Archív pályázat
Kárpát-medencei Lovas Program
- Határidő
- Érvényes
- Kategória
- KözművelődésSport
Pályázhat
szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai, illetve ukrajnai (ide nem értve a Kárpátalja megyén kívül működő ukrajnai szervezeteket) székhelyű civil szervezet, nonprofit gazdasági társaság, egyéb nonprofit szervezet, melyek létesítő okiratában felsorolt tevékenységei összhangban vannak jelen kiírás céljávalKárpát-medencei Lovas Program
2023. évi Kárpát-medencei Lovas Program című pályázati kiírás
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény, valamint a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján nyílt pályázatot hirdet a Bethlen Gábor Alap 2023. évi "Nemzetpolitikai célú támogatások" előirányzata terhére az alábbiak szerint:
1. A pályázat célja
A Kárpát-medencei lovas sportok, lovas hagyományőrzés, lovas turizmus, lovas terápia, lovas rendezvények megismertetése, minél szélesebb körben történő kiterjesztése illetve népszerűsítése. Jelen pályázati kiírás a Magyarország határain kívül működő, lovakkal kapcsolatos tevékenységet folytató magyar szervezetek működésének, fejlesztéseinek, eszközbeszerzéseinek, valamint programjainak és rendezvényeinek megvalósítását szeretné ösztönözni, az e célokat tükröző igényes, minőségi pályázatok támogatásával.
2. A pályázat keretében támogatható célok
Lovas sport és lovas szabadidő
A lovas sportok népszerűsítése és széles körben való hozzáférhetőségének támogatása. A fejlődési potenciállal rendelkező lovas egységek támogatása, utánpótlás biztosítása, a lovas sport minél szélesebb körben való elterjesztése, a lovas sport szolgáltatások minőségének fejlesztése. A lovas sport és szabadidő keretében támogatható tevékenységek: díjugratás, díjlovaglás, military, galopp fogathajtás, lovas torna, lovas íjászat, távlovaglás stb.
Lovas hagyományőrzés
A hagyományőrző lovas tevékenységek népszerűsítése és támogatása. A lovas hagyományőrzés keretében támogatható tevékenységek: vallási, nemzeti és kulturális eseményeken való részvétel, lovas hagyományőrző ruhák, öltözékek, ló felszerelések, és egyéb, lovas hagyományőrzéshez szükséges kellékek beszerzése, továbbá lovas hagyományőrző fórumok, konferenciák, képzések megszervezése, társszervezése.
Lovas turizmus
A lovas turisztikai szolgáltatások minőségének és mennyiségének fejlesztése, népszerűsítése, támogatása. A lovas turizmus keretében támogatható tevékenységek: a pályázatot benyújtó külhoni szervezet tevékenységi területének földrajzi helyétől több, mint 100 km távolságból érkező lovas turisták számára lovas túrák szervezése, továbbá a szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges lovas eszközök és felszerelések, istállóban használatos eszközök, illetve a lovak szállításához szükséges jármű beszerzése.
Lovas terápia
A kinetoterápiás, gyógypedagógiai és pszichológiai lovas gyógyító, egészségmegőrző és fejlesztő tevékenységek támogatása. A lovas terápia keretében támogatható tevékenységek: posztgraduális lovas terápiás képzésen való részvétel, interdiszciplináris szakmai fórumok szervezése, tudományos kutatások tervezése és kivitelezése.
Lovas rendezvények
Az olyan rendezvények, programok megvalósításának támogatása, amelyek elsődleges célja a lovas kultúra bemutatása. A lovas rendezvények keretében támogatható tevékenységek: lovas sport és kulturális rendezvények, lovas fórumok, lovas konferenciák szervezése, szakmai lovas képzéseken való részvétel (lovas oktatói képzés, lovardavezetői képzés).
Patkolókovács
A patkolókovács által a lovas sporthoz köthető tevékenységhez kapcsolódó kiadások támogatása.
3. A pályázat benyújtásának feltételei
Jelen pályázati kiírás keretében egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be.
A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: BGA tv.) 1. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a pályázati kiírásra pályázatot nyújthat be a 2020. december 31. előtt bejegyzésre került szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai, illetve ukrajnai (ide nem értve a Kárpátalja megyén kívül működő ukrajnai szervezeteket) székhelyű civil szervezet, nonprofit gazdasági társaság, egyéb nonprofit szervezet, melyek létesítő okiratában felsorolt tevékenységei összhangban vannak jelen kiírás céljával.
A pályázati kiírás keretében nem nyújthat be pályázatot
- politikai párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet;
- gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy;
- egyéni vállalkozó;
- állami fenntartású intézmény;
- települési, területi és nemzetiségi önkormányzat, valamint az általa alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmény;
- egyházi jogi személy, valamint a határon túli egyház, belső egyházi jogi személy és annak hitéleti, nevelési-oktatási, gyermekjóléti, kulturális vagy szociális tevékenységet ellátó intézménye;
- azon pályázó, amely a támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt áll, vagy nem tett eleget a Bethlen Gábor Alap (a továbbiakban: Alap) felé fennálló elszámolási, vagy visszafizetési kötelezettségének;
- az a pályázó, amely jelen pályázati kiírás megjelentetését megelőzően az Alap terhére kiírt pályázati eljárás vagy a beszámolási kötelezettség teljesítése során valótlan, vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított tartalmú okiratot használt fel, illetve az elnyert pályázat alapján a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségeit - neki felróható okból - nem teljesítette, ide értve különösen a támogatás támogatási céltól eltérő felhasználását;
- azon pályázó, amely végelszámolás, vagy csődeljárás alatt áll, illetve amellyel szemben felszámolási vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban;
- azon pályázó, amellyel, vagy amely képviselőjével szemben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48/B. § (1) bekezdésében meghatározott valamely kizáró ok fennáll;
- azon pályázó, amely nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
4. Támogatható kiadások
A pályázat keretében kizárólag az alábbi, a támogatás céljának megvalósításához szükséges, a megvalósítási időszakban - azaz 2023. november 1. és 2024. október 31. között - keletkezett költségek számolhatók el az Általános útmutató a 2023. évi nemzetpolitikai célú pályázati kiírásokhoz nem természetes személyek részére (a továbbiakban: Általános útmutató) 1. mellékletében foglaltaknak megfelelően:
- bérköltségek és személyi jellegű egyéb kifizetések (bruttó bérköltség, személyi megbízási jogviszony bruttó díja, tiszteletdíj, honorárium, munkaadót terhelő járulékok);
- anyagbeszerzés (irodaszer, nyomtatvány, könyv, folyóirat beszerzése, előfizetése);
- fűtő- és tüzelőanyagok beszerzése;
- étkezéssel, étkeztetéssel összefüggő kiadások;
- közüzemi díjak;
- bérleti díjak;
- karbantartási és javítási szolgáltatások;
- utazással, kiküldetéssel, szállítással összefüggő költségek;
- kommunikációs szolgáltatások (telefon, internet, posta);
- banki költségek;
- szállásköltség;
- reprezentációs költségek;
- média- és reklámkiadások, nyomdaköltségek;
- magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó megjelentetéséhez kapcsolódó költségek;
- könyvkiadáshoz kapcsolódó költségek;
- szakmai kiadványokhoz kapcsolódó költségek;
- honlap létrehozásának és fejlesztésének költségei;
- kéziratkészítés költsége;
- a támogatandó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szakértői díjak;
- biztosítási díjak;
- ingatlan felújítása;
- épület, építmény építése;
- új, vagy használt gépjármű (beleértve a ló szállítására alkalmas gépjárművet is) beszerzése;
- új, vagy használt haszongépjármű, munkagép beszerzése;
- eszközök vásárlása (beleértve a pataápolás eszközeit, kellékeit is), előállítása.
5. Nem támogatható kiadások
- egyéb személyi juttatások (prémium, végkielégítés);
- alkohol, dohányáru;
- élő állat vásárlása;
- ügyviteli- és számítástechnikai eszközök, szoftverek vásárlása;
- késedelmi kamat, bírság;
- adótartozások, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozások (a továbbiakban együtt: köztartozások);
- pénzügyi teljesítést nem igénylő ügyletek (pl. beszámítás, engedményezés);
- visszaigényelhető ÁFA;
- pályázatírás költségei;
- a támogatandó tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó szakértői és tanácsadói díjak;
- ösztöndíjak;
- pénzbeli adomány.
6. Igényelhető támogatás összege és a támogatás formája
6.1. A teljes támogatási keretösszeg 400 000 000 Ft
6.2. Az igényelhető támogatás mértéke: 1 000 000 Ft-7 000 000 Ft
6.3. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.
6.4. A támogatás rendelkezésre bocsátása: 100%-os támogatási előlegként, egy összegben, utólagos beszámolási kötelezettséggel történik.
6.5. A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
6.6. A pályázat kiírója nem tesz kötelezővé önrész bemutatását.
6.7. Amennyiben a pályázót a pályázati cél megvalósítása során, jogszabály alapján közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége terheli, a szükséges közbeszerzési eljárásokat lefolytatja. A közbeszerzési eljárás szabályos lefolytatásáért a pályázó felel.
7. A pályázatra vonatkozó határidők
7.1. Megvalósítási időszak: 2023. november 1. és 2024. október 31. között
7.2. A pályázat benyújtásának kezdő napja: 2023. szeptember 5.
7.3. A pályázat benyújtásának határideje: 2023. október 4. 14:00 óra (közép-európai idő szerint).
7.4. Beszámoló benyújtására előírt határidő: a támogatottnak a pályázati cél megvalósítását követő 30 napon belül, de legkésőbb 2024. november 30-ig szükséges a szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtania a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (a továbbiakban: NIR) segítségével.
8. Pályázat benyújtása és a pályázat formai követelményei
A pályázat benyújtása elektronikus formában történik a NIR online felületén, mely elérhető: a https://nir.bgazrt.hu oldalon vagy az Alapkezelő honlapjáról (http://www.bgazrt.hu).
8.1. Pályázati adatlap és mellékletei
A pályázati adatlapot kizárólag magyar nyelven, elektronikusan a NIR-ben kell kitölteni, valamint annak mellékleteit kell feltölteni a NIR-be. Több oldalas mellékletet egy PDF-fájlba foglalva kérjük feltölteni.
A pályázóknak az alábbi dokumentumokat szükséges feltölteniük az elektronikus pályázati adatlap mellékleteként a NIR-be:
8.2. Általános nyilatkozat
A pályázó törvényes képviselője, vagy annak meghatalmazottja által aláírt nyilatkozat arról, hogy a pályázatban megadott információk, valamint a benyújtott mellékletek teljes körűek, valósak és hitelesek. A melléklethez használt sablon a NIR-ben a mellékletek között elérhető. Ha az aláírási címpéldány alapján a cégnevet is ki kell írni, akkor kézzel vagy pecsét formájában rögzíteni szükséges azt is.
Az általános nyilatkozatot szkennelve fel kell tölteni a pályázathoz. Az általános nyilatkozat eredeti, papíralapú példányát a pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázóknak postázniuk kell az Alapkezelő postafiók címére (1253 Bp. Pf. 70).
Meghatalmazás esetén annak sablonja a NIR-ben elérhető. Meghatalmazás esetén mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott 8.4. pont szerinti aláírás igazolását csatolni szükséges. A meghatalmazás eredeti példányát a pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázóknak postázniuk kell az Alapkezelő postafiók címére (1253 Bp. Pf. 70).
8.3. Létesítő okirat
A pályázó legutolsó módosításokat is tartalmazó, hatályos alapszabályának, alapító okiratának (egyéb létesítő okiratának) vagy a pályázó székhelye szerinti ország jogszabályaiban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okirata, mely tartalmazza a pályázó aktuális adatait, különös tekintettel a szervezet törvényes képviseletére jogosult személyek körére és a szervezet székhelyére.
8.4. Aláírás igazolás
A pályázó törvényes képviselőjének, illetve az általa meghatalmazott személy vagy személyek ügyvéd, kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintája, vagy az aláírás minta hitelesített másolata, vagy az Általános útmutatóban nevesített szervezetek, személyek által kiadott aláírás igazolás. A döntést követő adategyeztetés során a nyertes pályázónak a pályázat benyújtásától számított 90 napnál nem régebbi aláírás igazolást kell benyújtania, kivéve a 8.9. pont szerinti nyilatkozat megtétele esetén.
8.5. Működési igazolás
A pályázó hatósági nyilvántartásról szóló igazolása, vagy az Általános útmutatóban nevesített szervezetek által kiadott igazolás, illetve az annak kiállítására vonatkozó (a kiállító szerv által ellenjegyzett) kérelem másolata. A döntést követő adategyeztetés során a nyertes pályázónak a pályázat benyújtásától számított 90 napnál nem régebbi működési igazolást kell benyújtania.
8.6. Fizetési számlaszám igazolás (banki igazolás)
A pályázónak a bank által kiállított fizetési számlaszám igazolása, vagy bankszámla kivonata. A döntést követő adategyeztetés során a nyertes pályázónak a támogatói döntéstől számított 30 napnál nem régebbi, bank által kiállított fizetési számlaszám igazolást (banki igazolást vagy bankszámla kivonatot) kell a NIR-be feltöltenie. A számlaszámot IBAN formátumban kell feltüntetni. Kérjük, minden esetben a számlavezető bank SWIFT kódját igazoló dokumentumot is töltsék fel a NIR-be.
8.7. Adószám igazolás
A pályázó adószámának (adószám hiányában nyilvántartási számának) igazolására alkalmas dokumentum.
8.8. Ingatlan dokumentumai
Értéknövelő ingatlan beruházás (felújítás, építés) esetén az ingatlanra vonatkozó közhiteles nyilvántartás szerinti tulajdoni lap, valamint - ha nem a pályázó a kizárólagos tulajdonos, akkor - a tulajdonos(ok), tulajdonostárs(ak) hozzájárulásáról szóló nyilatkozat, vagy az ezzel azonos tartalmú szerződés feltöltése szükséges.
Ha nem az érintett ingatlan kizárólagos tulajdonosa a pályázó, akkor az ingatlan hasznosítására vagy használatára vonatkozó (bérleti vagy más) szerződés másolatát is kérjük feltölteni.
A döntést követő adategyeztetés során a nyertes pályázónak a támogatói döntéstől számított 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot kell benyújtania. Állagmegóvó beruházás esetén nem szükséges a jelen pontban meghatározott dokumentáció benyújtása.
8.9. Adatváltozatlansági nyilatkozat
Ha a pályázó az elmúlt három éven belül nyújtott be támogatási igényt (pályázatot vagy támogatási kérelmet) az Alapkezelőhöz, akkor az alábbi mellékletek benyújtásával is pályázhat:
- általános nyilatkozat,
- adatváltozatlansági nyilatkozat a NIR felületén arról, hogy
a) a létesítő okiratban,
b) az aláírás igazolásban,
c) a működési igazolásban,
d) az adószám igazolásban,
e) a fizetési számlaszám igazolásban
foglalt adatok, illetve aláírás képek nem változtak.
Az a)-e) pontban felsorolt valamely okiratban, igazolásban időközben bekövetkezett változás esetén a pályázó új okiratot, igazolást köteles benyújtani.
Az okiratok, igazolások magyar nyelvű (nem hivatalos) fordítását külön dokumentumként kérjük csatolni a NIR erre a célra kialakított felületein. A dokumentumok tartalmának a valódiságáért a pályázó felel.
9. Hiánypótlás
Hiányosan, illetve nem megfelelően kitöltött pályázat esetén a hiányosság(ok) pótlására a pályázónak egyszeri lehetősége van, melyre az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 7 naptári nap áll rendelkezésre.
10. A pályázat érvénytelensége
A pályázat érvénytelen, ha:
10.1. a pályázó nem a pályázati kiírásban meghatározott lehetséges pályázói körbe tartozik;
10.2. a pályázat nem a benyújtásra meghatározott határidőn belül került benyújtásra;
10.3. a pályázó a pályázatot nem a kiírásban közzétett tárgyban, illetve céllal nyújtotta be;
10.4. a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat adott meg, vagy hamis/hamisított dokumentumot nyújtott be;
10.5. a pályázat nem a kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelően került benyújtásra;
10.6. a pályázó határidőre nem vagy nem megfelelően tett eleget a hiánypótlási felszólításnak.
11. A pályázatok elbírálásának szempontjai
Az Alapkezelő az alábbi szempontrendszer alapján vizsgálja meg a beérkezett pályázatokat:
11.1. Tartalmi értékelés szempontjai
- A pályázatban foglaltak megfelelnek a pályázati kiírás alapvető célkitűzésének, a Kárpát-medencei lovas sportok, lovas hagyományőrzés, lovas turizmus, lovas terápia, lovas rendezvények megismertetését, minél szélesebb körben történő kiterjesztését, illetve népszerűsítését szolgálják.
- A pályázat kellően kidolgozott, felépítése logikus, elemei között követhető tartalmi összefüggés van.
11.2. Pénzügyi értékelési szempontok
- A szöveges indoklás alátámasztja a részletes költségtáblázatban tervezett összegeket.
- A tervezett kiadási költségsorok a program/projekt megvalósításához indokoltak és
összhangban vannak a vállalt szakmai feladatokkal.
- A vállalt szakmai feladatok és a szöveges indoklás alátámasztják a tervezett költségek mértékét.
12. Támogatási jogviszony létrejötte
A beérkezett pályázatok mennyisége és minősége alapján, a Kollégium javaslatát figyelembe véve a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező Bizottság (továbbiakban: Bizottság) dönt. A pályázók a Bizottság döntését követő 8 napon belül elektronikus levél formájában értesítést kapnak.
A kedvezményezettek részére a támogatást az Alapkezelő támogatói okirat kiadása (a továbbiakban: támogatói okirat) alapján biztosítja.
Az Alapkezelő az Áht. 50/A. §-ában meghatározott biztosítékadási kötelezettségtől a határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 3. § (1b) bekezdése alapján eltekint.
A támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a támogatási jogviszony megszegésének eseteit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének biztosítékait, az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettséget, a támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés-tűrési és adatszolgáltatási kötelezettséget, valamint a nyilvánossági követelményekre vonatkozó tájékoztatást a támogatói okirat, a határon túli magyarsággal kapcsolatos egyes támogatásokra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek és az Általános útmutató tartalmazzák.
Azon pályázó esetén, amely az Alap terhére létrejött támogatási jogviszonyból eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette (ide értve különösen, a beszámolási kötelezettség nem teljesítését), vagy amely a támogatást nem a támogatási célnak megfelelően használta fel, és az ebből vagy más kötelezettségszegésből eredő visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget a döntésről szóló értesítés megküldését követő 60 napon belül, abban az esetben a támogatási döntés hatályát veszti.
13. A támogatási jogviszony megsértésének következményei
Ha a kedvezményezett a támogatást a támogatói okiratban meghatározott céltól eltérően használja fel, vagy egyéb, a támogatással kapcsolatos kötelezettségét megsérti, az Alapkezelő jogosult a támogatás jogosulatlanul felhasznált összegének visszafizetéséről rendelkezni.
14. A pályázatokra vonatkozó speciális szabályok
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke alapján - többek között - az európai uniós támogatási szabályok értelmében gazdasági tevékenységet folytató kedvezményezettek támogatása minősül állami támogatásnak.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében szereplő feltételeknek (állami forrás, szelektivitás, előny a kedvezményezett vállalkozásnál, tagállamok közti kereskedelem érintettsége, valamint a verseny torzulása vagy ennek veszélye) egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy az uniós állami támogatási szabályokat alkalmazni kelljen.
Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban: Közlemény) 28. pontja alapján az állam által finanszírozott és felügyelt nemzeti oktatási rendszer keretében megszervezett közoktatás nem gazdasági tevékenységnek tekinthető. A Bíróság megállapította, hogy az állam: "az általában közpénzből, és nem a tanulók vagy a szülők hozzájárulásaiból finanszírozott ilyen közoktatási rendszert kialakítva és fenntartva nem díjazás ellenében végzett tevékenységet kívánt folytatni, hanem a lakossággal szemben, a szociális, kulturális és oktatási területen fennálló feladatait teljesítette".
A Közlemény 29. pontja alapján a közoktatás nem gazdasági jellegét elvben nem érinti az a tény, hogy a tanulóknak vagy a szüleiknek néha tandíjat vagy beiratkozási díjat kell fizetniük, amelyek hozzájárulnak a rendszer működési költségeihez. Az ilyen pénzügyi hozzájárulások gyakran a szolgáltatás valódi költségeinek csupán töredékét fedezik és ezért nem tekinthetők a nyújtott szolgáltatás díjazásának. E hozzájárulások ezért nem változtatják meg az elsősorban állami forrásokból finanszírozott általános oktatási szolgáltatás nem gazdasági jellegét. Ezek az elvek kiterjedhetnek az olyan közoktatási szolgáltatásokra, mint a szakképzés, a magán és állami általános iskolák és óvodák, a mellékfoglalkozásként végzett egyetemi oktatói tevékenység, valamint az egyetemi oktatás.
A Közlemény 30. pontja alapján az ilyen oktatási közszolgáltatásokat meg kell különböztetni azoktól a szolgáltatásoktól, amelyeket elsősorban a szülők vagy a tanulók befizetéseiből vagy üzleti bevételekből finanszíroznak. Például a teljes egészében a hallgatók által finanszírozott felsőoktatás egyértelműen ebbe az utóbbi kategóriába tartozik. Egyes tagállamokban a közjogi jogalanyok is kínálhatnak oktatási szolgáltatásokat, amelyek jellegük, finanszírozási struktúrájuk és az egymással versenyben álló magánszervezetek jelenléte miatt gazdasági tevékenységnek tekintendők.
A Közlemény 34. pontja alapján a kultúrához és a kulturális örökség megőrzéséhez kapcsolódó tevékenységek megszervezhetők nem kereskedelmi módon is, így e tevékenységek egyes esetekben nem gazdasági jellegűek. A Bizottság úgy véli, hogy a nagyközönség számára térítésmentesen hozzáférhető kulturális tevékenység vagy a kulturális örökség megőrzéséhez kapcsolódó tevékenység állami finanszírozása tisztán társadalmi és kulturális célt szolgál, ami nem gazdasági jellegű. Hasonlóképpen az, hogy egy kulturális intézmény látogatóinak vagy a nagyközönség számára nyitott kulturális tevékenység vagy a kulturális örökség megőrzéséhez kapcsolódó tevékenység résztvevőinek pénzügyi hozzájárulást kellene fizetniük, amely a valódi költségeknek csupán kevesebb, mint felét fedezi, nem változtat az említett tevékenység nem gazdasági jellegén, mivel nem tekinthető a nyújtott szolgáltatás valódi díjazásának. Ezért esetükben nem kell az uniós állami támogatási szabályokat alkalmazni.
Az Alapkezelő egyedi vizsgálattal az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmezése szerint a pályázatot állami vagy nem állami támogatásnak minősítheti.
Felhívjuk a pályázók szíves figyelmét, hogy amennyiben a fentiekkel összefüggésben a kedvezményezett részére nyújtandó támogatás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül azáltal, hogy a támogatást gazdasági tevékenységhez igénylik, a támogatás csekély összegű (de minimis) támogatás formájában kerül megítélésre.
Általános csekély összegű (de minimis) támogatás kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján nyújtható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]
Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.
Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással kedvezményezett tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük - a szétválás tényleges időpontjában érvényes - könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.
A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
A kedvezményezett kijelenti, hogy - az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével - a támogatást nem használja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá - az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően - közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
A támogatás alól kizárt ágazatok/tevékenységek:
a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás;
b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások támogatása; c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások támogatása, amennyiben:
ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy cb) a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbadásától függ;
d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
e) az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;
f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében történő végző vállalkozások számára nyújtott támogatás teherszállító járművek megvásárlására (3. cikk [2] bekezdés 2. albekezdés).
Amennyiben egy vállalkozás a fenti a)-c) pontokban említett ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alkalmazásának hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt végez tevékenységet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályait csupán ez utóbbi ágazatra vagy tevékenységre tekintettel nyújtott támogatásokra kell alkalmazni - feltéve, hogy a támogatást nyújtó megfelelő eszközökkel biztosítja - úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése -, hogy a rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
Az általános csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A kedvezményezett köteles a támogatáshoz kapcsolódó iratokat a megvalósítás végét követő 10 évig megőrizni, és az Alapkezelő vagy az arra jogszabály alapján felhatalmazott más szerv ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
15. Kifogás, jogorvoslat
A pályázó részéről a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, az érvénytelenségi, vagy kizárási támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozóan kifogásnak, és egyéb jogorvoslatnak helye nincs.
16. A benyújtott pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatás
További információk az Alapkezelő www.bgazrt.hu honlapján, a
hatarontulipalyazatok@bgazrt.hu e-mailcímen, az Általános Szerződési Feltételekben, valamint az Általános útmutatóban találhatóak.