészítése, a tanulási eredmények meghatározása, értékelése és elismerése, a projekteredmények terjesztése és így tovább. Az Erasmus ifjúsági minőségbiztosítási szabályok a következő oldalon tekinthetők meg: https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/documents/erasmus-quality-standards-mobility-projects-youth_en

A projektek értékelésének szempontjai
Támogathatósági feltételek
Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények
Részt vevő szervezet/intézmény lehet:
nonprofit szervezet, egyesület, nem kormányzati szervezet; európai ifjúsági nem kormányzati szervezet; helyi, regionális vagy nemzeti szintű közintézmény; szociális vállalkozás; a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránt elkötelezett profittermelő szerv;
fiatalok informális csoportja6 .
Egy uniós tagállamban, a programhoz társult harmadik országban vagy az EU szomszédságában megtalálható, a programhoz nem társult harmadik országban rendelkezik székhellyel (az 1-4. régió; lásd a pályázati útmutató A. részének "Támogatható országok" című szakaszát).

Ki pályázhat?
Bármely támogatható részt vevő szervezet/intézmény, amely valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkezik, pályázhat. Ez a szervezet/intézmény pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény7 nevében.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja
Nemzeti ifjúsági részvételi projektek: legalább egy részt vevő szervezetnek/intézménynek részt kell vennie.
Transznacionális ifjúsági részvételi projektek: legalább két, különböző országban székhellyel rendelkező részt vevő szervezetnek/intézménynek kell részt vennie.

A projekt időtartama
3-24 hónap.

A tevékenység helyszíne(i)
A tevékenységeknek egy vagy több részt vevő szervezet országában kell zajlaniuk. A tevékenységek az Európai Unió valamely intézményének székhelyén8 is megvalósulhatnak, akkor is, ha a projektben nincs részt vevő szervezet/intézmény abból az országból, ahol a székhely található.

Támogatható résztvevők
Olyan, 13 és 30 év közötti fiatalok9 , akik a részt vevő szervezetek/intézmények országában tartózkodnak, és azok a döntéshozók, akik számára relevánsak a projekt által érintett témák.

Hová kell benyújtani a pályázatot?
A pályázó szervezet/intézmény székhelye szerinti ország nemzeti irodájához.

Mikor lehet pályázni?
A pályázóknak a következő határidőig kell benyújtaniuk pályázatukat:
Február 23., déli 12:00 óra (közép-európai idő szerint) az ugyanazon év június 1-je és december 31-e között kezdődő projektekre
A következő évben január 1. és május 31. között kezdődő projektekre október 4-én (közép-európai idő szerint) déli 12:00 óráig

Lehetséges további forduló:
a nemzeti irodák dönthetnek úgy, hogy további fordulót indítanak. A nemzeti irodák a weboldalukon tájékoztatják a pályázókat a további forduló meghirdetéséről.
További pályázati forduló szervezése esetén a kérelmezőknek az ugyanazon év augusztus 1-je és december 31-e között kezdődő projektekre (közép-európai idő szerint) május 4-én déli 12:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

Hogyan kell pályázni?
Ennek részleteit a pályázati útmutató C. része tartalmazza.

Mellékletek
A pályázati űrlaphoz csatolni kell a törvényes képviselő nyilatkozatát.
A pályázati űrlaphoz a projekt során tervezett minden egyes ifjúsági részvételi tevékenységre vonatkozóan havi programtervet kell csatolni.
Továbbá, ha a projekt mobilitási tevékenységeket és/vagy rendezvényeket tervez: A pályázati űrlaphoz a projekt során tervezett minden egyes mobilitási tevékenységre és eseményre vonatkozóan programtervet kell csatolni.
https://erasmus-plus.ec.europa.eu/hu/programme-guide/part-b/key-action-1/youth-participation