Interreg Magyarország - Szlovákia Program / HUSK-2302

Interreg Magyarország - Szlovákia Program / HUSK-2302

Pályázati felhívás - HUSK-2302
Interreg Magyarország - Szlovákia Program
Zártvégű, nyílt pályázati felhívás
Bemutatkozás
Interreg Magyarország - Szlovákia Program
Az Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia Program az Európai Unió 2021-2027-es kohéziós politikájának része. A program célja a magyar-szlovák határon tapasztalható adminisztratív és jogi akadályok felszámolása, a kölcsönös bizalom kialakítása Magyarország és Szlovákia állampolgárai között, valamint a határmenti térség környezetbaráttá, versenyképesebbé és befogadóbbá tétele. A program alapdokumen­umát az Európai Bizottság 2022 november 3-án hagyta jóvá. A program által felhasználható Európai Uniós támogatás összege 124 552 109 Euró.

A felhívás tartalma
A Program Közös Titkársága (KT) a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, mint Irányító Hatóság (IH), valamint a Szlovák Köztársaság Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatikai Minisztériuma, mint Nemzeti Hatóság (NH) nevében az alábbi intézkedések esetében nyílt versenypályázati felhívást tesz közzé:
- 1.2.1. intézkedés - A természeti tőke védelme és megőrzése
- 1.2.2. intézkedés - Közös kockázatkezelés
- 2.4.1. intézkedés - A helyi örökség megőrzése

Időkeret
A pályázati formanyomtatványokat angolul kitöltve, online kell benyújtani az Interreg+ monitoring rendszer pályázati modulján keresztül. A pályázatok benyújtási határideje 2023. szeptember 15, 15:00 óra. Az egyfordulós kiválasztási eljárásban minden olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet részt vehet, amely megfelel a jogosultsági feltételeknek.
A beérkezett pályázatokat minőségi kritériumok alapján pontozással értékelik. A program pénzügyi keretén belül a legmagasabb pontszámot elérő pályázatok kerülnek kiválasztásra. A pályázatok kiválasztásról szóló döntés 2023 decemberében várható. A kiválasztott projektek megvalósításának időtartama nem haladhatja meg a 30 hónapot.

A felhívás módosítása
Az Irányító Hatóság a Nemzeti Hatósággal egyetértésben jelen Felhívás feltételeit a benyújtási határidő lejárta előtt bármikor módosíthatja. A módosítások nem érinthetik a jogosultsági és értékelési kritériumokat. A felhívás feltételeinek módosítása esetén az IH a pályázatok benyújtási határidejét meghosszab­bíthatja. Ha a pályázó a pályázatot a módosítás közzététele előtt nyújtotta be, a módosult feltételek miatt nem érheti hátrány. Az Irányító Hatóság a Nemzeti Hatósággal egyetértésben bármikor dönthet a már közzétett felhívás visszavonásáról.

Kapcsolat
A pályázókat a felhívás módosításáról vagy visszavonásáról a program honlapján és Facebook oldalán tájékoztatjuk. A felhívás visszavonásából eredő pénzügyi veszteségeket a Program nem téríti meg. További információért forduljon a Közös Titkársághoz.

Alapvetések
Beavatkozási logika
Jelen felhívás keretében azok a pályázatok támogathatók, amelyek céljai, kimenetei és várható eredményei logikusan kapcsolódnak valamely intézkedés vagy beavatkozás célkitűzéseihez és támogatott tevékenységeihez. A projektjavaslatok elkészítésekor a pályázóknak az alábbi lépéseket javasolt követnie:
1) helyi kihívások azonosítása,
2) a projekt céljainak illesztése az intézkedés céljaihoz,
3) a megszólítandó célcsoportok azonosítása,
4) az eredmények fenntartásához szükséges erőforrások felmérése,
5) hasonló vagy közös kihívásokkal küzdő partner felkutatása a határ túloldalán,
6) projekt eredményeinek kibővítése a határon átnyúló együttműködés előnyeivel,
7) a projekt megvalósításának és időtartamának megtervezése,
8) a végrehajtáshoz szükséges költségvetés megállapítása.

Partnerség
A pályázatokat legalább egy magyaroroszági és egy szlovákiai partner által létrehozott együttműködésben kell benyújtani és megvalósítani. A projektekben közvetlen pénzügyi támogatásban nem részesülő partnerek is részt vehetnek. A projektpartnerek száma nincs korlátozva. A projekt kidolgozása során a partnereknek ki kell jelölniük egy Vezető partnert, aki a későbbiekben felelősséget vállal a teljes projekt sikeres megvalósításáért.

Határon átnyúló karakter
Minden pályázatnak határon átnyúlónak kell lennie és meg kell teremtenie a partnerek közötti hosszútávú együttműködés lehetőségét. Amennyiben a partnerek hasonló kihívásokkal küzdenek vagy hasonló céljaik vannak a határ mindkét oldalán, a határon átnyúló jelleg a tudás- és tapasztalatátadással, valamint a jó gyakorlatok és innovatív megoldások egymás közötti megosztásával érhető el. Ha a partnerek közös kihívásokkal küzdenek vagy közös céljaik vannak, a határokon átnyúló jelleg a közös, határon átnyúló megoldások kidolgozásával érhető el. A partnereknek együtt kell működniük a projekt kidolgozásában és megvalósításában. Ezen felül teljesíteniük kell a közös menedzsmentre vagy a közös finanszírozásra vonatkozó együttműködési kritériumok egyikét. (legalább három együttműködési kritériumnak teljesülnie kell).

A támogatás formája
A program vissza nem térítendő támogatást nyújt a kiválasztott projektek megvalósításához, amely EU-s hozzájárulásból és nemzeti társfinanszírozásból áll. Hatóságok, állami fenntartású közintézmények és állami tulajdonú vállalatok kivételével valamennyi partnernek önrészt kell biztosítania a projektek megvalósításához. A partnerek költségei - az egyszerűsített költségkategóriák kivételével - a költségek felmerülése és kifizetése után számolhatók el.

Fenntarthatóság
Az infrastrukturális beruházást vagy termelő beruházást megvalósító kedvezményezetteknek legalább öt évig meg kell őrizniük a projekt eredményeit azon év december 31-től számítva, amikor a program a végső kifizetést teljesítette. A KKV-k esetében ez a kötelezettség legalább három évig áll fenn.

Célkitűzések
A határterület túlnyomó része a pannon biogeográfiai és ökológiai régióhoz tartozik. A határrégió egyik legfontosabb kohéziós eleme a természeti tőkét képviselő tájszerkezet. A természeti tőke megteremti az emberi lét alapvető feltételeit. Ezek a feltételek magukban foglalják a termékeny talajokat, a többfunkciós erdőket, a gyepeket és a mezőgazdasági területeket. Az intézkedés célja, hogy hozzájáruljon a természet és a táj védelméhez és megőrzéséhez, az erdőgazdálkodás és a talajminőség javításához, a biológiai sokféleség növekedéséhez és a zöld infrastruktúra szisztematikus fejlesztéséhez a programterületen.

Támogatott tevékenységek
A pályázók az alábbi beavatkozásokra nyújthatják be pályázatukat:
Beavatkozás 1.2.1/A): Természetvédelem és környezetmegóvás
A vizes élőhelyek, a természetes és féltermészetes nem erdős területek, valamint az erdők kulcsfontosságúak a biológiai sokféleség, a társadalom és az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából. Az erdők megőrzésével és a vizes élőhelyek helyreállításával a beavatkozás hozzájárul a CO2 kibocsátás csökkentéséhez és az ökoszisztémák védelméhez. A talajok létfontosságú erőforrások, amelyek a talajfunkciókat és számos fontos ökoszisztéma-szolgáltatást biztosítanak, például szabályozzák a víz- és tápanyag-körforgást, az élelmiszertermelést, fizikai alapot biztosítanak az építmények számára és élőhelyet biztosítanak különféle fajoknak. Az intézkedés különösen a következő határokon átnyúló kezdeménye­zéseket támogatja:
- a természetes vizes élőhelyek, gyepek és cserjék védelme és helyreállítása;
- a biodiverzitás-barát erdősítés, újraerdősítés, faültetés és újratelepítés biztosítása;
- a természetbarát erdő- és gyepgazdálkodás és a hagyományos tájkép megőrzését;
- az agrárerdészet és a talajromlást megakadályozó és a talajfunkciókat megőrző intézkedések előmozdítása;
- a helyi közösségek bevonása figyelemfelkeltő kampányok révén.
A pályázók egyéb tevékenységeket is javasolhatnak, amennyiben azok összhangban vannak a beavatkozás céljaival.
Beavatkozás 1.2.1/B): Biodiverzitás
A biodiverzitás a gének sokféleségéből, a fajok sokféleségéből és az egész ökoszisztémák sokféleségé­ből tevődik össze. A biodiverzitás csökkenése a fajok elvesztését, valamint az egész ökoszisztémák termelékenységének és ellenálló képességének csökkenését jelenti. A beavatkozás különösen a következő határokon átnyúló kezdeményezéseket támogatja:
- az őshonos, éghajlatváltozással szemben ellenálló fajok és élőhelyek megőrzésének és visszatelepítésének elősegítése;
- az erdei fafajok genetikai erőforrásainak megőrzése és védelme;
- az őshonos növény- és állatfajok, valamint új és innovatív formák (pl. agroerdészet) termesztésének és nemesítésének elősegítése;
- a veszélyeztetett fajok élő- és költőhelyeinek védelme;
- az invazív fajok kimutatása, ellenőrzése és felszámolása;
- a biodiverzitás növelésének támogatása a mezőgazdasági területeken;
- a vadon élő állatok azonosítása, nyomonkövetése és vonulási folyosóinak újjáélesztése;
- az élőhelyek revitalizálása és az élőhelyek felaprózódásának megakadályozása;
- a helyi közösségek bevonása oktatási kampányok révén;
- az élőhelyekre és a biodiverzitásra vonatkozó környezeti tudatosság növelése, és
- az intézményhálózat bővítése ilyen jellegű oktatási tevékenységgel a természeti környezetben.
A pályázók egyéb tevékenységeket is javasolhatnak, amennyiben azok összhangban vannak a beavatkozás céljaival.
Beavatkozás 1.2.1/C): Zöld infrastruktúra
A javasolt beavatkozás javítja a polgárok egészségét és életminőségét azáltal, hogy zöld (föld) és kék (víz) terek hálózatát fejleszti ki, hogy kezelje és hozzáférést biztosítson az ökoszisztéma-szolgáltatások széles skálájához, mint például a víztisztítás, a levegő minőségének javítása, a rekreációs terek létrehozás, valamint az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás. A beavatkozás különösen a következő határokon átnyúló kezdeményezéseket támogatja:
- a városi, városkörnyéki és vidéki területeket összekötő zöldterületek felületének növelése és a települések szellőztetési folyamatainak támogatása, zöldfolyosók elősegítése, a városok széttöredezésének megakadályozása, az ökoszisztéma-funkciók és szolgáltatásaik javítása, valamint a városok biológiailag aktív területeinek felszínének növelése;
- az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelése és a kibocsátások csökkentését célzó intézkedések, ideértve a zöldterületek revitalizálását és létrehozását, valamint a jobb vízgazdálkodást, például a vízvisszatartást;
- az esővizek felfogása és kezelése a helyszínen, amely elősegíti a vízvisszatartást növelő természetes és féltermészetes megoldások hálózatát;
- a városi hőszigethatás csökkentése és a települések mikroklímájának javítása zöldfelületek bővítésével, amelyek hozzájárulnak az alacsonyabb hőmérséklethez és az épületek energiafelhasználásának csökkentéséhez, például az összegyűjtött esővíz felhasználásával zöldtetők és falak öntözésére;
- a helyi közösségek bevonása oktatási és figyelemfelkeltő kampányok révén.
A pályázók egyéb tevékenységeket is javasolhatnak, amennyiben azok összhangban vannak a beavat­kozás céljaival.

Célcsoportok
Pályázatot nyújthat be minden jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely céljai összhangban vannak a fenti intézkedések támogatott tevékenységeivel és megfelelő tapasztalattal rendelkezik az általa javasolt tevékenységek megvalósításban. A fő célcsoportok a következők:
- hatóságok és közintézmények;
- erdőgazdálkodási szervezetek;
- nemzeti park igazgatóságok;
- natúrparki szervezetek;
- természet- és környezetvédelmi szervezetek;
- civil szervezetek;
- helyi és területi önkormányzatok, azok költségvetési szervei illetve gazdasági társaságai;
- Európai területi társulások;
- egyetemek és kutatóintézetek;
- egyéb oktatási szervezetek;
- kis- és középvállalkozások.

Specifikus feltételek
Definíciók
- Zöld infrastruktúrának nevezzük azokat a természetes és félig természetes területeket, valamint egyéb növényzettel fedett és ökológiai funkciót betöltő területek stratégiailag megtervezett hálózatát, amelyet úgy terveztek és irányítanak, hogy széleskörű ökoszisztéma szolgáltatások nyújtására legyen képes. A zöld infrastruktúra elemei pl. a parkok, zöldutak, folyófolyosók, vadvirágsávok, sövények, nádasok, homokos gyepek, zöldfalak és tetők, hallétrák, haljáratok, vadfelüljárók, multifunkcionális farmok, méhkasok és méhszállók stb.
Specifikus feltételek
- Valamennyi projektnek kötelező bevonnia a helyi közösségeket a projekt megvalósításába oktatási tevékenységek vagy figyelemfelkeltő kampányok révén.
Az EU szakpolitikáinak való megfelelés
A projektjavaslatoknak összhangban kell lenniük a vonatkozó EU-s szakpolitikákkal, különös tekintettel a következő dokumentumokra:
- Az EU biodiverzitási stratégiája 2030-ra
- EU zöld infrastruktúra stratégiája
- Európai zöld megállapodás
- EU Erdészeti Stratégia 2030-ra
- EU Duna Régió Stratégia

Főbb kiválasztási szempontok
Mindhárom beavatkozására benyújtott valamennyi pályázat egy értékelési rendszerben kerül kiválasztásra. A fő értékelési szempontok a következők:
- a projekt célkitűzéseinek relevanciája az intézkedés céljaihoz képest;
- a partnerek közötti határon átnyúló együttműködés mértéke és jövőbeli lehetőségei;
- a projektcélok relevanciája a regionális területfejlesztési célokhoz képest;
- a projekt potenciálja az elvárt eredmények elérésében;
- pénzügyi és humán garanciák a projekteredmények fenntarthatóságára.

Indikátorok
Minden pályázatnak hozzá kell járulnia legalább egy kimeneti- és egy eredményindikátorhoz. A pályázóknak meg kell határozniuk a pályázat szempontjából releváns indikátorokat és az indikátorok célértékeit a pályázat outputjaival és várt eredményeivel összhangban kell meghatározniuk.

Célkitűzések
A teljes programterület a Duna vízrendszer része. A két ország vízföldrajzi helyzetéből adódóan felszíni és felszín alatti víztesteik - beleértve a nagy jelentőségű folyókat és ivóvízforrásokat, valamint azok vízgyűjtő területeit - határokon átnyúló jellegűek. A felvízi és alsó folyószakaszok közös természeti értékek, vízi élőhelyek, mint közös potenciálok és kihívások. A határvizek miatt közös megoldásokra van szükség az árvíz- és katasztrófavédelem, a vízminőség javítása és a szennyezés megszüntetése terén. A beavatkozás hozzájárul a határ menti térség árvízvédelmének és vízgazdálkodásának, valamint a kockázatke­zelésben részt vevő szervezetek koordinációs és reagálási képességének javításához.

Támogatott tevékenységek
A pályázók az alábbi beavatkozásokra nyújthatják be pályázatukat:

Beavatkozás 1.2.2/A): Árvízkockázatok kezelése és vízgazdálkodás
Bár az árvizek a természet részét képezik, a társadalom sebezhetőbbé vált a természeti veszélyekkel szemben. A beavatkozás a veszélyek megelőzését célozzák, szem előtt tartva, hogy az árvízmegelőzés nem korlátozódhat az árvízi eseményekre. A felszíni vizek minősége javult az elmúlt évtizedekben, de a mezőgazdasági, kommunális és ipari szennyvizekből származó szennyezés továbbra is jelentős. A beavatkozás különösen a következő határokon átnyúló kezdeményezéseket támogatja:
- az illetékes hatóságok közötti intézményi együttműködés erősítése;
- az árvízvédelmi infrastruktúra fejlesztése;
- korai figyelmeztető és előrejelző rendszerek fejlesztése;
- az árvízvédelemhez kapcsolódó vízkészlet-gazdálkodás javítása;
- a folyók természetes ártereinek helyreállításának támogatása a vízvisszatartás és az árvizek hatásainak mérséklése érdekében;
- kisvízfolyások helyreállításának támogatása;
- a felszíni vizek vízminőségének nyomonkövetése és elemzése;
- a felszíni vizekből a káros és a környezetben tartósan megmaradó anyagok eltávolítása;
- a víztestek turisztikai potenciáljának felmérése;
- a helyi közösségek bevonása figyelemfelkeltő kampányok révén.
A pályázók egyéb tevékenységeket is javasolhatnak, amennyiben azok összhangban vannak a beavat­kozás célkitűzéseivel.

Beavatkozás 1.2.2/B): Katasztrófakockázatok kezelése
Az elmúlt években a polgárok számos olyan nemkívánatos eseményt éltek át, amelyek emberi életeket, tulajdont, környezetet vagy kulturális örökséget pusztítottak el. A klímaváltozás hatásai a térségben a meleg hőmérsékleti szélsőségek növekedéséhez, a nyári csapadékmennyiség csökkenéséhez, a vízhőmérséklet emelkedéséhez, az erdőtüzek kockázatának növekedéséhez és az erdők gazdasági értékének csökkenéséhez vezetnek. A beavatkozás hozzájárul a határmenti katasztrófakockázat-kezelés határon átnyúló kapacitásának növeléséhez, valamint a katasztrófakockázat-kezelésben részt vevő szervezetek koordinációs és reagálási képességének javításához. A beavatkozás különösen a következő határokon átnyúló kezdeményezéseket támogatja:
- az illetékes hatóságok közötti határokon átnyúló együttműködés erősítése;
- a szélsőséges időjárási körülmények kezelése, amelyek komoly hidrológiai veszélyt jelentenek (pl. rendkívül pusztító viharok, hirtelen áradások, jégeső, szárazság ivóvízhiánnyal);
- az ivóvíz releváns mikro- és szennyezőanyagainak monitorozása és elemzése (pl. peszticidek, gyógyszerek és metabolitjaik, ipari szennyezés);
- az emberi fogyasztásra szánt vízellátás infrastrukturális hátterének javítása (pl. vízkivétel, kezelés, tárolás és elosztás infrastruktúra, ivóvízellátás);
- a szélsőséges időjárási viszonyok okozta erdő- és növénytüzek hatékony kezelésének elősegítése;
- az infrastruktúra fejlesztése a természeti és ember által előidézett veszélyekből eredő kockázatok megelőzésére vagy kiküszöbölésére;
- a lakosság tudatosságának, felkészültségének és részvételének növelése.
A pályázók egyéb tevékenységeket is javasolhatnak, amennyiben azok összhangban vannak a beavatkozás célkitűzéseivel.
Célcsoportok
Pályázatot nyújthat be minden jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely céljai megegyeznek az Intézkedés céljaival és megfelelő tapasztalattal rendelkezik az általa javasolt tevékenységek megvalósításban. A fő célcsoportok a következők:
- hatóságok és közintézmények;
- vízgazdálkodási szervezetek;
- katasztrófavédelmi szervezetek;
- nem kormányzati szervezetek;
- helyi és területi önkormányzatok, azok költségvetési szervei illetve gazdasági társaságai;
- Európai területi társulások;
- egyetemek és kutatóintézetek;
- oktatási szervezetek.

Specifikus feltételek
Az EU-s irányelveknek való megfelelés
A projektjavaslatoknak összhangban kell lenniük a vonatkozó EU-s irányelvekkel, különös tekintettel a következő dokumentumokra:
- Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról
- Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről
- EU Duna Régió Stratégia

Főbb kiválasztási szempontok
Mindkét beavatkozására benyújtott valamennyi pályázat egy értékelési rendszerben kerül kiválasztásra. A fő értékelési szempontok a következők:
- a projekt célkitűzéseinek relevanciája a cselekvés céljaihoz képest;
- a partnerek közötti határon átnyúló együttműködés ereje és jövőbeli lehetőségei;
- a projektcélok relevanciája a regionális területfejlesztési célokhoz képest;
- pénzügyi és személyi garanciák a projekt eredményeinek fenntarthatóságára.

A helyi örökség megőrzése
Szociális együttműködések
A kultúra és a fenntartható idegenforgalom szerepének erősítése a gazdasági fejlődésben
A helyi örökség megőrzése

Célkitűzések
A kulturális örökségnek és a turizmusnak a kohézióban és a társadalmi-gazdasági életben betöltött szerepét számos lehetőség és kihívás hangsúlyozza. A határ menti térség gazdag tárgyi (kastélyok, múzeumok, műalkotások), szellemi (dalok, hagyományok stb.) és digitális (eredtileg digitális és digitalizált) kulturális örökségben. Ez magába foglalja a műemlékeket, régészeti lelőhelyeket, tájakat, készségeket, gyakorlatokat, ismereteket és az emberi kreativitás megnyilvánulásait. A kulturális örökség egyrészt az előző generációktól örökölt kulturális sokszínűség megnyilvánulása, másrészt a fenntartható kulturális, társadalmi, környezeti és gazdasági fejlődés erőforrása.
A globalizáció, modernizáció és az urbanizáció hatására a vidéki közösségek hitelessége, kötődése és hagyományai erodálódnak, így kevésbé tudják megőrizni helyi identitásukat. Az akció közösségépítő és helyteremtő tevékenységekkel járul hozzá a helyi identitás fenntartásához és erősítéséhez. Nem utolsó sorban innovatív megoldásokat vezet be a helyi örökség felhasználásában, ezáltal javítva a települések ellenálló képességét.

Támogatott tevékenységek
Az intézkedés hozzájárul a helyi értékek megőrzéséhez, az életminőség javításához, a társadalmi kohézióhoz és az elvándorlás csökkentéséhez. Az intézkedés különösen a következő határokon átnyúló kezdeményezéseket támogatja:
- a helyi örökség megőrzése, helyreállítása és felújítása;
- innovatív megoldások használta az örökségi helyszínek és szellemi örökség értelmezésére és felhasználására (pl. történelmi épületek, mérnöki létesítmények, helyek és terek, ipari örökség műtárgyai, szobrok, műemlékek, emlékművek és sírok, régészeti lelőhelyek és történelmi parkok, kertek és egyéb tájak);
- a helyi örökség turisztikai, kulturális, közösségépítő, közérdekű vagy vegyes (köz- és magáncélú) fenntartható használatának biztosítása.

Célcsoportok
Pályázatot nyújthat be minden jogi személyiséggel rendelkező szervezet, melynek céljai megegyeznek az Intézkedés céljaival és megfelelő tapasztalattal rendelkezik az általa javasolt tevékenységek megvalósításban. A fő célcsoportok a következők:
- helyi és területi önkormányzatok, azok költségvetési szervei illetve gazdasági társaságai;
- Európai Területi Társulások;
- múzeumok és egyéb kulturális intézmények;
- egyházak;
- nem kormányzati szervezetek;
- kis- és középvállalkozások;
- erdőgazdálkodási szervezetek;
- nemzeti park igazgatóságok;
- natúrpark szervezetek.

Specifikus feltételek
Definíciók
- Jelen felhívásban helyi örökség minden olyan tárgyi és szellemi, illetve digitális kulturális örökség, amely a helyi közösség kohéziójának, identitástudatának erősítését, a térségi szereplők összetartozás érzésének támogatását szolgálja a másoktól való eltérések kiemelésével, ill. a közösség kollektív emlékezetének megteremtésével.
o A jelen felhívásban tárgyi kulturális örökség minden olyan tárgyiasult emberi alkotás, amelyet egy társadalomban állítanak elő, karbantartanak és generációk között továbbadnak. Magába foglalja a művészeti alkotásokat, épített örökséget, például épületeket, műemlékeket, régészeti lelőhelyeket és az emberi kreativitás egyéb fizikai vagy kézzelfogható termékeit, amelyek kulturális jelentőséggel bírnak egy társadalomban.
o A jelen felhívásban szellemi kulturális örökség alatt azokat a szokásokat, megnyilvánulásokat, kifejezéseket, ismereteket, készségeket - valamint az ezekhez kapcsolódó eszközöket, tárgyakat, alkotásokat és kulturális tereket - kell érteni, amelyek a közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részének ismerik el.
- Jelen Felhívásban a fenntartható használat a támogatott helyszínek köz- és/vagy magánérdekű, zavartalan működését jelenti. A támogatott helyeknek a fejlesztést követően rendszeresen fogadniuk kell a helyi lakosságot vagy látogatókat.
- A jelen Felhívásban a kulturális örökségre irányuló beavatkozáson minden olyan tevékenységet értünk, amely hatással van, vagy potenciálisan hatással lehet az örökség szempontjából érdekes építményekre, helyekre vagy helyszínekre, és bármilyen fizikai változást vagy változást ér el.
- A jelen felhívásban az adaptív újrahasználat egy meglévő épület újrahasznosítását jelenti újtípusú felhasználás érdekében. Az adaptív újrahasználat magában foglalhatja a korszerűsítéseket, külső kiegészítéseket, a belső tér átalakítását és az alapvető szolgáltatások és infrastruktúra cseréjét, azonban a kulturális örökség elemeinek hagyományos fenntartását és folyamatos fennmaradását (akár tárgyi, akár immateriális örökség részei) biztosítani kell.
Specifikus feltételek
- A pályázóknak kapcsolatot kell teremteniük a tárgyi és a szellemi örökség között. A pályázóknak a tárgyi örökség helyreállítását a szellemi örökség erősítésének katalizátoraként kell használniuk. Kizárólag szellemi kulturális örökséggel foglalkozó pályázat nem támogatható.
- A használaton kívüli örökségvédelmi épületeket, területeket vagy helyszíneket adaptív módon újra kell használni, kulturális, gazdasági, környezeti és társadalmi előnyökkel.
- A pályázóknak ösztönözniük kell a közösségi részvételt a megvalósítás alatt és után, és a helyi közösségek számára előnyök megteremtésére kell összpontosítaniuk.
- A megvalósítás során a partnereknek mozgósítaniuk kell a határokon átnyúló tudásátadást és az érintett kulturális örökség kutatását.

Az EU szakpolitikáinak való megfelelés
A projektjavaslatoknak összhangban kell lenniük a vonatkozó EU-s irányelvekkel, különös tekintettel a következő dokumentumokra:
- A Tanács következtetései a 2019-2022 közötti időszakra vonatkozó kulturális munkatervről (2018/C 460/10)
- Új Európai Kulturális Menetrend (COM (2018) 267 final)
- Az EU által finanszírozott, a kulturális örökségre potenciálisan kiható beavatkozások európai minőségi elvei - ICOMOS (2020)
- Új európai Bauhaus kezdeményezés (2020)
- Leeuwarden Nyilatkozat; Az épített örökség adaptív újrafelhasználása: Épített örökségünk értékeinek megőrzése és növelése a jövő generációi számára (2018)
- A Bizottság 2011. október 27-i ajánlása a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről (2011/711/EU)

Főbb kiválasztási szempontok
A fő értékelési szempontok a következők:
- a partnerek közötti határon átnyúló együttműködés ereje és jövőbeli lehetőségei;
- széleskörű partnerség megteremtése, amely biztosítja az örökség-helyreállítási és irányítási folyamatok fenntarthatóságát, és pozitív hatást gyakorol a helyi közösségekre (pl. többszereplős partnerségek, helyi szereplők);
- a projektcélok relevanciája a regionális fejlesztési célokhoz, valamint a helyi igényekhez képest;
- kreatív és innovatív megközelítések a hozzáférés szélesítésére és a sokszínű közönség bevonására;
- az örökségi helyszínek jogi védettségének jelentősége vagy mértéke, vagy az örökség jogi védelmében a projekt eredményeként bekövetkező esetleges változások;
- pénzügyi és humán garanciák a helyi közösségek bevonásával megvalósuló projekteredmények fenntarthatóságára;

Magyarország
- Győr-Moson-Sopron vármegye
- Komárom-Esztergom vármegye
- Pest vármegye
- Budapest főváros
- Nógrád vármegye
- Heves vármegye
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Szlovákia
- Bratislavsky samosprávny kraj
- Trnavsky samosprávny kraj
- Nitriansky samosprávny kraj
- Banskobystricky samosprávny kraj
- Kosicky samosprávny kraj
Jogosult pályázók
Jogi formától függően az alábbi szervezetek vehetnek részt a programban:
- Állami szervezetek és hatóságok
- Közjogi szervezetek
- Magánjog hatálya alá tartozó nonprofit szervezetek
- Kis- és középvállalkozások

Állami szervezetek és hatóságok
A hatóságok alatt általában a speciális hatáskörrel rendelkező, közérdekű feladatokat ellátó országos, regionális vagy helyi hatóságokat, valamint a nemzeti jogszabályok szerinti portfólióval rendelkező állami társaságokat értjük.

Közjogi szervezetek
Ahhoz, hogy közjogi szervnek/közjogi szervnek minősüljön, az érintett szervezetnek meg kell felelnie a 2014/24/EU irányelv 2.4. cikkének, amely szerint: "közjogi szervek": olyan szervek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzőkkel:
a) azokat kifejezetten közérdekű szükségletek kielégítésére hozták létre, nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek;
b) jogi személyiséggel rendelkeznek; és
c) túlnyomórészt az állam, a regionális vagy helyi hatóságok vagy más közjogi szervek finanszírozzák; vagy az említett hatóságok vagy szervek vezetői felügyelete alatt állnak; vagy olyan igazgatási, ügyvezető vagy felügyelő bizottsággal rendelkezik, amelynek tagjainak több mint felét az állam, a regionális vagy helyi hatóságok vagy más közjogi szervek nevezik ki.

Magán nonprofit szervezet
Egy magán non-profit szervezetnek (csak jogi személyek - jogi személyiség szükséges) a Program keretében meg kell felelnie az alábbi kritériumoknak:
a) nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek;
b) jogi személyiséggel rendelkeznek; és
c) túlnyomórészt nem az állam, a regionális vagy helyi hatóságok vagy más közjogi szervek finanszírozzák; vagy nem tartoznak e szervek vezetési felügyelete alá; vagy nem rendelkezik olyan igazgatási, ügyvezető vagy felügyelő bizottsággal, amelynek tagjainak több mint felét az állam, a regionális vagy helyi hatóságok vagy más közjogi szervek nevezik ki.

Kis- és középvállalkozások
Vállalkozásnak minősül minden gazdasági tevékenységet folytató jogalany, függetlenül annak jogi formájától. Ide tartoznak különösen a kézműves vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozók és családi vállalkozások, valamint a rendszeresen gazdasági tevékenységet folytató társaságok vagy társulások.

Partnerségi követelmények
Minden projektet legalább egy magyar és egy szlovák partner által létrehozott partnerségben kell megvalósítani. A projektpartnerek száma nincs korlátozva. A 1059/2021 Tanácsi és Európai Parlamenti rendelet 23. cikk (6) bekezdésének megfelelően ennek a követelménynek az Európai Területi Társulás típusú jogi testületek formájában működő szervezetek automatikusan eleget tesznek. A partnerek kötelezően együttműködnek a projektek kidolgozásában és megvalósításában. Ezen túlmenően közös személyi állományt jelölnek ki a pályázat megvalósítására vagy minimum egy-egy partner mindekét tagállamból rész vesz a projekt finanszírozásában.

- Közös fejlesztés
A feltétel akkor teljesül, ha a projektötletet közösen dolgozzák ki, és a Partnernyilatkozatot minden Partner a Pályázati adatlap mellékleteként benyújtja.
- Közös végrehajtás
A feltétel akkor teljesül, ha minden Partner felelős legalább egy alaptevékenységért.
- Közös menedzsment
A feltétel teljesül, ha minden Partner saját alkalmazottat von be a projekt megvalósításába.
- Közös finanszírozás
A feltétel akkor teljesül, ha legalább kettő Partner a programból finanszírozza saját projektrészét.
A partnerségi követelmények közül minimum három feltételnek teljesülnie kell.
Pénzügyi támogatásban nem részesülő partnerek
A partnerség kiterjeszthető olyan szervezetekkel, amelyek támogatják a kedvezményezettek tevékenységeit, pénzügyi támogatást azonban nem kapnak. A pénzügyi támogatásban nem részesülő partnerek lényegében szakmai tanácsadóként, megfigyelőként vagy közvetett haszonélvezőként vesznek részt a projekt megvalósításában.

Állami támogatás
Az állami támogatás fogalma
Az Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia által nyújtott támogatásoknak meg kell felelniük az állami támogatási szabályoknak. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint az állami támogatás fogalma a következő: "a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet". Gyakorlatilag állami támogatásról akkor beszélhetünk, ha az alább felsorolt öt kritérium mindegyike teljesül:
1) A támogatás kedvezményezettje "vállalkozás", amely a projekt keretében gazdasági tevékenységet folytat.
2) A támogatást az állam nyújtja, vagy állami forrásból nyújtják, és az államnak tulajdonítható, ami minden Interreg-program esetében mindig így van.
3) A támogatás olyan gazdasági előnyt (előnyt) biztosít, amelyet a vállalkozás rendes piaci körülmények között nem kapott volna.
4) A támogatás szelektíven előnyben részesít bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk előállítását vagy bizonyos szolgáltatások nyújtását.
5) A támogatás torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, és befolyásolja az Európai Unión belüli kereskedelmet.
A támogatásspecifikus szabályoknak való megfelelés mellett állami támogatás nyújtható a 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) I-II. fejezetének és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: de minimis rendelet) figyelembevételével. Az állami támogatásokról átfogó információk az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának honlapján találhatók, ahol az állami támogatás fogalmáról szóló iránymutatás is elérhető. Az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal és korlátozásokkal kapcsolatos részletesebb információkért az érintett nemzeti vagy regionális hatóságokhoz is lehet fordulni.

Az állami támogatás értékelése
A benyújtott pályázati űrlapokat külön "állami támogatási értékelésnek" vetik alá, amely a fent felsorolt öt kritériumra összpontosít. Ezt a pályázók számára a programban a pályázati űrlap részeként önértékelésként kínálják fel, különös tekintettel a partnerek (azaz a vezető partner vagy bármelyik projektpartner) "vállalkozási" státuszának (1. kritérium) és a vállalkozás gazdasági előnyének (3. kritérium) értékelésére.
Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az állami támogatás értékelése a tagállam felelőssége, és az illetékes nemzeti szervek értékelése felülbírálhatja a kérelmezők önértékelését. Az állami támogatás értékelésének eredményei az alábbi forgatókönyvek közül egyet vagy többet eredményezhetnek:
a) Nincs jelentősége az állami támogatásnak
Ebben az esetben az állami támogatásra vonatkozóan nincsenek szerződéses feltételek.
b) Az állami támogatás megszüntethető kockázata
Ebben az esetben a Monitoring Bizottság bizonyos, a támogatási szerződésben foglalt feltételekkel jóváhagyhatja a projektet az állami támogatási kockázatok kiküszöbölése érdekében (pl. bizonyos projekteredmények széles körű, a versenytársak számára történő terjesztése).
c) Egy vagy több partnernek nyújtott közvetlen állami támogatás
Ebben az esetben az érintett partner, azaz a projekt közvetlen kedvezményezettje számára allokált teljes költségvetés állami támogatásnak minősül. Ha a támogatási az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, az általános csoportmentességi rendelet 20. cikke szerint, vagy kivételes esetekben az 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: "de minimis szabályozás") alapján nyújtható támogatás.
d) A projektpartnerségen kívüli harmadik feleknek nyújtott közvetett állami támogatás
A program közvetlen kedvezményezettje nem jut előnyhöz. A partner a harmadik félnek juttatja az előnyt, ezért az állami támogatás értékelését a közvetlen kedvezményezett és a végső kedvezményezett közötti viszonyban kell elvégezni. A harmadik félnek nyújtott támogatásra vonatkozóan küszöbértéket megállapító szerződéses feltétel kerül meghatározásra.
A projekt végrehajtása során a MA/JS ellenőrzi, hogy az érintett partnerek teljesítik-e az állami támogatásra vonatkozó szerződéses feltételeket. A projekt bármely módosítása korlátozható, ha a projekt tevékenységei állami támogatással kapcsolatosnak minősülnek. Ezen túlmenően az állami támogatásra vonatkozó további szerződéses feltételek is megadhatók a projekteknek, amennyiben a projekt módosítását állami támogatással kapcsolatosnak ítélik.
A költségvetésükhöz kiegészítő nemzeti állami társfinanszírozásban részesülő partnerek esetében a támogatás nyújtásának meg kell felelnie a kumulációs és támogatási intenzitási szabályoknak.

Különleges rendelkezések a különböző támogatási kategóriákra
Támogatás az ETC-projektben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségek fedezésére
1) Az 1299/2013/EU rendelet vagy az (EU) 2021/1059 rendelet hatálya alá tartozó európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerülő költségekhez nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (EU) 2021/1060 rendeletben előírt maximális társfinanszírozási arányt.
a) Az együttműködési projekthez kapcsolódó mértékben az alábbi költségek, amelyek az (EU) 2021/1059 rendeletben meghatározott jelentéssel bírnak, támogatható költségek:
b) személyzeti költségek;
c) irodai és adminisztratív költségek;
d) utazási és szállásköltségek;
e) külső szakértői és szolgáltatási költségek;
f) felszerelési költségek;
g) az infrastruktúra és a munkálatok költségei.
2) Az európai területi együttműködési projektben részt vevő vállalkozásoknál felmerülő költségekhez nyújtott támogatás nem haladhatja meg vállalkozásonként és projektenként a 2 millió eurót.

Támogatás sport- és többfunkciós rekreációs infrastruktúrákhoz
1) A sport- és multifunkcionális rekreációs infrastruktúrák támogatása a következő formában valósulhat meg:
a) beruházási támogatás, beleértve a sport- és multifunkcionális rekreációs infrastruktúra építéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatást;
b) a sportinfrastruktúrához nyújtott működési támogatás;
2) A sportinfrastruktúrát nem használhatja kizárólag egyetlen hivatásos sportfelhasználó. A sportinfrastruktúra más hivatásos vagy nem hivatásos sportfelhasználók általi használatának évente az időkapacitás legalább 20%-át kell kitennie. Ha az infrastruktúrát egyszerre több felhasználó használja, az időkapacitás kihasználtságának megfelelő hányadát kell kiszámítani.
3) A többfunkciós rekreációs infrastruktúra olyan többfunkciós jellegű rekreációs létesítményekből áll, amelyek - a szabadidőparkok és a szállodai létesítmények kivételével - különösen kulturális és rekreációs szolgáltatásokat nyújtanak.
4) A sport- vagy multifunkcionális rekreációs infrastruktúrákhoz való hozzáférést több felhasználó számára kell biztosítani, és azt átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell biztosítani. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az infrastruktúra beruházási költségeinek legalább 30%-át finanszírozták, kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférés biztosítható, feltéve, hogy e feltételeket nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.
5) Ha a sportinfrastruktúrát hivatásos sportegyesületek használják, a használat árazási feltételeit nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.
6) A sport- vagy multifunkcionális rekreációs infrastruktúra építésére, korszerűsítésére és/vagy üzemeltetésére harmadik félnek adott koncessziót vagy egyéb megbízást nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes alapon kell odaítélni, kellő tekintettel az alkalmazandó közbeszerzési szabályokra.
7) A sport- és multifunkcionális rekreációs infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetében a támogatható költségek a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházási költségek.
8) A sport- és multifunkcionális rekreációs infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetében a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a beruházás működési nyeresége közötti különbséget. A működési nyereséget a támogatható költségekből előzetesen, ésszerű előrejelzések alapján vagy egy visszakövetelési mechanizmus révén le kell vonni. Alternatív megoldásként a 2 millió eurót meg nem haladó támogatás esetében a támogatás maximális összege a támogatható költségek 80%-ában állapítható meg.
A sport- és multifunkcionális rekreációs infrastruktúrákhoz nyújtott beruházási támogatás nem haladhatja meg a 30 millió eurót, illetve a projekt összköltsége nem haladhatja meg a 100 millió eurót.
9) A sportinfrastruktúrák működési támogatása esetében a támogatható költségek az infrastruktúra által nyújtott szolgáltatások működési költségei. Ezek a működési költségek magukban foglalják az olyan költségeket, mint a személyi költségek, az anyagok, a szerződéses szolgáltatások, a kommunikáció, az energia, a karbantartás, a bérleti díj, az adminisztráció stb. költségei, de nem tartoznak ide az értékcsökkenési költségek és a finanszírozási költségek, amennyiben ezeket a beruházási támogatásból fedezték.
10) A sportinfrastruktúrához nyújtott működési támogatás esetében a támogatás összege nem haladhatja meg az adott időszak működési veszteségét. Ezt ex-ante, ésszerű előrejelzések alapján, vagy egy visszakövetelési mechanizmus révén kell biztosítani. Alternatív megoldásként a 2 millió eurót meg nem haladó támogatás esetében a támogatás maximális összege a támogatható költségek 80%-ában állapítható meg.
A sportinfrastruktúrához nyújtott működési támogatás nem haladhatja meg infrastruktúránként és évente a 2 millió eurót.

Pályázatok benyújtása
Pályázati csomag
A jelen pályázati felhíváshoz kapcsolódó dokumentumok egyenként vagy tömörített fájlként letölthetők a program honlapjáról. A teljes dokumentumkészlet a következőkből áll:
Szabályozó dokumentumok
- Pályázati útmutató (EN/HU/SK)
- A pályázatok kiválasztásának módszertana és kritériumai (EN)
- Értékelési űrlapok (EN)
- Támogatási szerződés sablon (EN)
- Partnerségi megállapodás sablon (EN)

A mellékletek sablonjai
- I. melléklet - Partneri nyilatkozat (EN/HU/SK)
- IV. melléklet - Projektrész koncepció (HU/SK)
- VII. melléklet - De minimis nyilatkozat (HU/SK)
- VIII. melléklet - Teszt a nehéz helyzetben lévő vállalkozások azonosítására (HU/SK)

Útmutatók és kézikönyvek
- Pályázati formanyomtatvány tervezete (EN)
- Költéségek elszámolhatósága (EN/HU/SK)
- Projektek promóciós útmutató (EN/HU/SK)
- Használati útmutató az Interreg+ alkalmazási modulhoz (EN)

Pályázati formanyomtatvány
A pályázati formanyomtatványokat angolul kitöltve, online kell benyújtani az Interreg+ monitoring rendszer pályázati modulján keresztül. A jelentkezők az alábbi linken érhetik el az online jelentkezési modult: https://husk.interregplus.eu/21-27
Az Interreg+ monitoring rendszer 2023.06.15-től elérhető. Addig is a pályázók az Excel formátumban elérhető offline "Pályázati formanyomtatvány-tervezetet" használhatják projektrészük fejlesztéséhez és partnereikkel való megosztásához.
A pályázatokat benyújtási határideje: 2023. szeptember 15, péntek 15:00
https://www.skhu.eu/call-for-proposals/call-for-proposal-husk-2302?fbclid=IwAR1sq65k6Y0HE1ES56u-_bffHMUcDFM4UdkCiUHUx-GyMnwaWBo2uYU_WhE_aem_AdfIfwoJrABfkmQle76gP6Il13ZxmNdxyxxuSQENQCAb1mjMl0Ct7ZN4NYNDdqsicdJ03tuQ4uC1rOAB833xnnLd
A fenti kiírást terjedelmi okok miatt rövidítettük. Az eredeti pályázat a kiíró honlapján található! (A Szerk.)