Innovációs szövetségek

Innovációs szövetségek

Az innovációs szövetségek célja Európa innovációs kapacitásának megerősítése a felsőoktatási, szakképzési (mind szakmai alap-, mind szakmai továbbképzés) és a tágabb társadalmi-gazdasági környezet, többek között a kutatás területe közötti együttműködés és tudásáramlás fokozásából eredő innováció révén.
Emellett új készségek fokozott átadására, valamint a strukturális munkaerőhiány kezelésére törekszenek azáltal, hogy új tanterveket hoznak létre és dolgoznak ki a felsőoktatás és a szakképzés számára, valamint támogatják a kezdeményezőkészség és a vállalkozói gondolkodásmód kialakulását az EU-ban.

A pályázattípus célkitűzései
Ezeknek a partnerségeknek koherens és átfogó szektorális vagy szektorközi tevékenységek sorát kell megvalósítaniuk, amelyeknek hozzáigazíthatóknak kell lenniük az Unión belüli ismeretek jövőbeli bővüléséhez.
Az innováció élénkítése érdekében a digitális készségek állnak a középpontban, ugyanis azok az egész munkaerőpiacon egyre fontosabbá válnak valamennyi munkaköri profil szempontjából. Ezenkívül a körforgásos és környezetbarátabb gazdaságra történő átállást a képesítések, valamint a nemzeti oktatási és képzési tantervek változásainak kell megalapozniuk annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a zöld készségek és a fenntartható fejlődés új szakmai igényeinek.

Az innovációs szövetségek célkitűzései a következő két tétel, vagy azok egyikének megpályázásával (egy szervezet/intézmény több pályázatban is részt vehet) valósíthatók meg:
1. tétel: Szövetségek az oktatásért és a vállalkozásokért
Az oktatással és a vállalkozásokkal foglalkozó szövetségek transznacionális, strukturált és eredményközpontú projektek, amelyekben a partnerek közös célokon osztoznak, és együttműködnek az innováció, az új készségek, a kezdeményezőkészség és a vállalkozói gondolkodásmód megteremtése érdekében.
Céljuk, hogy elősegítsék az innovációt a felsőoktatásban, a szakképzésben, a vállalkozásoknál és a tágabb társadalmi-gazdasági környezetben. Ez magában foglalja az olyan társadalmi és gazdasági kihívásokkal a társadalmi és munkaerőpiaci innováció, valamint a közösség rezilienciájának erősítése révén való megbirkózást, mint az éghajlatváltozás, a változó demográfiai helyzet, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, valamint a foglalkoztatás terén bekövetkező gyors ütemű változások.
Az oktatással és a vállalkozásokkal foglalkozó szövetségek kapcsolatot teremtenek a vállalkozások és a felsőoktatási, valamint szakképzési szolgáltatók között annak érdekében, hogy együttműködjenek egy partnerség keretein belül. Egy vagy több gazdasági szektorban működnek, így megbízható és fenntartható kapcsolatokat alakítanak ki, és minden aspektusuk tekintetében szemléltetik innovatív és transznacionális jellegüket. Noha minden partnerségnek magában kell foglalnia legalább egy szakképzési és egy felsőoktatási szervezetet/intézményt, ezek közül csak az egyik, vagy mindkét oktatási területtel is foglalkozhatnak.
Legalább az egyiket teljesíteni kívánják a következő célok közül:
- új, innovatív és multidiszciplináris megközelítések elősegítése az oktatásban és a tanulásban: az innováció elősegítése az oktatás kialakítása és megvalósítása, az oktatási módszerek, az értékelési technikák, a tanulási környezetek és/vagy az új készségek elsajátítása terén;
- a vállalati társadalmi felelősségvállalás (például méltányosság, befogadás, éghajlatváltozás, környezetvédelem és fenntartható fejlődés) elősegítése;
- a kezdeményezőkészség és a vállalkozói szemlélet, gondolkodásmód és készségek ösztönzése a tanulók, az oktatási céllal közreműködő munkatársak/szakemberek/oktatók és más munkavállalók körében a vállalkozói kompetenciakeretnek (EntreComp) megfelelően1 ;
- az oktatási és képzési rendszerek keretében fejlesztett és tanúsított készségek minőségének és relevanciájának javítása (az új készségeket és a strukturális munkaerőhiány kezelését is beleértve);
- a tudásáramlás és az ismeretek közös létrehozásának elősegítése a felsőoktatás és a szakképzés, a kutatás, valamint a közszektor és az üzleti szektor között;
- olyan eredményes és hatékony, a felsőoktatásban és a szakképzésben használatos oktatási és képzési rendszerek kialakítása és támogatása, amelyek összekapcsoltak, befogadók, valamint hozzájárulnak az innovációhoz.

2. tétel: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek2
A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó szövetségek célja, hogy új stratégiai megközelítéseket és együttműködést alakítsanak ki konkrét készségfejlesztési megoldásokra vonatkozóan - rövid és középtávon egyaránt - adott gazdasági ágazatokban, illetve a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára irányuló európai készségfejlesztési program, a készségfejlesztési paktum egyik fő fellépését végrehajtó területeken. A paktum fő célkitűzése valamennyi érdekelt fél mozgósítása és ösztönzése a munkaerő továbbképzésére és átképzésére irányuló konkrét intézkedések meghozatalára azáltal, hogy egyesíti az erőfeszítéseket és partnerségeket hoz létre uniós szinten is a munkaerőpiaci igények kielégítése, a zöld és digitális átállás, valamint a nemzeti, regionális és helyi készségfejlesztési és növekedési stratégiák támogatása révén. Ezért a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó szövetségek eredményei, azaz az ágazati készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, a készségekkel kapcsolatos stratégiák, a foglalkozási profilok, a képzési programok és a hosszú távú tervezés jelentős mértékben hozzá fognak járulni a készségfejlesztési paktumhoz csatlakozott ágazati partnerségek munkájához.
A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó szövetségek rövid távú beavatkozásokra és hosszú távú stratégiákra törekedve igyekeznek orvosolni azokat a munkaerőpiaci készséghiányokat, amelyek gátolják a növekedést, az innovációt és a versenyképességet bizonyos ágazatokban vagy területeken. Ezeket a szövetségeket az új európai iparstratégiában3 meghatározott 14 ipari ökoszisztémában fogják megvalósítani (lásd a támogathatósági feltételeket).
A készségfejlesztési paktum a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervére épül, és azt magában foglalja. Ezért a 2. tételhez tartozó szövetségek egy szektorális készségstratégia kidolgozásával támogatják a paktum végrehajtását. A stratégiának rendszerszintű és strukturális hatást kell elérnie a készség- és szakemberhiány, valamint a strukturális munkaerőhiány csökkentése terén, és biztosítania kell a készségek megfelelő minőségét és szintjét. A szektorális készségstratégiának világos tevékenységek, mérföldkövek és jól meghatározott célkitűzések sorát kell magában foglalnia abból a célból, hogy az általános szektorspecifikus növekedési stratégia támogatása érdekében összehangolja a készségek terén megmutatkozó keresletet és kínálatot. A szövetségek célja, hogy megteremtsék a készségfejlesztési paktum alapját, és meghatározzák azt az utat, amelyet a projekt befejezése után folytatni kell.
A foglalkozási profilokkal kapcsolatos készségigényekre vonatkozó bizonyítékokra építve a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek támogatják a transznacionális oktatási és képzési tartalmak, valamint a tanítási és képzési módszerek tervezését és megvalósítását a regionális és helyi szinten történő gyors bevezetéssel és a kialakulóban lévő új foglalkozásokkal kapcsolatban.
A pályázatoknak magukban kell foglalniuk az iskolarendszeren kívüli szakképzési programok kidolgozását a munkaképes korúak sürgős készségigényeinek kielégítése érdekében. A pályázatoknak tartalmazniuk kell a kialakulóban lévő foglalkozási profilok és a kapcsolódó képesítések fejlesztését is, amelyeknek ki kell terjedniük a felső- és a középiskola utáni szakképzési szintekre (az EKKR 3-5. szintje) és a felsőfokú képzésekre (az EKKR 6-8. szintje). A pályázatoknak ki kell terjedniük továbbá a kapcsolódó alaptantervek, valamint az e képesítések megszerzéséhez vezető oktatási és képzési programok kialakítására is.
Minden projekt partnerei között lennie kell szakképzési, valamint felsőoktatási (HE) szervezetnek/intézménynek és munkaerőpiaci szereplőnek. Ideális esetben szakpolitikai testületeket, tanúsítást végző szerveket, valamint európai ágazati szövetségeket és ipari képviselőket is magukban foglalnak.
Milyen feltételeknek kell megfelelniük az innovációs partnerségek megvalósítását célzó pályázatoknak?

Támogathatósági feltételek
Az 1. tételhez tartozó, az oktatással és vállalkozásokkal foglalkozó szövetségekre irányuló projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Ki pályázhat?
Bármely teljes jogú partner, amely valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban jogszerűen székhellyel rendelkezik, pályázhat. Ez a szervezet/intézmény pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében.
Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?
Az 1. tételhez tartozó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekbe a következő szervezetek/intézmények vonhatók be teljes jogú partnerként, valamint kapcsolódó szervezetként vagy társult partnerként. Lehet bármilyen köz- vagy magánszervezet/-intézmény, amelynek székhelye valamelyik uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, illetve a programhoz nem társult harmadik országban található (lásd a pályázati útmutató A. részének "Támogatható országok" szakaszát).
- felsőoktatási intézmények;
- szakképzési szolgáltatók;
- szakképzési szolgáltatók hálózatai;
- kis- és középvállalkozások vagy nagyvállalatok (többek között szociális vállalkozások);
- kutatóintézetek;
- nem kormányzati szervezetek;
- helyi, regionális vagy nemzeti szintű közintézmények;
- az oktatás, a képzés és az ifjúság területén tevékenykedő szervezetek/intézmények;
- az oktatás, a képzés vagy az ifjúság területén tevékenykedő szervezeteket/intézményeket vagy vállalkozásokat képviselő közvetítők;
- akkreditációval, tanúsítással, elismeréssel vagy képesítéssel foglalkozó szervek;
- kereskedelmi, ipari és munkaügyi kamarák, kézműves kamarák;
- európai vagy nemzeti szociális partnerek;
- kórházak vagy egyéb ellátó intézmények, beleértve a tartós ápolást-gondozást is;
- az oktatásért, képzésért vagy foglalkoztatásért regionális vagy nemzeti szinten felelős hatóságok;
- foglalkoztatási szolgálatok;
- nemzeti statisztikai hivatalok;
- gazdaságfejlesztési ügynökségek;
- szektorális vagy szakmai szövetségek;
- képzési ágazati tanácsok;
- pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szervek, valamint foglalkoztatási szolgálatok;
Az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkezniük. A programhoz nem társult harmadik országok részt vevő felsőoktatási intézményeinek nem kell ECHE-vel rendelkezniük.
Kivétel: A belorusz szervezetek (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja
Az oktatással és vállalkozásokkal foglalkozó szövetségeknek legalább 4 uniós tagállamra és a programhoz társult harmadik országra kell kiterjedniük, és legalább 8 teljes jogú partnert kell magukban foglalniuk. A partnerségnek legalább 3 munkaerőpiaci szereplőt (vállalkozásokat vagy vállalatokat, képviselő közvetítő szervezeteket/intézményeket, például kamarákat, szakszervezeteket vagy kereskedelmi szervezeteket) kell magában foglalnia, és legalább 3 oktatási és képzési szolgáltatót (szakképző és felsőoktatási intézményt) kell bevonnia teljes jogú partnerként. Minden pályázatban legalább egy felsőoktatási intézménynek és legalább egy szakképzési szolgáltatónak kell részt vennie teljes jogú partnerként.

A projekt időtartama
2 vagy 3 év. A projekt célkitűzésének és a tervezett tevékenységek típusának megfelelően a pályázati szakaszban ki kell választani a kívánt időtartamot.

Hová kell benyújtani a pályázatot?
Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).
Felhívás azonosítója, 1. tétel: ERASMUS-EDU-2022-PI-ALL-INNO-EDU-ENTERP

Mikor lehet pályázni?
A pályázóknak szeptember 15-én (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázataikat.
A 2. tételhez tartozó, a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekre irányuló projekttervek akkor jogosultak Erasmus-támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Ki pályázhat?
Bármely teljes jogú partner, amely valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban jogszerűen székhellyel rendelkezik, pályázhat. Ez a szervezet/intézmény pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében.

Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?
A 2. tételhez tartozó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekbe a következő szervezetek/intézmények vonhatók be teljes jogú partnerként, valamint kapcsolódó szervezetként vagy társult partnerként. Lehet bármilyen köz- vagy magánszervezet/-intézmény, amelynek székhelye valamelyik uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, illetve a programhoz nem társult harmadik országban található (lásd a pályázati útmutató A. részének "Támogatható országok" szakaszát).
- felsőoktatási intézmények;
- szakképzési szolgáltatók;
- szakképzési szolgáltatók hálózatai;
- kis- és középvállalkozások vagy nagyvállalatok (többek között szociális vállalkozások);
- kutatóintézetek;
- nem kormányzati szervezetek;
- helyi, regionális vagy nemzeti szintű közintézmények;
- az oktatás, a képzés és az ifjúság területén tevékenykedő szervezetek/intézmények;
- az oktatás, a képzés vagy az ifjúság területén tevékenykedő szervezeteket/intézményeket vagy vállalkozásokat képviselő közvetítők;
- akkreditációval, tanúsítással, elismeréssel vagy képesítéssel foglalkozó szervek;
- kereskedelmi, ipari és munkaügyi kamarák, kézműves kamarák;
- európai vagy nemzeti szociális partnerek;
- kórházak vagy egyéb ellátó intézmények, beleértve a tartós ápolást-gondozást is;
- az oktatásért, képzésért vagy foglalkoztatásért regionális vagy nemzeti szinten felelős hatóságok;
- foglalkoztatási szolgálatok;
- nemzeti statisztikai hivatalok;
- gazdaságfejlesztési ügynökségek;
- szektorális vagy szakmai szövetségek;
- képzési ágazati tanácsok;
- pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szervek, valamint foglalkoztatási szolgálatok;
Az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkezniük. A programhoz nem társult harmadik országok részt vevő felsőoktatási intézményeinek nem kell ECHE-vel rendelkezniük.
Kivétel: A belarusz szervezetek (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban.
A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja
A (készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó) ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeknek legalább 8 uniós tagállamra és a programhoz társult harmadik országra kell kiterjedniük, és legalább 12 teljes jogú partnert kell bevonniuk. A partnerségnek legalább 5 munkaerőpiaci szereplőt (vállalkozásokat vagy vállalatokat, képviselő közvetítő szervezeteket/intézményeket, például kamarákat, szakszervezeteket vagy kereskedelmi szervezeteket) kell magában foglalnia, és legalább 5 oktatási és képzési szolgáltatót (szakképző és felsőoktatási intézményt) kell bevonnia teljes jogú partnerként. Minden pályázatban legalább egy felsőoktatási intézménynek és legalább egy szakképzési szolgáltatónak kell részt vennie teljes jogú partnerként.

Szektorok vagy területek
Az új európai iparstratégiában4 meghatározott 14 ipari ökoszisztéma:
1. Turizmus:
Személyszállítás és utazás; Szállodák, rövid távú szálláshelyek; Éttermek és vendéglátás; Rendezvények, vidámparkok stb.
2. Mobilitás-Közlekedés-Gépjárműipar:
Gépjárművek, hajók, vonatok és tartozékok gyártása; Ezek javítása és karbantartása; Teherszállítás stb.
3. Űripar/védelem:
Repülőgépgyártás; űripar és -szolgáltatások; védelmi termékek és technológiák stb.
4. Építőipar:
Lakó- és nem lakáscélú ingatlanok építése; Út- és vasútépítés; Közművek építése és mélyépítés; Kapcsolódó tevékenységek stb.
5. Agrár-élelmiszeripar:
Növénytermesztés és állattenyésztés; Élelmiszer-feldolgozás; Állategészségügyi tevékenységek stb.
6. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású, energiaintenzív iparágak:
Fosszilis tüzelőanyagok kitermelése; Finomítás; Nagy környezeti hatással járó termékek: műanyagok, vegyi anyagok, műtrágyák, vas és acél, erdészeti termékek, cement, gumi, színesfémek stb.
7. Textilipar:
Textíliák, ruházati termékek, lábbelik, bőr és ékszerek stb. gyártása
8. Kreatív és kulturális iparágak:
Újságok, könyvek és folyóiratok; Film, videó és televízió; Rádió és zene stb.
9. Digitális iparágak:
Telekommunikáció; Szoftver és programozás; Internetes portálok; Számítógépek és berendezések gyártása stb.
10. Megújuló energia:
Elektromos motorok, motorok és turbinák; Elektromosáram-termelés; Gázgyártás és -elosztás stb.
11. Elektronika:
Elektronikai termékek gyártása stb.
12. Kiskereskedelem:
Kiskereskedelmi értékesítés; A fogyasztókhoz kapcsolódó nagykereskedelem stb.
13. Közelség és szociális gazdaság:
Szociális vállalkozások, egyesületek és szövetkezetek, amelyek célja a társadalmi hatás elérése stb.
14. Egészségügy:
Gyógyszeripari termékek és felszerelések; Kórházak, ápolási intézmények, bentlakásos gondozás stb.
A szövetségeknek pályázatukhoz azt az egy ipari ökoszisztémát kell választaniuk, amellyel a projektjük foglalkozni fog5 . Ipari ökoszisztémánként csak egy pályázatot lehet finanszírozásra kiválasztani. A pályázat vonatkozhat olyan ökoszisztémára, amelyben nincs a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve nyomán folyó projekt, vagy olyan ökoszisztémára, amelyben már megvalósítás alatt áll egy készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve nyomán folyó projekt. Ez utóbbi esetben a pályázatnak olyan területeket kell érintenie, amelyek egyértelműen eltérnek a meglévő, készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve nyomán folyó projekt(ek) által érintett területektől6 .

A projekt időtartama 4 év

Hová kell benyújtani a pályázatot?
Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).
Felhívás azonosítója, 2. tétel: ERASMUS-EDU-2022-PI-ALL-INNO-BLUEPRINT

Mikor lehet pályázni?
A pályázóknak szeptember 15-én (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázataikat.
A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Projekttervezés
Valamennyi szövetségnek koherens, átfogó és változtatható összekapcsolódó tevékenységek sorát kell megvalósítása a felsőoktatás, a szakképzés és a vállalatok (többek között nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások és szociális vállalkozások), valamint a szélesebb körű társadalmi-gazdasági környezet innovációjának fokozása érdekében.
1. tétel: Szövetségek az oktatásért és a vállalkozásokért
Az oktatással és vállalkozásokkal foglalkozó szövetségeknek legalább az alábbi tevékenységek egyikét magukban kell foglalniuk (nem kimerítő lista):
Az innováció ösztönzése
- új tanulási és oktatási módszerek közös kidolgozása és megvalósítása (például új, multidiszciplináris tantervek és tanulóközpontú, valós problémákat a középpontba helyező oktatás és tanulás, illetve a mikrotanúsítványok megfelelőbb kihasználása);
- folyamatos továbbképzésre szolgáló programok és tevékenységek kialakítása és kipróbálása a vállalkozásokkal és azokon belül;
- a piac által nem kezelt és a társadalom kiszolgáltatott csoportjaira irányuló, sürgető társadalmi igények megválaszolására szolgáló megoldások kialakítása és kipróbálása; társadalmi kihívások vagy a szemléletben és értékekben, stratégiákban és szakpolitikákban, szervezeti felépítésben és folyamatokban, valamint megvalósítási rendszerekben és szolgáltatásokban bekövetkezett változásokból fakadó kihívások kezelése;
- kihívást jelentő problémák orvoslására alkalmas megoldások kifejlesztése, termék- és folyamatinnováció (hallgatók, egyetemi tanárok és gyakorlati szakemberek együttműködése révén).
A kezdeményezőkészség, valamint a vállalkozói gondolkodásmód, illetve kompetenciák és készségek megteremtése
- a foglalkoztathatóság, a kreativitás és új szakmai pályák megerősítésére szolgáló, olyan tranzverzális készségek elsajátítását és alkalmazását szolgáló, új oktatási módszerek és tanulási eszközök kialakítása a vállalatokkal együttműködve, amelyek a felsőoktatási és szakképzési programok teljes időtartama alatt használhatók;
- amikor csak lehet, a kezdeményezőkészség és vállalkozói készség kibontakoztatása egy adott tudományterület, tanterv, kurzus stb. keretében annak érdekében, hogy a hallgatókat, kutatókat, munkatársakat/szakembereket/oktatókat és pedagógusokat fel lehessen vértezni a kezdeményezőkészség és a vállalkozói gondolkodásmód megteremtéséhez szükséges kompetenciákkal, készségekkel és motivációval, és ezáltal képesek legyenek különböző kihívásokkal megbirkózni az oktatás területén, valamint a szakmai és magánéletükben;
- új tanulási lehetőségek megteremtése a kezdeményezőkészség, valamint az olyan vállalkozói kompetenciák és készségek gyakorlati megtapasztalása és alkalmazása révén, amelyek új szolgáltatások, termékek és prototípusok bevezetését, valamint induló innovatív és hasznosító vállalkozások alapítását foglalhatják magukban, és/vagy eredményezhetik;
- "hallgatóközpontúbb megközelítések" bevezetése, aminek keretében a hallgatók személyre szabhatják a saját képzési pályájukat.
A felsőoktatás, a szakképzés, a vállalkozások és kutatás területe közötti tudáscsere és tudásáramlás ösztönzése
- Befogadó és összekapcsolt felsőoktatási és szakképzési rendszerek, illetve vállalkozások kialakítása kölcsönös bizalom, határokon átnyúló elismerés és tanúsítás, a szakképzés és a felsőoktatás közötti rugalmas pályák, valamint a hallgatók és a munkavállalók mobilitásának elősegítése révén;
- tanulószerződéses gyakorlati képzések és tanulmányi területtel kapcsolatos, a tantervbe teljes mértékben beágyazott, elismert és kreditpontot érő tevékenységek indítása vállalkozásoknál; innovatív intézkedések tesztelésére és kipróbálására szolgáló rendszerek; meghatározott időszakra szóló csereprogramok hallgatóknak, kutatóknak, oktatásban részt vevő és vállalati munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak; oktatást és kutatást végző vállalati munkatársak/szakemberek bevonásával kapcsolatos ösztönzők rendelkezésre bocsátása; a kutatási adatok elemzése.
A rezilienciával kapcsolatos piaci igények és a kialakulóban lévő szakmák azonosítása
- A piaci igények és az újonnan megjelenő szakmák (keresleti oldal) azonosítása, a rendszerek munkaerőpiaci igényekkel kapcsolatos fogékonyságának minden szintre kiterjedő fokozása (kínálati oldal); a felsőoktatás és a szakképzés hozzáigazítása a készségigényekhez a munkaalapú tanulást magában foglaló, egész szektorra kiterjedő transznacionális tantervek kidolgozása és megvalósítása révén;
- a nyilvánosság által a társadalmi kihívások (például éghajlatváltozás, egészség) megoldásához szükséges készségek azonosítása, valamint a társadalmi és közösségi szintű reziliencia ösztönzése, többek között a felsőoktatási és szakképzési szolgáltatók, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok együttműködése révén, valamint azáltal, hogy a magánszektor hozzájárul az intelligens szakosodási stratégiák megtervezéséhez és végrehajtásához az egyes régiókban;
- támogatás nyújtása a strukturális munkaerőhiány mind a reziliencia, mind a piaci igények szempontjából történő orvoslásához.

2. tétel: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek
A következő tevékenységeket kell végrehajtani:
A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés stratégiai megközelítésének kidolgozása
- Fenntartható együttműködés kialakítása a készségfejlesztés terén a kulcsfontosságú ágazati érdekelt felek között, beleértve a szociális partnereket, az oktatási és képzési szolgáltatókat és a hatóságokat (nemzeti és regionális szinten). A projekt célja továbbá az egy adott ipari ökoszisztéma értékláncához tartozó nagyvállalatok és mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) közötti együttműködés kiépítése;
- Készségekkel kapcsolatos, folyamatos információgyűjtés: releváns uniós és országos és/vagy regionális szintű kvalitatív adatok és kvantitatív adatok szolgáltatása az összekapcsolt nyílt adatformátumnak megfelelően; közös módszertan kidolgozása a jövőbeli készségigények előrejelzésére, valamint a készségek iránti kereslet és kínálat alakulásának (évente történő) nyomon követésére, hiteles előrejelzési forgatókönyvek alapján, az uniós készségkörképre és adott esetben az OECD, a Világgazdasági Fórum és a meglévő ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek munkájára támaszkodva;
- Az ágazatban/ökoszisztémában rendelkezésre álló, (az ipar, a köz- és a magánszféra érdekelt felei által nyújtott) meglévő továbbképzési és átképzési támogatás feltérképezése és annak meghatározása, hogy ezen intézkedések közül melyiket lehetne továbbfejleszteni az értékláncban részt vevő vállalatok támogatása érdekében;
- A készségekkel kapcsolatos információgyűjtés alapján az ipari ökoszisztémára vonatkozó készségstratégia kidolgozása, amely prioritásokat tartalmaz az ipari ökoszisztéma munkaerejének, valamint az ágazathoz csatlakozni képes személyek átképzésére és továbbképzésére irányuló célkitűzések (pl. gazdaságilag inaktívak) támogatására. A stratégiának részleteznie kell, hogy a jelentősebb tendenciák - például az ipari ökoszisztémában megfigyelhető globális, társadalmi és technológiai fejlemények - hogyan befolyásolhatják az álláshelyeket és a készségigényeket. Ismertetnie kell a várt ütemtervet, és különös figyelmet kell fordítania a digitális transzformáció, valamint a kulcsfontosságú alaptechnológiák hatására. Azonosítania kell és meg kell határoznia azokat a foglalkozásokat és kapcsolódó készségeket, amelyek az ágazatban valószínűleg megjelennek (azaz teljesen újak lesznek). Meg kell határoznia továbbá azokat a kulcsfontosságú ipari szereplőket és érdekelt feleket, akiket be kell vonni a stratégia végrehajtásába. Ennek a stratégiának kell lennie a projekt egyik legfontosabb eredményének, és egyértelműen meg kell határoznia a tevékenységek, a mérföldkövek és a jól azonosított eredmények körét, valamint a konkrét prioritási intézkedéseket, amelyek rámutatnak arra, hogy miként lehet összehangolni a jövőbeli készségkeresletet és -kínálatot e kialakulóban lévő foglalkozások esetében. A stratégiát a készségfejlesztési paktum szerinti partnerség kiépítésének alapjaként kell használni;
- Adott esetben annak biztosítása, hogy a projekt eredményei nyílt adatformátumban álljanak rendelkezésre, hogy azok beépülhessenek az uniós készségkörképbe, valamint a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásába (ESCO);
- Releváns uniós és országos és/vagy regionális szintű kvalitatív adatok és kvantitatív adatok szolgáltatása az összekapcsolt nyílt adatformátumnak megfelelően.
Az egész ágazatra kiterjedő, elfogadott európai alaptantervek és képzési programok kidolgozása

A tevékenység első évében (reaktív válasz)
A fenti intézkedésekkel párhuzamosan valamennyi projektnek gyorsan kezelnie kell a Covid19-világjárványból, valamint a digitális és zöld átállásból eredő, az adott ipari ökoszisztéma foglalkozásaiban jelentkező sürgős készségigényeket (az adatokat a pályázatban kell megadni):
- Adott esetben a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásának foglalkozási profiljaira és a meglévő kompetenciakeretekre támaszkodva7 ;
- Iskolarendszeren kívüli szakképzési programok kidolgozása a munkaerő továbbképzése és átképzése érdekében, innovatív vegyes és munkaalapú tanulás révén;
- Az új képzési programok tartalma és nyújtása jó minőségének biztosítása az EQAVET-tel és az ESG-vel (a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelveivel) összhangban lévő minőségbiztosítási módszerek alkalmazásával;
- A képzési programok gyors terjesztésének és használatának biztosítása az ipari ökoszisztémán belüli értéklánc két fő szereplőjének, a szakképzési kiválósági központok8 , az intelligens szakosodási stratégiákat9 végrehajtó régiók, az európai klaszterpartnerségek10, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet11 ugyanazon ipari ökoszisztémán belül aktív tudományos és innovációs társulásainak elérésével.

A projekt egészében (proaktív válasz)
A projekteknek ezután képzési tartalmakat kell kidolgozniuk a kialakulóban lévő foglalkozási profilok számára:
- Az ipari ökoszisztéma kialakulóban lévő foglalkozási profilokkal kapcsolatban azonosított készségigények alapján új moduláris szakképzési tantervek és a kapcsolódó alapoktatásra és -képzésre vonatkozó képesítések (teljes tanterv a nemzeti oktatási és képzési rendszerekbe való integrációhoz), valamint iskolarendszeren kívüli szakképzési programok kialakítása a munkaképes korú emberek továbbképzése vagy átképzése céljából (az újonnan felmerülő készségigényekre irányuló modulok);
- Ezek a tantervek és képzési programok az Európai Képesítési Keretrendszerrel (EKKR)/a nemzeti képesítési keretrendszerekkel (NKKR) összhangban a tanulási eredmények egységeiből állnak, és az ESCO biztosítja hozzájuk az alapokat; a tanterveknek az egyes munkákhoz szükséges készségeket, valamint a fő kompetenciákat12 kell biztosítaniuk, amelyek magukban foglalják nevezetesen a transzverzális készségeket és a STEAM-elveket13;
- Munkaalapú tanulással töltött időszakok beépítése az új képzési tartalmakba, többek között olyan lehetőségek biztosítása, amelyek keretében az ismereteket gyakorlati, "valós életből" merített munkahelyi helyzetekben lehet alkalmazni, és lehetőség szerint transznacionális tanulási tapasztalatok beágyazása;
- Minőségirányítás bevezetése az új képzési tartalom tekintetében vagy az EQAVET és az ESG minőségbiztosítási elveinek, vagy a már meglévő minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásával, amelyeknek azonban összhangban kell lenniük az EQAVET-tel és az ESG-vel;
- A releváns ágazati képesítések - többek között egy vagy több szakképzési szolgáltató által odaítélt közös, transznacionális programok - előmozdítása, és ezáltal a határokon átnyúló tanúsítás lehetővé tétele, illetve az egymás iránti bizalom kiépítése, ami hozzájárul a szektoron belüli nagyobb arányú tanulói és szakmai mobilitáshoz.

Az alaptantervek és képzési programok megvalósítása
- A különböző célcsoportokhoz igazított tantervek és képzési programok megvalósítási módszereinek kidolgozása az oktatás és a tanulás innovatív megközelítéseinek alkalmazásával, beleértve a munkaalapú tanulás biztosítását, az IKT-k használatát (pl. vegyes tanulás, szimulátorok, kiterjesztett valóság stb.), a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók virtuális/vegyes mobilitási megoldásait, valamint a nyílt oktatási erőforrásokat (pl. mesterséges intelligencián alapuló tanulás, MOOC-ok)14 ;
- A szakmai ismeretek generációk közötti átadását elősegítő intézkedések kidolgozása;
- Annak ismertetése, hogy az értékelési módszerek és eljárások miként fedhetik le a tanulás - munkaalapú tanulást is magában foglaló - valamennyi formáját, és miként könnyíthetik meg a képzés előtt elsajátított készségek és kompetenciák érvényesítését;
- A meglévő kapcsolatokra és a készségkeresleti oldallal a készségekkel kapcsolatos információgyűjtési szakaszban kialakított új kapcsolatokra építve a foglalkoztatási lehetőségeket nyújtó szolgáltatók, például a magán- és állami munkáltatók és a foglalkoztatási szolgálatok elérése a képzést elvégzettekkel való potenciális kapcsolatfelvétel érdekében;
- Megfelelő intézkedések azonosítása abból a célból, hogy a tanulókat nyomon lehessen követni a képzésük elvégzését követően a "visszacsatolási spirálok" létrehozása érdekében15 . Ezek a nyomonkövetési és visszacsatolási rendszerek a vállalatoktól, tanulóktól/munkavállalóktól, valamint a nyilvános tájékoztatási forrásokból és a munkaerőpiaci érdekeltektől származó információkra épülhetnek;
- Az új vagy átalakított szakképzési és felsőoktatási tantervek és képesítések formális elismerésére szolgáló megfelelő intézkedések előirányzása a partnerek székhelye szerinti országokban és az érintett ipari ökoszisztémában.

Hosszú távú cselekvési terv kidolgozása a projekteredmények projekt lezárulását követő, fokozatos kiterjesztésére
- Ennek a tervnek a munkaerő átképzéséhez és továbbképzéséhez szükséges készségfejlesztési paktum keretében létrehozott, több érdekelt felet tömörítő készségfejlesztési partnerségek elősegítése/erősítése érdekében az oktatási és képzési szolgáltatók, a kulcsfontosságú ágazati érdekelt felek és a (regionális vagy nemzeti) hatóságok között a megfelelő szinten kialakított tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket;
- A tervnek biztosítania kell az eredmények megfelelő láthatóságát és széles körű terjesztését, többek között uniós és nemzeti/regionális politikai szinten is, és részletesen ismertetnie kell a nemzeti és/vagy regionális szintű végrehajtásának módját az illetékes hatóságokkal;
- A tervnek elő kell irányoznia, hogy a projekt eredményeit, különösen a készségekkel kapcsolatos információgyűjtést, a stratégiát és a képzési programokat hogyan frissítik a projekt 4 éves időtartamának végét követően, többek között a projekt jövőbeli finanszírozási forrásainak előrejelzésével;
- A tervben fel kell tüntetni, hogy az uniós finanszírozási lehetőségek (pl. Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, 2021-2027-es többéves pénzügyi keret, beleértve az európai strukturális alapokat, az InvestEU, az Erasmus+), valamint a magánberuházások és a nemzeti/regionális finanszírozás hogyan támogathatják a készségfejlesztési stratégiákat. Ennek során figyelembe kell venni az intelligens szakosodási stratégiákat, az európai klaszterpartnerségeket, a szakképzési kiválósági központok platformjait és az EIT innovációs társulásait.
Mindkét tétel esetében (1. tétel: Szövetségek az oktatásért és a vállalkozásokért és a 2. tétel: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek
Az innovációs szövetségeknek minden releváns esetben alkalmazniuk kell uniós szintű eszközöket, például az EKKR-t, az ESCO-t, az Europasst, az EQAVET-et és az ESG-t.
Az innovációs szövetségek az új tantervek vagy új képzési és tanulási módszerek kipróbálása érdekében szervezhetnek tanulási célú mobilitási tevékenységeket a hallgatók, tanárok, kutatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók körében, amennyiben ezek támogatják/kiegészítik a partnerségek fő tevékenységeit, és hozzáadott értéket képviselnek a projekt célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából.

Várt hatás
Az innovációs szövetségek tevékenységének keretét a szakképzés, a felsőoktatás és a vállalatok arra irányuló stratégiai és fenntartható együttműködése adja, hogy növeljék Európa innovációs kapacitását. Jelentősen megerősítik a két oktatási terület között fennálló szinergiákat az innováció, az új készségek, a kezdeményezőkészség és a vállalkozói gondolkodásmód elősegítése terén. Ezek a felsőoktatás, a szakképzés és a vállalkozások közötti szövetségek várhatóan hozzájárulnak a regionális ökoszisztémák fejlesztéséhez, és közvetlen formában bocsátanak rendelkezésre értékes meglátásokat a gazdaság számára a munkaalapú tanulás beépítése tekintetében. Míg az egyetemek kutatási ismereteiknek és adataiknak köszönhetően közvetlenül információt szolgáltathatnak a kis- és középvállalkozások számára a helyi gazdaságok élénkítése érdekében, a szakképzési szolgáltatók a vállalkozások által igényelt készségeket biztosítanak, és képesek elősegíteni a helyi gazdaság növekedését.
Az innovációs szövetségekkel szemben nagyobb léptékben az az elvárás, hogy mind az oktatás, mind a foglalkoztatás terén célirányosan kezeljék a társadalmi és gazdasági kihívásokat, és vegyék figyelembe az olyan kulcsfontosságú területeket, mint az innovációs kihívások, a készségátadás, az éghajlatváltozás, a zöld gazdaság, a demográfia, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia. A nagyvállalatokkal történő együttműködésből is előnyök származhatnak. Az innovációs szövetségek középpontjában a polgárok igényei állnak, és felgyorsítják a felsőoktatás és a szakképzés korszerűsítését.
A készségfejlesztési paktum nemcsak az aktualizált készségfejlesztési program egyéb intézkedéseinek végrehajtásához hoz létre keretet, hanem az innovációs szövetségek projekteredményeinek terjesztéséhez és hasznosításához is. Különösen a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek eredményei szolgálnak majd alapul a készségfejlesztési paktum nagy léptékű ágazati partnerségeihez.
Emellett a szövetségek hozzá fognak járulni a megújított felsőoktatási programról szóló uniós közlemény16 végrehajtásához és az európai oktatási térség17 létrehozásához is. Ezenkívül segíteni fogják az uniós ipari és kkv-stratégiák (2021) végrehajtását is.
A szövetségek emellett a tevékenység általános paramétereiként figyelembe veszik a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend fenntartható fejlődési céljait18 és az éghajlatváltozásról szóló párizsi nyilatkozatot19 , és ezáltal segítik az Európai Bizottságot az új zöld megállapodás20 ​​​​​​​ és az európai helyreállítási terv21 ​​​​​​​ végrehajtásában. A szövetségek ötletekkel járulnak hozzá az új európai Bauhaus kezdeményezéshez22 ​​​​​​​ is, amelynek célja új, fenntartható életformák kialakítása a zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesítése érdekében.
Az innovációs szövetségeknek egyéni, szervezeti és rendszerszinten egyaránt rövid és hosszú távú hatással kell lenniük az érdekeltek szélesebb körére. E hatásnak a projekt időtartamának lejárta után és a partnerségeket alkotó szervezetek/intézmények körén kívül is érvényesülnie kell. Elvárás, hogy a partnerség és a tevékenységek a projekt időtartama után is tovább folytatódjanak. Ebből a célból az eredményeknek/célkitűzéseknek nem kell önmagukban állniuk, hanem összekapcsolhatók már meglévő vállalkozásokkal, rendszerekkel, projektekkel, platformokkal stb., illetve integrálhatók azokba.
További részletek a Finanszírozási lehetőségek és felhívások portálján (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.
https://erasmus-plus.ec.europa.eu/hu/programme-guide/part-b/key-action-2/alliances-innovation
A fenti kiírást terjedelmi okok miatt rövidítettük. Az eredeti pályázat a kiíró honlapján megtalálható. (A Szerk.)