Külhoni szervezetek programjainak és rendezvényeinek támogatása - Gondoskodó Nemzet Program II.

Határidő
Érvényes
Kategória
Közművelődés
Pályázhat
magyarság összetartozása és szülőföldön való boldogulása szempontjából meghatározó tevékenységet folytató szervezetek

Külhoni szervezetek programjainak és rendezvényeinek támogatása
- Gondoskodó Nemzet Program II.


2023. évi Gondoskodó Nemzet Program II.
Külhoni szervezetek programjainak és rendezvényeinek támogatása című pályázati kiírás
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény, valamint a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII.30.) Korm. rendelet alapján nyílt pályázatot hirdet a Bethlen Gábor Alap 2023. évi "Nemzetpolitikai célú támogatások" előirányzata terhére az alábbiak szerint:
1. A pályázat célja
Jelen pályázati kiírás célja Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése az oktatás, a kultúra, az egyház, a sport, a közösségek és a diaszpóra támogatása által.
Jelen pályázati kiírás a magyarság összetartozása és szülőföldön való boldogulása szempontjából meghatározó tevékenységet folytató szervezetek programjainak és rendezvényeinek megvalósítását szeretné ösztönözni, e célokat tükröző igényes, minőségi pályázatok támogatásával az alábbi hat alprogram keretében:
I. Oktatási alprogram
II. Kulturális alprogram
III. Egyházi alprogram
IV. Sport alprogram
V. Ifjúsági, cserkész- és közösségi alprogram
VI. Diaszpóra alprogram
Az alprogramba történő besorolás alapja a pályázó szervezet által megvalósítandó program, illetve rendezvény típusa, kivéve a VI. Diaszpóra alprogram esetében.
2. A pályázat keretében támogatható célok
I. Oktatási alprogram
A támogatás célja: A Gondoskodó Nemzet Program oktatási célú programjainak és rendezvényeinek támogatása
Az alprogram keretében az alábbi célokra nyújtható be pályázat:
- magyar nyelvű köznevelési, oktatási-nevelési programok támogatása;
- magyar nyelvű szakképzéssel összefüggő programok támogatása;
- magyar nyelvű felnőttképzési, felsőoktatási programok, tudományos kutatások támogatása;
- konferenciák, tanulmányi versenyek és tematikus táborok támogatása;
- magyar nyelvű szünidei, napközis iskolák programjainak támogatása.

II. Kulturális alprogram
A támogatás célja: A Gondoskodó Nemzet Program kulturális célú programjainak és rendezvényeinek támogatása
Az alprogram keretében az alábbi célokra nyújtható be pályázat:
- kulturális és hagyományőrző programok, rendezvények, fesztiválok támogatása;
- szórványprogramok támogatása;
- képzőművészeti és tematikus kiállítások támogatása;
- amatőr és hivatásos színházi, zenei és táncprodukciók támogatása;
- könyvvásár támogatása;
- kézműves foglalkozások, gyermekfoglalkozások megvalósításának támogatása.

III. Egyházi alprogram
A támogatás célja: A Gondoskodó Nemzet Program egyházi célú programjainak és rendezvényeinek támogatása
Az alprogram keretében az alábbi célokra nyújtható be pályázat:
- hitéleti, közösségi és szociális programok támogatása;
- egyházi programok és rendezvények megvalósításának támogatása.

IV. Sport alprogram
A támogatás célja: A Gondoskodó Nemzet Program sport célú programjainak és rendezvényeinek támogatása
Az alprogram keretében az alábbi célokra nyújtható be pályázat:
- sportesemények, sportrendezvények, sportfesztiválok támogatása;
- sport- és egészségmegőrző programok támogatása;
- sporttáborok, edzőtáborok megvalósításának támogatása.

V. Ifjúsági, cserkész- és közösségi alprogram
A támogatás célja: A Gondoskodó Nemzet Program ifjúsági, cserkész, valamint közösségi célú programjainak és rendezvényeinek támogatása
Az alprogram keretében az alábbi célokra nyújtható be pályázat:
- ifjúsági és cserkészközösségek programjainak támogatása, ifjúságot célzó rendezvények megvalósításának támogatása;
- gyermek-, ifjúsági és cserkésztáborok megvalósításának támogatása;
- a határon túli magyar közösségek egymással való kapcsolattartását elősegítő, azt fejlesztő, továbbá szociális, valamint az I-IV. alprogramban meghatározott célokhoz nem kapcsolódó programok támogatása.

VI. Diaszpóra alprogram
A támogatás célja: A Gondoskodó Nemzet Program diaszpórában megvalósuló programjainak és rendezvényeinek támogatása
VI. 1. Az alprogram keretében a diaszpórában működő, hazai joga szerint nyilvántartásba vett civil szervezetek (ideértve az ifjúsági és cserkészszervezeteket is), nonprofit gazdasági társaságok, egyházak, belső egyházi jogi személyek, intézmények az alábbi célokra nyújthatnak be pályázatot:
- magyar nyelvű oktatási-nevelési programok támogatása;
- konferenciák, tanulmányi versenyek és tematikus táborok támogatása;
- kulturális és hagyományőrző programok, rendezvények, fesztiválok támogatása;
- amatőr és hivatásos színházi, zenei és táncprodukciók támogatása;
- képzőművészeti és tematikus kiállítások támogatása;
- könyvvásár;
- kézműves foglalkozások, gyermekfoglalkozások megvalósításának támogatása;
- hitéleti, közösségi és szociális programok támogatása;
- egyházi programok és rendezvények megvalósításának támogatása;
- sportesemények, sportrendezvények, sportfesztiválok támogatása;
- sport- és egészségmegőrző programok támogatása;
- sporttáborok, edzőtáborok megvalósításának támogatása;
- ifjúsági és cserkészközösségek programjainak támogatása, ifjúságot célzó rendezvények megvalósításának támogatása;
- gyermek-, ifjúsági és cserkésztáborok megvalósításának támogatása;
- értékes magyarországi művészeti produkciók befogadásának támogatása;
- közösségek közötti szakmai kapcsolatok kialakításával és erősítésével kapcsolatos programok támogatása.
VI. 2. Az alprogram keretében a diaszpórában működő hétvégi magyar iskolák, vasárnapi iskolák az alábbi célokra nyújthatnak be pályázatot:
- pedagógusok és oktatási szakemberek számára továbbképzések szervezése, azon való részvétel támogatása;
- a magyar érettségire és/vagy nyelvvizsgára való felkészítés támogatása;
- anyanyelvi oktatással kapcsolatos programok szervezéséhez való hozzájárulás;
- a hétvégi magyar iskolák egymás közötti, vagy valamely Kárpát-medencei magyar iskolával kialakuló testvérkapcsolatának támogatása;
- tanulmányi utak szervezése, tanulmányi versenyeken való részvétel támogatása.
3. A pályázat benyújtásának feltételei
Jelen pályázati kiírás keretében egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, amely alól kivételt képez a VI. Diaszpóra alprogram.
A VI. pont szerinti alprogram keretében egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, kivéve a cserkészcsapatot és/vagy hétvégi magyar iskolát fenntartó szervezetek, amelyek szervezetenként maximum három, de intézményenként csak egy pályázatot nyújthatnak be, azzal a feltétellel, hogy a fenntartó szervezet vagy az intézmény létesítő okiratából megállapítható a fenntartásra irányuló jogviszony fennállása, vagy a fenntartó szervezet és az intézmény között együttműködési megállapodás jött létre.
Nem nyújthat be pályázatot az, aki a 2023. évben a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező Bizottság 32/2023. (04.27.) számú határozata alapján Nemzeti Jelentőségű Intézményhez kapcsolódó támogatásban részesült. A Nemzeti Jelentőségű Programok megvalósításában közreműködő szervezetek az egyes alprogramok keretében benyújthatnak pályázatot.
3.1. Az I-V. alprogram tekintetében pályázat benyújtására jogosultak köre a pályázati kiírás
3.2. pontjában meghatározott feltételekkel:
- magyar nyelven (is) oktató intézmény, háttérintézmény;
- magyar nyelvű oktatást végző szervezet, kiemelten nevelési-oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, művészetoktatási intézmény, kollégium, líceum);
- gyógypedagógiai módszertani intézmény;
- korai fejlesztő és gondozó központ;
- logopédiai intézet;
- konduktív pedagógiai intézmény;
- kulturális tevékenységet végző intézmény és szervezet, ideértve a könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat, színházakat, szórakoztató intézményeket, azon intézményeket, melyek tevékenységükkel művelődési, szórakozási lehetőséget biztosítanak;
- egyházak, belső egyházi jogi személyek, intézmények;
- sporttevékenységet végző intézmény, szervezet, amely létesítő okiratában szerepel sporttal kapcsolatos tevékenység;
- ifjúsági, illetve cserkészszervezet, amely létesítő okirata szerinti tevékenysége alapján a 15-35 életév közötti ifjúsági korosztályok érdekeinek képviseletét vállalta fel, vagy tevékenységének célcsoportját jellemzően a 15-35 életév közötti személyek jelentik;
- minden olyan szervezet, amelynek létesítő okiratában szerepel az oktatási, kulturális, illetve cserkész tevékenység;
- közösségépítést, közösségi nevelést szolgáló intézmény, szervezet.
1.2. A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: BGA tv.) 1. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az I-V. pont szerinti alprogramok keretében pályázatot nyújthat be a 2020. december 31. előtt bejegyzésre került szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai, illetve ukrajnai (ide nem értve a Kárpátalja megyén kívül működő ukrajnai diaszpóra szervezeteket) székhelyű:
- civil szervezet, nonprofit gazdasági társaság, állami fenntartású intézmény, a települési, területi és nemzetiségi önkormányzat által alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmény, egyéb nonprofit szervezet, melyek létesítő okiratában felsorolt tevékenységei összhangban vannak jelen felhívás céljával;
- egyházi jogi személy, valamint a határon túli egyház, belső egyházi jogi személy és annak hitéleti, nevelési-oktatási, gyermekjóléti, kulturális vagy szociális tevékenységet ellátó intézménye.
1.3. A BGA tv. 1. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a VI. pont szerinti alprogram keretében pályázatot nyújthat be a világ bármely részén (kivéve szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai, magyarországi és ukrajnai székhelyű szervezeteket, ide nem értve a Kárpátalja megyén kívül működő ukrajnai diaszpóra szervezeteket) a magyar kultúra, az anyanyelv megőrzését célul kitűző, 2020. december 31. előtt bejegyzett (hazai joga szerint nyilvántartásba vett):
- civil szervezet (ideértve az ifjúsági és cserkészszervezetet is), nonprofit gazdasági társaság, valamint egyéb nonprofit szervezet, melynek alapszabályában felsorolt tevékenységei összhangban vannak jelen kiírás céljával;
- egyházi jogi személy, belső egyházi jogi személy és annak hitéleti, nevelési-oktatási, gyermekjóléti, kulturális vagy szociális tevékenységet ellátó intézménye.
1.4. A pályázati kiírás keretében nem nyújthat be pályázatot
- politikai párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet;
- gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy;
- egyéni vállalkozó;
- települési, területi és nemzetiségi önkormányzat;
- azon pályázó, aki a támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt áll, vagy nem tett eleget a Bethlen Gábor Alap (a továbbiakban: Alap) felé fennálló elszámolási, vagy visszafizetési kötelezettségének;
- az a pályázó, amely jelen pályázati kiírás megjelentetését megelőzően az Alap terhére kiírt pályázati eljárás vagy a beszámolási kötelezettség teljesítése során valótlan, vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított tartalmú okiratot használt fel, illetve az elnyert pályázat alapján a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségeit - neki felróható okból - nem teljesítette, ide értve különösen a támogatás támogatási céltól eltérő felhasználását;
- azon pályázó, amely végelszámolás, vagy csődeljárás alatt áll, illetve amellyel szemben felszámolási vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban;
- azon pályázó, amellyel, vagy amely képviselőjével szemben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48/B. § (1) bekezdésében meghatározott valamely kizáró ok fennáll;
- azon pályázó, amely nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
4. Támogatható kiadások
A pályázat keretében kizárólag az alábbi, a támogatás céljának megvalósításához szükséges, a megvalósítási időszakban - azaz 2023. január 1. és 2023. december 31. között - keletkezett költségek számolhatóak el az Általános útmutató a 2023. évi nemzetpolitikai célú pályázati kiírásokhoz nem természetes személyek részére (a továbbiakban: Általános útmutató) 1. mellékletében foglaltaknak megfelelően:
- a program, rendezvény megvalósításával közvetlenül összefüggő kiadások;
- a programhoz, rendezvényhez közvetlenül kapcsolódó bérleti díjak;
- a programmal, rendezvénnyel kapcsolatos utazási, szállítási költségek;
- a támogatás legfeljebb negyven százalékáig a program, rendezvény szervezésével összefüggő étkezési költségek;
- a támogatás legfeljebb tíz százalékáig a program, rendezvény kommunikációjával (reklám, média, nyomda) kapcsolatos költségek;
- anyagbeszerzési költségek;
- reprezentációs költségek;
- a program, rendezvény megvalósításához közvetlenül kapcsolódó eszközbeszerzés.
5. Nem támogatható kiadások
- egyéb személyi juttatások (prémium, végkielégítés);
- alkohol, dohányáru;
- késedelmi kamat, bírság;
- adótartozások, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozások (a továbbiakban együtt: köztartozások);
- pénzügyi teljesítést nem igénylő ügyletek (pl. beszámítás, engedményezés);
- visszaigényelhető áfa;
- pályázatírás költségei;
- a támogatandó program, rendezvény megvalósításához közvetlenül nem kapcsolódó szakértői és tanácsadói díjak;
- beruházás, felújítás költségei;
- a támogatandó program, rendezvény megvalósításához közvetlenül nem kapcsolódó eszközbeszerzés költségei.
6. Igényelhető támogatás összege és a támogatás formája
6.1. A teljes támogatási keretösszeg 500 000 000 Ft
6.2. Az igényelhető támogatás mértéke: 300 000 Ft-1 000 000 Ft
6.3. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.
6.4. A támogatás rendelkezésre bocsátása: 100%-os támogatási előlegként, egy összegben, utólagos beszámolási kötelezettséggel történik.
6.5. A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
6.6. A pályázat kiírója nem tesz kötelezővé önrész bemutatását.
6.7. Amennyiben a pályázót a projekt/program megvalósítása során, jogszabály alapján közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége terheli, a szükséges közbeszerzési eljárásokat lefolytatja. A közbeszerzési eljárás szabályos lefolytatásáért a pályázó felel.
7. A pályázatra vonatkozó határidők
7.1. Megvalósítási időszak: 2023. január 1. és 2023. december 31. között
7.2. A pályázat benyújtásának kezdő időpontja: 2023. május 4.
7.3. Benyújtási határidő: 2023. június 5. 14:00 óra (közép-európai idő szerint).
7.4. Beszámoló benyújtására előírt határidő: a támogatottnak a program/projekt megvalósítását követő 30 napon belül, de legkésőbb 2024. január 30-ig szükséges a szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtania a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (a továbbiakban: NIR) segítségével.
8. Pályázat benyújtása és a pályázat formai követelményei
A pályázat benyújtása elektronikus formában történik a NIR online felületén, mely elérhető: a https://nir.bgazrt.hu oldalon vagy az Alapkezelő honlapjáról (http://www.bgazrt.hu).
8.1. Pályázati adatlap és mellékletei
A pályázati adatlapot kizárólag magyar nyelven, elektronikusan a NIR-ben kell kitölteni, valamint annak mellékleteit kell feltölteni a NIR-be. Több oldalas mellékletet egy PDF-fájlba foglalva kérjük feltölteni.
A pályázóknak az alábbi dokumentumokat szükséges feltölteniük az elektronikus pályázati adatlap mellékleteként a NIR-be:
8.2. Általános nyilatkozat
A pályázó törvényes képviselője, vagy annak meghatalmazottja által aláírt nyilatkozat arról, hogy a pályázatban megadott információk, valamint a benyújtott mellékletek teljes körűek, valósak és hitelesek. A melléklethez használt sablon a NIR-ben a mellékletek között elérhető. Ha az aláírási címpéldány alapján a cégnevet is ki kell írni, akkor kézzel vagy pecsét formájában rögzíteni szükséges azt is.
Az általános nyilatkozatot szkennelve fel kell tölteni a pályázathoz. Az általános nyilatkozat eredeti, papíralapú példányát a pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázóknak postázniuk kell az Alapkezelő postafiók címére (1253 Bp. Pf.: 70).
Meghatalmazás esetén annak sablonja a NIR-ben elérhető. Meghatalmazás esetén mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott 8.4. pont szerinti aláírás igazolását csatolni szükséges. A meghatalmazás eredeti példányát a pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázóknak postázniuk kell az Alapkezelő postafiók címére (1253 Bp. Pf. 70).
8.3. Létesítő okirat
A pályázó legutolsó módosításokat is tartalmazó, hatályos alapszabályának, alapító okiratának (egyéb létesítő okiratának) vagy a pályázó székhelye szerinti ország jogszabályaiban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okirata, mely tartalmazza a pályázó aktuális adatait, különös tekintettel a szervezet törvényes képviseletére jogosult személyek körére és a szervezet székhelyére.
8.4. Aláírás igazolás
A pályázó törvényes képviselőjének, illetve az általa meghatalmazott személy vagy személyek ügyvéd, kamarai jogtanácsos, vagy diaszpóra szervezet esetében külképviselet által ellenjegyzett, vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintája, vagy az aláírás minta hitelesített másolata, vagy az Általános útmutatóban nevesített szervezetek, személyek által kiadott aláírás igazolás. A döntést követő adategyeztetés során a nyertes pályázónak a pályázat benyújtásától számított 90 napnál nem régebbi aláírás igazolást kell benyújtania, kivéve a 8.9. pont szerinti nyilatkozat megtétele esetén.
8.5. Működési igazolás
A pályázó hatósági nyilvántartásról szóló igazolása, vagy az Általános útmutatóban nevesített szervezetek által kiadott igazolás, illetve az annak kiállítására vonatkozó (a kiállító szerv által ellenjegyzett) kérelem másolata. A döntést követő adategyeztetés során a nyertes pályázónak a pályázat benyújtásától számított 90 napnál nem régebbi működési igazolást kell benyújtania. Diaszpóra szervezetek esetében az adott ország magyar külképviselete által kiállított igazolás is elfogadható.
8.6. Fizetési számlaszám igazolás (banki igazolás)
A pályázónak a bank által kiállított fizetési számlaszám igazolása, vagy bankszámla kivonata. A döntést követő adategyeztetés során a nyertes pályázónak a támogatói döntéstől számított 30 napnál nem régebbi, bank által kiállított fizetési számlaszám igazolást (banki igazolást vagy bankszámla kivonatot) kell a NIR-be feltöltenie.
A számlaszámot IBAN formátumban kell feltüntetni. Kérjük, minden esetben a számlavezető bank SWIFT kódját igazoló dokumentumot is töltsék fel a NIR-be.
Az Amerikai Egyesült Államokban, vagy Kanadában székhellyel rendelkező szervezetek esetében a banki igazolásnak továbbá tartalmaznia kell az alábbiakat:
Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező pályázók esetében:
- Pályázó neve (angolul)
- Külföldi bank neve, címe
- Számlaszáma az alábbiak szerint:
- routing number
- account number
Kanadai székhellyel rendelkező pályázók esetében:
- Pályázó neve (az ország nyelvén)
- Külföldi bank neve, címe
- Számlaszáma az alábbiak szerint:
- routing number
- account number + a 3 karaktert tartalmazó számkód (amely csak Kanadában fordul elő és elengedhetetlen a nemzetközi utaláshoz (pl.: 001 vagy 003)
8.7. Adószám igazolás
A pályázó adószámának (adószám hiányában nyilvántartási számának) igazolására alkalmas dokumentum.
8.8. Együttműködési megállapodás
A VI. pont szerinti alprogram esetében a pályázatot benyújtó fenntartó szervezetnek szükséges feltöltenie az intézménnyel kötött együttműködési megállapodást a NIR-be. Erre vonatkozóan a pályázat kiírója nem szab meg formai követelményt.
8.9. Adatváltozatlansági nyilatkozat
Ha a pályázó az elmúlt három éven belül nyújtott be támogatási igényt (pályázatot vagy támogatási kérelmet) az Alapkezelőhöz, akkor az alábbi mellékletek benyújtásával is pályázhat:
- általános nyilatkozat,
- adatváltozatlansági nyilatkozat a NIR felületén arról, hogy a) a létesítő okiratban,
b) az aláírás igazolásban,
c) a működési igazolásban,
d) az adószám igazolásban,
e) a fizetési számlaszám igazolásban
foglalt adatok, illetve aláírás képek nem változtak.
Az a)-e) pontban felsorolt valamely okiratban, igazolásban időközben bekövetkezett változás esetén a pályázó új okiratot, igazolást köteles benyújtani.
Az okiratok, igazolások magyar nyelvű (nem hivatalos) fordítását külön dokumentumként kérjük csatolni a NIR erre a célra kialakított felületein. A dokumentumok tartalmának a valódiságáért a pályázó felel.
9. Hiánypótlás
Hiányosan, illetve nem megfelelően kitöltött pályázat esetén a hiányosság(ok) pótlására a pályázónak egyszeri lehetősége van, melyre az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 7 naptári nap áll rendelkezésre.
10. A pályázat érvénytelensége
A pályázat érvénytelen, ha:
10.1. a pályázó nem a pályázati kiírásban meghatározott lehetséges pályázói körbe tartozik;
10.2. a pályázat nem a benyújtásra meghatározott határidőn belül került benyújtásra;
10.3. a pályázó a pályázatot nem a kiírásban közzétett tárgyban, illetve céllal nyújtotta be;
10.4. a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat adott meg, vagy hamis/hamisított dokumentumot nyújtott be;
10.5. a pályázat nem a kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelően került benyújtásra;
10.6. a pályázó határidőre nem vagy nem megfelelően tett eleget a hiánypótlási felszólításnak.
11. A pályázatok elbírálásának szempontjai
Az Alapkezelő az alábbi szempontrendszer alapján vizsgálja meg a beérkezett pályázatokat:
11.1. Tartalmi értékelés szempontjai
- A pályázatban foglaltak megfelelnek a pályázati kiírás alapvető célkitűzésének, a határon túli magyar közösségek magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítését, értékőrző és közösségfejlesztő tevékenységének támogatását szolgálják.
- A pályázott program/projekt országos, regionális vagy helyi jelentőségű.
- A pályázott program/projekt a szórványmagyarság magyar nemzeti azonosságtudatának megőrzését, erősítését szolgálja (kivéve a VI. számú alprogram esetében).
- A pályázat kellően kidolgozott, felépítése logikus, elemei között követhető tartalmi összefüggés van.
11.2. Pénzügyi értékelési szempontok
- A szöveges indoklás alátámasztja a részletes költségtáblázatban tervezett összegeket.
- A tervezett kiadási költségsorok a program/projekt megvalósításához indokoltak és összhangban vannak a vállalt szakmai feladatokkal.
- A vállalt szakmai feladatok és a szöveges indoklás alátámasztják a tervezett költségek mértékét.
12. Támogatási jogviszony létrejötte
A beérkezett pályázatok mennyisége és minősége alapján, a Kollégium javaslatát figyelembe véve a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező Bizottság (továbbiakban: Bizottság) dönt. A pályázók a Bizottság döntését követő 8 napon belül elektronikus levél formájában értesítést kapnak.
A kedvezményezettek részére a támogatást az Alapkezelő támogatói okirat kiadása vagy támogatási szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: támogatói okirat) alapján biztosítja.
A támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a támogatási jogviszony megszegésének eseteit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének biztosítékait, az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettséget, a támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés-tűrési és adatszolgáltatási kötelezettséget, valamint a nyilvánossági követelményekre vonatkozó tájékoztatást a támogatói okirat, a határon túli magyarsággal kapcsolatos egyes támogatásokra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek és az Általános útmutató tartalmazzák.
Azon pályázó esetén, amely az Alap terhére létrejött támogatási jogviszonyból eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette (ide értve különösen, a beszámolási kötelezettség nem teljesítését), vagy amely a támogatást nem a támogatási célnak megfelelően használta fel, és az ebből vagy más kötelezettségszegésből eredő visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget a döntésről szóló értesítés megküldését követő 60 napon belül, abban az esetben a támogatási döntés hatályát veszti.
13. A támogatási jogviszony megsértésének következményei
Ha a kedvezményezett a támogatást a támogatói okiratban meghatározott céltól eltérően használja fel, vagy egyéb, a támogatással kapcsolatos kötelezettségét megsérti, az Alapkezelő jogosult a támogatás jogosulatlanul felhasznált összegének visszafizetéséről rendelkezni.
14. A pályázatokra vonatkozó speciális szabályok
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke alapján - többek között - az európai uniós támogatási szabályok értelmében gazdasági tevékenységet folytató Kedvezményezettek támogatása minősül állami támogatásnak.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében szereplő feltételeknek (állami forrás, szelektivitás, előny a Kedvezményezett vállalkozásnál, tagállamok közti kereskedelem érintettsége, valamint a verseny torzulása vagy ennek veszélye) egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy az uniós állami támogatási szabályokat alkalmazni kelljen.
Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban: Közlemény) 28. pontja alapján az állam által finanszírozott és felügyelt nemzeti oktatási rendszer keretében megszervezett közoktatás nem gazdasági tevékenységnek tekinthető. A Bíróság megállapította, hogy az állam: "az általában közpénzből, és nem a tanulók vagy a szülők hozzájárulásaiból finanszírozott ilyen közoktatási rendszert kialakítva és fenntartva nem díjazás ellenében végzett tevékenységet kívánt folytatni, hanem a lakossággal szemben, a szociális, kulturális és oktatási területen fennálló feladatait teljesítette".
A Közlemény 29. pontja alapján a közoktatás nem gazdasági jellegét elvben nem érinti az a tény, hogy a tanulóknak vagy a szüleiknek néha tandíjat vagy beiratkozási díjat kell fizetniük, amelyek hozzájárulnak a rendszer működési költségeihez. Az ilyen pénzügyi hozzájárulások gyakran a szolgáltatás valódi költségeinek csupán töredékét fedezik és ezért nem tekinthetők a nyújtott szolgáltatás díjazásának. E hozzájárulások ezért nem változtatják meg az elsősorban állami forrásokból finanszírozott általános oktatási szolgáltatás nem gazdasági jellegét. Ezek az elvek kiterjedhetnek az olyan közoktatási szolgáltatásokra, mint a szakképzés, a magán és állami általános iskolák és óvodák, a mellékfoglalkozásként végzett egyetemi oktatói tevékenység, valamint az egyetemi oktatás.
A Közlemény 30. pontja alapján az ilyen oktatási közszolgáltatásokat meg kell különböztetni azoktól a szolgáltatásoktól, amelyeket elsősorban a szülők vagy a tanulók befizetéseiből vagy üzleti bevételekből finanszíroznak. Például a teljes egészében a hallgatók által finanszírozott felsőoktatás egyértelműen ebbe az utóbbi kategóriába tartozik. Egyes tagállamokban a közjogi jogalanyok is kínálhatnak oktatási szolgáltatásokat, amelyek jellegük, finanszírozási struktúrájuk és az egymással versenyben álló magánszervezetek jelenléte miatt gazdasági tevékenységnek tekintendők.
A Közlemény 34. pontja alapján a kultúrához és a kulturális örökség megőrzéséhez kapcsolódó tevékenységek megszervezhetők nem kereskedelmi módon is, így e tevékenységek egyes esetekben nem gazdasági jellegűek. A Bizottság úgy véli, hogy a nagyközönség számára térítésmentesen hozzáférhető kulturális tevékenység vagy a kulturális örökség megőrzéséhez kapcsolódó tevékenység állami finanszírozása tisztán társadalmi és kulturális célt szolgál, ami nem gazdasági jellegű. Hasonlóképpen az, hogy egy kulturális intézmény látogatóinak vagy a nagyközönség számára nyitott kulturális tevékenység vagy a kulturális örökség megőrzéséhez kapcsolódó tevékenység résztvevőinek pénzügyi hozzájárulást kellene fizetniük, amely a valódi költségeknek csupán kevesebb, mint felét fedezi, nem változtat az említett tevékenység nem gazdasági jellegén, mivel nem tekinthető a nyújtott szolgáltatás valódi díjazásának. Ezért esetükben nem kell az uniós állami támogatási szabályokat alkalmazni.
Az Alapkezelő egyedi vizsgálattal az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmezése szerint a pályázatot állami vagy nem állami támogatásnak minősítheti.
Felhívjuk a pályázók szíves figyelmét, hogy amennyiben a fentiekkel összefüggésben a Kedvezményezett részére nyújtandó támogatás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül azáltal, hogy a támogatást gazdasági tevékenységhez igénylik, a támogatás csekély összegű (de minimis) támogatás formájában kerül megítélésre.
Általános csekély összegű (de minimis) támogatás kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján nyújtható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]
Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.
Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással Kedvezményezett tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük - a szétválás tényleges időpontjában érvényes - könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.
A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
A kedvezményezett kijelenti, hogy - az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével - a támogatást nem használja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá - az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően - közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
A támogatás alól kizárt ágazatok/tevékenységek:
a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás;
b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások támogatása; c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások támogatása, amennyiben:
ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy cb) a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbadásától függ;
d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
e) az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;
f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében történő végző vállalkozások számára nyújtott támogatás teherszállító járművek megvásárlására (3. cikk [2] bekezdés 2. albekezdés).
Amennyiben egy vállalkozás a fenti a)-c) pontokban említett ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alkalmazásának hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt végez tevékenységet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályait csupán ez utóbbi ágazatra vagy tevékenységre tekintettel nyújtott támogatásokra kell alkalmazni - feltéve, hogy a támogatást nyújtó megfelelő eszközökkel biztosítja - úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése -, hogy a rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
Az általános csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A kedvezményezett köteles a támogatáshoz kapcsolódó iratokat a megvalósítás végét követő 10 évig megőrizni, és az Alapkezelő vagy az arra jogszabály alapján felhatalmazott más szerv ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
15. Kifogás, jogorvoslat
A pályázó részéről a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, az érvénytelenségi, vagy kizárási támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozóan kifogásnak, és egyéb jogorvoslatnak helye nincs.
16. A benyújtott pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatás
További információk az Alapkezelő www.bgazrt.hu honlapján, a hatarontulipalyazatok@bgazrt.hu e-mailcímen, az Általános Szerződési Feltételekben, valamint az Általános útmutatóban találhatóak.
 

🍪Weboldalunk cookie-kat használ a megfelelő működés érdekében.
Megértettem