Ifjúságsegítőknek szóló mobilitási projektek

Határidő
2023. 02. 23., 2023. 10. 04.
Érvényes
Pályázhat
Bármely támogatható részt vevő szervezet/intézmény, amely valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkezik

Ifjúságsegítőknek szóló mobilitási projektek


A pályázattípus keretében a szervezetek/intézmények az ifjúságsegítők és a szervezetük/intézményük szakmai fejlődését szolgáló, egy vagy több tanulási célú tevékenység lebonyolításához kapnak támogatást.

A pályázattípus célkitűzései
A pályázattípus mobilitási tevékenységek keretében kínált nemformális és informális tanulási tapasztalatok révén támogatja az ifjúságsegítők szakmai fejlődését, és ezáltal a helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szintű ifjúsági munka színvonalának javítását. A pályázattípus hozzájárul a 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia célkitűzéseihez, és különösen az ifjúsági munka minőségét, megújítását és elismerését célzó európai program megvalósításához.
Konkrétabban, az ifjúságsegítőknek szóló mobilitási projektek céljai az alábbiak:
Nemformális és informális tanulási lehetőségek biztosítása az ifjúságsegítők oktatási és szakmai fejlődéséhez, hozzájárulás a magas színvonalú egyéni gyakorlathoz, valamint az ifjúsági munka területén tevékenykedő szervezetek/intézmények és rendszerek fejlődéséhez;
Egy olyan, ifjúságsegítőkből álló közösség kialakítása, amely támogathatja az uniós programok részét képező, és azokon kívüli, fiataloknak szóló projektek és tevékenységek minőségét.
Helyi ifjúságimunka-gyakorlatok kialakítása, és hozzájárulás a résztvevők és a szervezetük/intézményük magas színvonalú ifjúsági munkáját lehetővé tévő kapacitások bővítéséhez; egyértelmű hatás gyakorlása a részt vevő ifjúságsegítők fiatalokkal folytatott mindennapi munkájára.

Szakpolitikai háttér
A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia a Bizottság 2018. május 22-i, "A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése" című közleménye alapján meghatározza az ifjúsági területen zajló európai együttműködés keretét. A stratégia elősegíti a fiatalok részvételét a demokratikus életben, támogatja a társadalmi és polgári szerepvállalást, és biztosítja, hogy valamennyi fiatal rendelkezzen a társadalomban való részvételhez szükséges erőforrásokkal. Az uniós ifjúsági stratégia egy ifjúságipárbeszéd-folyamatot is magában foglal. Ezen összefüggésen belül 2018-ban 11 európai ifjúsági cél került meghatározásra. Ezek a célok olyan szektorközi területeket azonosítanak, amelyek hatással vannak a fiatalok életére, valamint rávilágítanak a kihívásokra. Az uniós ifjúsági stratégiának hozzá kell járulnia e jövőkép megvalósításához a fiatalok számára. Az uniós ifjúsági stratégia a "Felelősségvállalás ösztönzése" elnevezésű fő terület keretében az ifjúsági munka minősége, megújítása és elismerése révén támogatja a fiatalok érdekérvényesítési képességét.
https://ec.europa.eu/youth/policy/youth-strategy_en

Tematikus stratégiák az ifjúsági szektorban
Az Erasmus+ program célja a fiatalok részvételének előmozdítása, az informális és nemformális tanulási folyamatok minőségének javítása, valamint a minőségi ifjúsági munka fejlesztése. Ezeken a területeken további támogatás áll rendelkezésre olyan konkrét tematikus stratégiák révén, mint az ifjúsági részvételi stratégia, a Youthpass és az európai képzési stratégia.

A tevékenységek leírása
Szakmai továbbképzési tevékenységek
A szakmai továbbképzési tevékenységek olyan transznacionális, tanulási célú mobilitási tevékenységek, amelyek az ifjúságsegítők szakmai továbbképzését támogatják. A következő formát ölthetik:

Tanulmányutak és különböző típusú tevékenységek, például szakmai látogatások, ifjúságsegítők közötti tapasztalatcserék, illetve társaktól való tanulás az ifjúsági munka területén tevékenykedő szervezeteknél/intézményeknél, valamint az ifjúsági területen aktív külföldi szervezeteknél/intézményeknél.

Hálózat- és közösségépítés az e pályázattípusban részt vevő, valamint annak célkitűzéseit támogató ifjúságsegítők körében.
A kompetenciák fejlesztését szolgáló (például meglévő releváns kompetenciamodelleken alapuló) képzések, amelyek célja az ifjúsági munka gyakorlatának minőségi fejlesztése, vagy innovatív (például a digitális és intelligens ifjúsági munkához kapcsolódó) módszerek alkalmazása és tesztelése.

Szemináriumok és műhelyfoglalkozások, amelyek különösen az uniós ifjúsági stratégia, valamint az annak végrehajtásához hozzájáruló uniós programok célkitűzéseihez, értékeihez és prioritásaihoz kapcsolódó tudásgyarapítást, illetve a bevált gyakorlatok megosztását támogatják. Az ifjúságsegítőknek szóló mobilitási projektek finanszírozása keretében a következő tevékenységek nem támogathatók: tudományos célú tanulmányutak; profitszerzésre irányuló tevékenységek; turizmusnak minősíthető tevékenységek; fesztiválok; nyaralás; előadói körutak, alapszabály által előírt ülések.
A projektek emellett a következő tevékenységeket is magukban foglalhatják.

Rendszerfejlesztési és tájékoztató tevékenységek
Az ifjúságsegítőknek szóló mobilitási projektek magukban foglalhatnak rendszerfejlesztési és tájékoztatási tevékenységeket, amelyek a mobilitási projekt e területre gyakorolt hatásának fokozását célzó kiegészítő tevékenységek. Ezek magukban foglalják mindazokat a tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak az ifjúsági munka minőségét, megújítását és elismerését célzó európai programhoz, valamint tanulságokat és eszközöket adnak a projektekben részt vevő és azon kívüli szervezetek/intézmények számára. Ezek a kiegészítő tevékenységek lehetőséget kínálnak a tapasztaltabb és találékonyabb kedvezményezettek számára, hogy teszteljék az innovatív módszereket és a közös kihívásokra adott válaszokat, egyfajta "európai ifjúsági munkaügyi laboratóriumként" működnek, amely a projektek keretében végrehajtott szakmai továbbképzési tevékenységekből ered, és azokon túlmutató visszhangot kelt.
A példák közé tartozik az ifjúságsegítők szervezeteinek/intézményeinek és rendszereinek fejlődéséhez hozzájáruló eszközök létrehozása, valamint idevágó gyakorlatok megosztása, a tájékoztatási és közösségépítési tevékenységek, valamint az innovatív módszerek - többek között a digitális technológiák - ifjúsági munkán keresztüli bevezetése. Ezek a tevékenységek túlmutatnak a projekt szokásos életciklusának részét képező, utánkövetési disszeminációs tevékenységeken, azonban a célzottabb és stratégiaibb disszeminációs tevékenységek is e kiegészítő tevékenységek körébe tartozhatnak.
A rendszerfejlesztési és tájékoztatási tevékenységet transznacionális vagy nemzeti szinten is el lehet végezni.

Előkészítő látogatások
Az előkészítő látogatások célja színvonalas tevékenységek biztosítása az adminisztratív intézkedések elősegítése és előkészítése, a bizalom megteremtése, valamint az érintett szervezetek/intézmények és személyek közötti szilárd partnerség feltételeinek megismerése és annak kialakítása révén. Az előkészítő látogatásokra valamelyik fogadó szervezet/intézmény országában kerül sor a szakmai továbbképzési tevékenység kezdete előtt.

Projekttervezés
A pályázattípus keretében támogatott projekteknek egy vagy több szakmai továbbképzési tevékenységet kell magukban foglalniuk. A tevékenységek rugalmas módon kombinálhatók a projekt célkitűzéseitől, valamint a részt vevő szervezet(ek)/intézmény(ek), illetve a részt vevő ifjúságsegítők igényeitől függően.
A projektet legalább két szervezet/intézmény valósítja meg. Valamennyi részt vevő szervezetet/intézményt azonosítani kell a pályázati szakaszban, ugyanis a szilárd partnerség alapvető feltételét képezi a projekt magas színvonalú megvalósításának. A részt vevő szervezetek/intézmények a résztvevőt "küldő", és/vagy a (pl. tevékenységet/résztvevőket) "fogadó" szervezet/intézmény szerepét tölthetik be. Az egyik szervezet/intézmény emellett koordinátori szerepet vállal, és az egész partnerség nevében benyújtja a pályázatot a teljes projektre vonatkozóan.
A projektek négy szakaszból állnak: tervezés, előkészítés, megvalósítás és utánkövetés.
Tervezés (az igények, célkitűzések, a tanulási eredmények és a tevékenységek formájának meghatározása, a munkaprogram kialakítása, a tevékenységek ütemezése stb.);
Előkészítés (gyakorlati intézkedések, a résztvevők kiválasztása, a partnerekkel és a résztvevőkkel kötött megállapodások kidolgozása, a résztvevők kiutazás előtti nyelvi/interkulturális/tanulás- és feladatspecifikus felkészítése stb.);
A tevékenységek megvalósítása;
Utánkövetés (a tevékenységek értékelése, a résztvevők tanulási eredményeinek azonosítása és dokumentálása, valamint a projekt eredményeinek terjesztése és hasznosítása).
Minőségi mobilitási projektek ifjúságsegítők számára:
egyértelmű hatást gyakorolnak a részt vevő ifjúságsegítők fiatalokkal folytatott mindennapi munkájára, valamint a szervezetükre/intézményükre;
a részt vevő szervezetek/intézmények és ifjúságsegítők aktív részvételén alapulnak, akiknek tevékenyen ki kell venniük a részüket a projekt valamennyi szakaszából, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási és fejlődési tapasztalatokat;
az ifjúságsegítők egyértelműen azonosított oktatási és szakmai fejlődési igényein alapulnak, nevezetesen a minőség, az innováció és az elismerés területén, és megfelelő kiválasztási, előkészítési és nyomonkövetési intézkedések kapcsolódnak hozzájuk;
biztosítják, hogy a résztvevők nem formális és informális tanulási eredményeit megfelelően elismerjék, és a projekteredmények - többek között különféle módszerek, anyagok és eszközök - átvihetők legyenek a részt vevő szervezetekbe/intézményekbe, és ott felhasználhassák őket, ezáltal pedig hozzájáruljanak az ifjúsági munka területén tevékenykedő szervezetek/intézmények fejlődéséhez, és széles körben terjesztésre kerüljenek az ifjúsági területen;
arra ösztönzik a résztvevőket, hogy gondolkodjanak el az európai témákról és értékekről, valamint eszközöket és módszereket bocsátanak az ifjúságsegítők rendelkezésére a sokszínűség tiszteletének és kezelésének mindennapi szakmai tevékenységeken belüli előmozdításához;
előmozdítják az olyan innovatív gyakorlatok és módszerek használatát, mint a digitális ifjúságimunka-tevékenységek abból a célból történő beépítése, hogy azok segédkezzenek az online dezinformációk és álhírek terjesztésének megelőzésében.

Tanulási folyamat
Az ifjúságsegítőknek szóló mobilitási projekteknek támogatást kell előirányoznia a reflexiós folyamathoz, valamint a tanulási eredmények azonosításához és - különösen a Youthpass segítségével történő - dokumentálásához annak érdekében, hogy segítsék a projekteredmények, valamint a tevékenység eredményeként létrejött ifjúságimunka-gyakorlatok, -módszertanok és -anyagok elismerését és hatásosságát az ifjúsági területen.

Befogadás és sokszínűség
Az Erasmus+ program valamennyi tevékenysége keretében az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a méltányosság előmozdítására törekszik. A szervezeteknek/intézményeknek hozzáférhető és befogadó projekttevékenységeket kell tervezniük, valamint figyelembe kell venniük a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők álláspontját, és be kell vonniuk őket a döntéshozatali folyamatba.
Az ifjúságsegítőknek szóló mobilitási projektek különösen alkalmasak az ifjúságsegítők sokszínűséggel kapcsolatos tudatosságának növelésére, valamint a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőknek az ifjúságsegítői munka gyakorlatába való sikeres bevonásához szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésére. A részt vevő ifjúságsegítőknek a projekt valamennyi szakaszába való bevonása elősegíti a gondos iránymutatást a tanulási és fejlesztési folyamat során, és lehetővé teszi a szorosabb nyomon követést;
Ha a tevékenységek nagy részénél oktatók és facilitátorok is jelen vannak, azzal biztosítható a kifejezetten a résztvevők igényeire szabott, szorosabb és helyzethez igazított megközelítés;
A projekt egészének tudatosan kell megközelítenie a befogadás és a sokszínűség kérdését. A tervezési, előkészítési, megvalósítási és utánkövetési szakaszban figyelembe kell venni ezeket a megfontolásokat. Különösen fontos az, hogy a projekt milyen módon növeli a részt vevő szervezetek/intézmények azon képességét, hogy rendszeres tevékenységeik keretében foglalkozzanak a befogadás és a sokszínűség kérdésével;
A formátum a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők bevonására is alkalmas. A tevékenység által a tevékenységek formájával kapcsolatban lehetővé tett rugalmasság (pl. időtartam, típus stb.) révén a tevékenységet a résztvevők igényeihez lehet igazítani. Az ifjúságsegítőknek szóló mobilitási projektek arra is alkalmasak, hogy a projekt tárgyát képező befogadással és sokszínűséggel foglalkozzanak, például az inkluzív gyakorlatok és módszerek cseréjével.

A résztvevők védelme és biztonsága
A projektek tervezése és előkészítése során foglalkozni kell a résztvevők védelmének és biztonságának kérdésével, és elő kell irányozni a kockázatok megelőzéséhez/csökkentéséhez szükséges valamennyi intézkedést.

Környezeti fenntarthatóság
A projekteknek elő kell mozdítaniuk a környezet szempontjából fenntartható és felelősségteljes magatartást a résztvevők körében, és növelniük kell a tudatosságukat a mobilitási tevékenységek környezeti lábnyomának csökkentésére vagy ellensúlyozására irányuló intézkedések fontosságával kapcsolatban. A projektek tervezése és megvalósítása során ügyelni kell a környezettudatosságra, például olyan fenntartható gyakorlatok beépítése révén, mint az újrahasználható vagy a környezetbarát anyagok előnyben részesítése, a hulladék csökkentése és az újrahasznosítás, valamint a közlekedés fenntartható módjainak igénybevétele.

Digitális átállás
Az Erasmus+ program valamennyi részt vevő szervezetet/intézményt támogat abban, hogy a fizikai tevékenységek kiegészítéseképpen beépítsék az eljárásaikba a digitális eszközök és tanulási módszerek használatát annak érdekében, hogy fokozzák a partnerszervezetek/-intézmények közötti együttműködést, és javítsák a tevékenységek minőségét.

Erasmus+ ifjúsági minőségbiztosítási szabályok az ifjúsági területen
A magas színvonalú tanulási célú mobilitási tevékenységek megszervezése érdekében a pályázattípus keretében támogatott összes projekt megvalósításakor be kell tartani az Erasmus+ ifjúsági minőségbiztosítási szabályait. Az Erasmus+ ifjúsági minőségbiztosítási szabályok lefedik a pályázattípus alapelveit, valamint kiterjednek az olyan projektfeladatok konkrét megvalósítási gyakorlataira, mint a résztvevők kiválasztása és előkészítése, a tanulási eredmények meghatározása, értékelése és elismerése, a projekteredmények terjesztése és így tovább. Az Erasmus+ ifjúsági minőségbiztosítási szabályok a következő oldalon tekinthetők meg: https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/documents/erasmus-quality-standards-mobility-projects-youth_en

A projektek értékelésének szempontjai

Támogathatósági feltételek
A támogathatóság általános feltételei
Az alább ismertetett általános feltételek a standard ifjúságsegítőknek szóló projektekre vonatkoznak. Az akkreditációkkal kapcsolatos tudnivalókat a pályázati útmutató vonatkozó része ismerteti.

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények
Részt vevő szervezet/intézmény lehet:
nonprofit szervezet, egyesület, nem kormányzati szervezet; európai ifjúsági nem kormányzati szervezet; helyi, regionális vagy nemzeti szintű közintézmény; szociális vállalkozás; a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránt elkötelezett profittermelő szerv;
fiatalok olyan csoportjai, akik ifjúsági munkát végeznek, de ezt nem feltétlenül ifjúsági szervezet keretében teszik (fiatalok informális csoportjai)
Egy uniós tagállamban, a programhoz társult harmadik országban vagy az EU szomszédságában megtalálható, a programhoz nem társult harmadik országban rendelkezik székhellyel (az 1-4. régió; lásd a pályázati útmutató A. részének "Támogatható országok" című szakaszát).

Ki pályázhat?
Bármely támogatható részt vevő szervezet/intézmény, amely valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkezik, pályázhat. Ez a szervezet/intézmény pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma
Legalább két, különböző országban székhellyel rendelkező szervezetnek/intézménynek részt kell vennie (azaz legalább egy küldő és egy fogadó szervezetnek/intézménynek).

A projekt időtartama
3-24 hónap

Hová kell benyújtani a pályázatot?
A pályázó szervezet/intézmény székhelye szerinti ország nemzeti irodájához

Mikor lehet pályázni?
A pályázóknak a következő határidőig kell benyújtaniuk pályázatukat:
Február 23., déli 12:00 óra (közép-európai idő szerint) az ugyanazon év június 1-je és december 31-e között kezdődő projektekre
A következő évben január 1. és május 31. között kezdődő projektekre október 4-én (közép-európai idő szerint) déli 12:00 óráig

Lehetséges további forduló:
a nemzeti irodák dönthetnek úgy, hogy további fordulót indítanak. A nemzeti irodák a weboldalukon tájékoztatják a pályázókat a további forduló meghirdetéséről.
További pályázati forduló szervezése esetén a kérelmezőknek az ugyanazon év augusztus 1-je és december 31-e között kezdődő projektekre (közép-európai idő szerint) május 4-én déli 12:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

Hogyan kell pályázni?
Ennek részleteit a pályázati útmutató C. része tartalmazza.

Egyéb feltételek
A pályázati űrlaphoz csatolni kell a törvényes képviselő nyilatkozatát.
Minden projektnek magában kell foglalna legalább egy szakmai továbbképzési tevékenységet.
A pályázati űrlaphoz a projekt során tervezett minden egyes szakmai továbbképzési tevékenységre, előkészítő látogatásra, valamint rendszerfejlesztési és tájékoztató tevékenységre vonatkozóan programtervet kell csatolni.

A szakmai továbbképzési tevékenységekre vonatkozó kiegészítő támogathatósági feltételek
A tevékenységek időtartama
2-60 nap, amelybe az utazással töltött napok nem számítanak bele.
A minimum 2 napos tevékenységnek egymást követő napokon kell teljesülnie.

A tevékenység helyszíne(i)
A tevékenységeket valamelyik (vagy nem helyhez kötött tevékenységek esetében több), a tevékenységben részt vevő szervezet/intézmény országában kell megvalósítani.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma
Legalább két, különböző országban székhellyel rendelkező szervezetnek/intézménynek részt kell vennie (azaz legalább egy küldő és egy fogadó szervezetnek/intézménynek).
Uniós tagállamokon és a programhoz társult harmadik országokon belüli tevékenységek: minden részt vevő szervezetnek/intézménynek ugyanabban az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkeznie.
Az Unióval szomszédos, a programhoz nem társult harmadik országokkal folytatott tevékenységek: a tevékenységbe be kell vonni legalább egy uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból származó részt vevő szervezetet, valamint egy, az EU-val szomszédos, a programhoz nem társult harmadik országból származó részt vevő szervezetet (1-4. régió).

Támogatható résztvevők
Nincs korhatár.
A résztvevőknek - az oktatókat, a kísérőket és a facilitátorokat kivéve - a küldő vagy fogadó szervezet/intézmény országában kell tartózkodási hellyel rendelkezniük.

Résztvevők száma
Résztvevők száma: A projekt minden egyes tevékenységében legfeljebb 50 résztvevő (adott esetben az oktatók, kísérő személyek és a facilitátorok nélkül) vehet részt.
A fogadó szervezet/intézmény országából származó résztvevőknek minden egyes tevékenységben részt kell venniük.

Egyéb feltételek
A tevékenység esetében legalább egy küldő vagy fogadó szervezetnek/intézménynek a pályázatot befogadó nemzeti iroda országában kell működnie.

Az előkészítő látogatásokra vonatkozó kiegészítő támogathatósági feltételek
A tevékenység helyszíne(i)
A tevékenységet a fogadó szervezetek/intézmények egyikének országában kell megvalósítani.

Támogatható résztvevők
A fő tevékenységben részt vevő szervezetek/intézmények oktatói és facilitátorai.
https://erasmus-plus.ec.europa.eu/hu/programme-guide/part-b/key-action-1/mobility-youth-workers

🍪Weboldalunk cookie-kat használ a megfelelő működés érdekében.
Megértettem