Minimálbér emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása

„Minimálbér emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása”

A „MINIMÁLBÉR EMELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ TÁMOGATÁSA” PROGRAM BEMUTATÁSA
A „Minimálbér emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása” Program alapján a meghatározott feltételeknek megfelelő munkáltatók vissza nem térítendő kompenzációs támogatást vehetnek igénybe a minimálbér emeléséből származó többletkiadásaik finanszírozására.
A FELHÍVÁS INDOKOLTSÁGA ÉS CÉLJA
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai, a Kormány, a munkáltatók, valamint a munkavállalók képviselői a jövedelmek vásárlóerejének növelése érdekében 2024. november 25. napján hároméves bérmegállapodást kötöttek, amelynek keretében megegyeztek abban, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) három egymást követő évben 9, 13 és 14%-kal emelkedjen.
2025. december 4. napján a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai a hároméves bérmegállapodás megkötését követően jelentősen megváltozott gazdasági helyzetre tekintettel abban állapodtak meg, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2026. évben 11%-kal emelkedik.
A munkáltatói oldal az emelés mintegy ellentételezéseként a Kormány segítségét kérte a foglalkoztatók adóterheinek csökkentéséhez. A megállapodás ezért azt tartalmazza, hogy a munkáltatók azon munkavállalóik után, akiknek az alapbére 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszak bármely időpontjában legfeljebb 290.800 Ft volt (részmunkaidős foglalkoztatásban állók esetén a munkaidővel arányosan figyelembe véve),
- 2025. évben a 2025. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó helyett a 2024. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adót,
- 2026. évben a 2026. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó helyett a 2025. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adót,
- 2027. évben a 2027. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó helyett a 2026. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adót fizetik meg.
A támogatási program végrehajtását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Támogató) végzi, a minimálbér emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatásáról szóló 1198/2025. (VI. 16.) Korm. határozat alapján, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint irányító szerv jóváhagyásával.
Rendelkezésre álló keret:
A Felhívás meghirdetésekor a támogatás 2025. évi tervezett keretösszege 9,7 milliárd Ft, amely Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény alapján a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezeten rendelkezésre állt.
A Felhívás 2026. évi szakaszában a támogatás tervezett keretösszege 11,2 milliárd Ft. A Programra a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: 2026. évi Kvtv.) 1. melléklet XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetében 12,0 milliárd Ft forrás került biztosításra.
A Felhívás meghirdetésekor a támogatás 2027. évi tervezett összege 11,9 Mrd Ft.
1. A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
1.1. Ki nyújthat be, mely munkavállalók után támogatási kérelmet?
Támogatási kérelmet nyújthatnak be azok a jelen pontban meghatározott munkáltatók, akik olyan munkavállalót vagy munkavállalókat foglalkoztatnak minimálbéren, akik 2024. szeptember 1. és november
15. közötti időszakban, legalább 1 nap, legfeljebb 290.800 Ft-os alapbéren - részmunkaidős foglalkoztatásban állók esetén a munkaidővel arányosan figyelembe véve - voltak foglalkoztatva.
A felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti azon gazdasági társaságok, amelyek:
- Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén székhellyel és Magyarországon telephellyel, fiókteleppel rendelkeznek, és az alábbi vállalkozási formák egyike szerint működnek
- Korlátolt felelősségű társaság (GFO 113)
- Részvénytársaság (GFO 114)
- Közkereseti társaság (GFO 116)
- Betéti társaság (GFO 117)
Támogatási kérelmet nyújthat be - a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény szerinti - külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei (GFO 226). Továbbá az Európai részvénytársaság (SE) (GFO 141), valamint az Európai szövetkezet (SCE) GFO 142).
Támogatási kérelmet nyújthat be az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozó (GFO 231) a foglalkoztatottjai tekintetében.
Támogatási kérelmet nyújthat be továbbá:
- Agrárgazdasági szövetkezet (GFO 124)
Egyéb jogi személyiségű vállalkozás:
- Ügyvédi iroda (GFO 131)
- Szabadalmi ügyvivő iroda (GFO 132)
- Vízitársulat (GFO 133)
- Erdőbirtokossági társulat (GFO 135)
- Végrehajtó iroda (GFO 136)
- Közjegyzői iroda (GFO 137)
Támogatási kérelmet nyújthatnak be a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén székhellyel és Magyarországon telephellyel, fiókteleppel rendelkező az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti civil szervezetek:
- Egyéb munkavállalói érdekképviselet (GFO 513)
- Munkáltatói, tulajdonosi érdekképviselet (GFO 514)
- Országos sportági szakszövetség (GFO 515)
- Egyéb sportszövetség (GFO 516)
- Egyéb szövetség (GFO 517)
- Egyesület jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (GFO 519)
- Sportegyesület (GFO 521)
- Vallási egyesület (GFO 525)
- Polgárőr egyesület (GFO 526)
- Nemzetiségi egyesület (GFO 528)
- Egyéb egyesület (GFO 529)
- Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (GFO 560)
- Közalapítvány önálló intézménye (GFO 562)
- Egyéb alapítvány önálló intézménye (GFO 563)
- Alapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (GFO 565)
- Kormány által létrehozott alapítvány (GFO 566)
- Vagyonkezelő alapítvány (GFO 567)
- Közérdekű vagyonkezelő alapítvány (GFO 568)
- Egyéb alapítvány (GFO 569)
Támogatási kérelmet nyújthat be a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén székhellyel és Magyarországon telephellyel, fiókteleppel rendelkező a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti egyházi jogi személy a saját alkalmazásában lévő munkavállalói tekintetében:  Bevett egyház (GFO 551)
- Bevett egyház elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személye (GFO 552)
- Bevett egyház elsődlegesen vallási tevékenységet végző belső egyházi jogi személye (GFO 555)
- Bejegyzett egyház (GFO 556)
- Nyilvántartásba vett egyház (GFO 557)
- Bejegyzett egyház és Nyilvántartásba vett egyház belső egyházi jogi személye (GFO 558)
- Egyéb egyházi szervezet (GFO 559)
1.2. Ki nem nyújthat be támogatási kérelmet, illetve mely munkavállalók után nem lehet támogatási kérelmet benyújtani?
Nem nyújthat be támogatási kérelmet az a foglalkoztató:
- aki nem felel meg a Felhívás 1.1. pontjában meghatározott feltételeknek,
- aki nem felel meg a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III.
10.) Korm. rendelet 20. §-ában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,
- akinek köztartozása áll fenn.
Azon munkavállalókra vonatkozóan nem lehet támogatást igényelni: akik foglalkoztatása tekintetében a munkáltató már egyéb jogcímen bér jellegű támogatást vesz igénybe.
Bértámogatás igénybevétele esetén kivétel a támogatással nem érintett rész, amely munkabér-részre a munkáltató támogatási kérelmet nyújthat be, például:
Azok a fenntartók, amelyek a 2025. évi Kvtv. 46. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás 30%-a illeti meg a támogatás a 3.2. pontban meghatározott összegének 70%-ára nyújthatnak be támogatási kérelmet.
A 2025. évi Kvtv. 7. melléklet II. pont 2.12. alpontjában meghatározott gazdasági társaságok a támogatás 3.2. pontban meghatározott összegének 70%-ára nyújthatnak be támogatási kérelmet.
1.3. Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmet?
A hároméves támogatási időszakban a kérelmek benyújtására:
- 2026. évben 2026. március 1. és április 15. között,
- 2027. évben 2027. július 1. és július 31. között.
van lehetőség.
1.4. Hogyan lehet benyújtani a támogatási kérelmet?
A támogatási kérelmet kizárólag elektronikusan úton lehet benyújtani a Magyarország.hu oldalon elérhető, elektronikus azonosítást követően a SZÜF felületén (Pénzügy - Pályázatok, közbeszerzés menüpont alatt) elérhető elektronikus nyomtatvány (Minimálbér emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása űrlap) kitöltésével, a szükséges adatok megadásával és az előírt dokumentumok becsatolásával.
Egy támogatást igénylő egy évben egy támogatási kérelmet nyújthat be ugyanazon munkavállalóra vonatkozóan. Amennyiben az űrlap a munkavállalók jelentős száma és a csatolt dokumentumok mérete miatt nem engedi az összes munkavállalót és a kapcsolódó dokumentumokat egy kérelemben szerepeltetni, akkor egy új kérelemben folytatható az igénylés.
2. A TÁMOGATÁS TARTALMA
2.1. Támogatható tevékenységek
A munkáltatók vissza nem térítendő kompenzációs támogatást vehetnek igénybe a minimálbér emelésből származó többletkiadásaik finanszírozására, amennyiben a Felhívás feltételeinek megfelelő munkavállalót foglalkoztatnak.
A Felhívás feltételeinek azon, a támogatási kérelem beadásakor minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók felelnek meg, akik havi alapbére a 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszakban legalább 1 napig - teljes munkaidős foglalkoztatás esetén - nem haladta meg a 290.800 Ft-ot. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a 290.800 Ft-os alapbért a munkaidővel arányosan szükséges figyelembe venni.
2.2. A támogatás igénybevételének területi korlátozása
A támogatás a Magyarországon székhellyel vagy EGT területén székhellyel és Magyarországon telephellyel, fiókteleppel rendelkező munkáltató által foglalkoztatott, a felhívási feltételeknek megfelelő olyan munkavállaló után igényelhető, aki után az adófizetési kötelezettség Magyarországon keletkezik.
3. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
3.1. Támogatás formája
A támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
3.2. Igényelhető támogatás
A támogatás összege:
- 2025. évben egy munkavállalóra vetítve a minimálbért terhelő szociális hozzájárulási adó 2025. évi és 2024. évi különbözete. Ez munkavállalónként éves szinten 37.459 Ft.
- 2026. évben egy munkavállalóra vetítve a minimálbért terhelő szociális hozzájárulási adó 2026. évi és 2025. évi különbözete. Ez munkavállalónként éves szinten 49.920 Ft.
- 2027. évben egy munkavállalóra vetítve a minimálbért terhelő szociális hozzájárulási adó 2027. évi és 2026. évi különbözete. Ez a jelenleg ismert adatok alapján munkavállalónként éves szinten 70.512 Ft.
Azon munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben, akik vonatkozásában a munkáltató bértámogatásban részesül, a támogatással nem érintett munkabér-részre nyújthat betámogatási kérelmet, például:
- Azok a fenntartók, amelyek a 2026. évi Kvtv. 46. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás 30%-a illeti meg, a támogatás összegének 70%-ára nyújthatnak be támogatási kérelmet.
- A 2026. évi Kvtv. 7. melléklet II. pont 2.12. alpontjában meghatározott gazdasági társaságok a támogatás összegének 70%-ára nyújthatnak be támogatási kérelmet.
3.3. A támogatás jogcíme
Jelen Felhívás alapján a támogatás általános csekély összegű, mezőgazdasági csekély összegű vagy halászati csekély összegű támogatási jogcímen nyújtható.
3.3.1. Általános csekély összegű támogatás
Általános csekély összegű támogatást kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános de minimis rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az általános de minimis rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt általános csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma bármely három év során nem haladhatja meg a 300.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az általános de minimis rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is, amelyek fúzió, felvásárlás és szétválás esetére tartalmaznak további rendelkezéseket.
A kedvezményezett vállalkozásnak az általános de minimis rendelet 7. cikkének (4) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozatot a felhívás II. számú melléklete tartalmazza.
A támogatást nyújtó a kedvezményezettnek az általános de minimis rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az általános de minimis rendeletre.
A támogatás euró és forint közötti átváltásánál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése alapján kell eljárni.
Nem nyújtható általános csekély összegű (de minimis) támogatás az általános de minimis rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerint:
a) az 1379/2013/EU rendelet 5. cikkének a) és b) pontjában meghatározott halászati és akvakultúra- termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozásoknak,
b) az 1379/2013/EU rendelet 5. cikkének a) és b) pontjában meghatározott a halászati és akvakultúra- termékek feldolgozása és forgalmazása területén működő vállalkozásoknak, amennyiben a támogatás összegét a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg;
c) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak,
d) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak, a
következő esetekben:
i. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;
ii. amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás;
e) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz;
f) az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás esetében.
Amennyiben egy vállalkozás az általános de minimis rendelet 1. cikke (1) bekezdés a-d) pontokban említett halászati és mezőgazdasági ágazatokban, valamint az általános de minimis rendelet hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt végez tevékenységet, az általános de minimis rendelet szabályait kizárólag ez utóbbi ágazatokban nyújtott támogatásokra kell alkalmazni, feltéve, hogy a kedvezményezett a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése által biztosítja, hogy az általános de minimis rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek az általános de minimis rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.
A támogatás, az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével, más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek alapján nyújtott csekély összegű támogatással 300.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
Az általános csekély összegű támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a bruttó támogatástartalom kiszámításához az odaítélés idején érvényes referenciarátát kell alkalmazni.
A támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a kedvezményezett köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
3.3.2. Mezőgazdasági csekély összegű támogatás
Mezőgazdasági csekély összegű támogatást kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-ai 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9-17. o.) (a továbbiakban: mezőgazdasági de minimis rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a mezőgazdasági de minimis rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma bármely három év során nem haladhatja meg az 50.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a mezőgazdasági de minimis rendelet 3. cikk (3) és (8)-(10) bekezdését is.
A támogatást nyújtó a támogatás odaítélését megelőzően a kedvezményezett szabad csekély összegű (de minimis) keretének ellenőrzése céljából a Magyar Államkincstártól mint kifizető ügynökségtől erre vonatkozóan adatokat kér, vagy felhívja a kedvezményezettet arra, hogy a 2007. évi XVII. törvény 55/C. §-a alapján a Magyar Államkincstártól mint kifizető ügynökségtől erre vonatkozóan adatokat kérjen és a kedvezményezett azokat a csekély összegű (de minimis) támogatásokról szóló nyilatkozatával együtt nyújtsa be a támogatást nyújtó részére.
A kedvezményezettnek a II. számú melléklet szerint nyilatkoznia kell a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt, szökőév esetén háromszázhatvanhat nap) során részére és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére Magyarországon nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról annak megállapítása érdekében, hogy rendelkezésére áll-e elegendő keret a nyújtani tervezett mezőgazdasági csekély összegű támogatásra.
A támogatás euró és forint közötti átváltásánál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése alapján kell eljárni.
Nem nyújtható mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás a mezőgazdasági de minimis rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerint:
a) amennyiben a támogatás összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;
b) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz; és
c) az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás esetében.
Amennyiben egy vállalkozás a mezőgazdasági de minimis rendelet hatályán kívül eső ágazatokban is végez tevékenységeket, a mezőgazdasági de minimis rendelet szabályait kizárólag a mezőgazdasági de minimis rendelet hatálya alá tartozó ágazatokban nyújtott támogatásokra kell alkalmazni, feltéve, hogy a kedvezményezett a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése által biztosítja, hogy a mezőgazdasági de minimis rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek a mezőgazdasági de minimis rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.
A mezőgazdasági de minimis rendelet alapján nyújtott támogatás, az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével, más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek alapján nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.
A mezőgazdasági csekély összegű támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a bruttó támogatástartalom kiszámításához az odaítélés idején érvényes referenciarátát kell alkalmazni.
A támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a kedvezményezett köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
3.3.3. Halászati csekély összegű támogatás
Halászati csekély összegű támogatást kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.6.28., 45-54. o.) (a továbbiakban: halászati de minimis rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a halászati de minimis rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt halászati csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma bármely három pénzügyi év során nem haladhatja meg a 40.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a halászati de minimis rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is, amelyek fúzió, felvásárlás és szétválás esetére tartalmaznak további rendelkezéseket.
A támogatást nyújtó a támogatás odaítélését megelőzően a kedvezményezett vállalkozás szabad csekély összegű (de minimis) keretének ellenőrzése céljából a Magyar Államkincstártól erre vonatkozóan adatokat kér.
A támogatás euró és forint közötti átváltásánál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése alapján kell eljárni.
Nem nyújtható halászati csekély összegű (de minimis) támogatás a halászati de minimis rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerint a következő esetekben:
a) olyan támogatás, amelynek összegét a piacon beszerzett vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;
b) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
c) az importáru helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;
d) halászhajók vásárlásához nyújtott támogatás;
e) halászhajók főhajtóműveinek vagy kiegészítő hajtóműveinek korszerűsítéséhez vagy cseréjéhez nyújtott támogatás;
f) a halászhajó halászati kapacitásának növelését célzó műveletekre vagy halfelderítési képességének növelését célzó berendezésekre irányuló támogatás;
g) új halászhajók építéséhez vagy halászhajók behozatalához nyújtott támogatás;
h) a halászati tevékenységek végleges vagy ideiglenes szüneteltetésére irányuló támogatás, kivéve az (EU) 2021/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. és 21. cikkében rögzített feltételeket teljesítő támogatást;
i) a felderítő halászatra irányuló támogatás;
j) vállalkozás tulajdonjogának átadására irányuló támogatás;
k) közvetlen újratelepítésre irányuló támogatás, kivéve abban az esetben, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés esetén.
Amennyiben egy vállalkozás a halászati de minimis rendelet hatályán kívül eső ágazatokban is végez tevékenységeket, a halászati de minimis rendelet szabályait kizárólag a halászati de minimis rendelet hatálya alá tartozó ágazatokban nyújtott támogatásokra kell alkalmazni, feltéve, hogy a kedvezményezett a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése által biztosítja, hogy a halászati de minimis rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek a halászati de minimis rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.
A halászati de minimis rendelet alapján nyújtott támogatás a 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatással 50.000 eurónak megfelelő forintösszegig, az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatással 300.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
A halászati csekély összegű támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a bruttó támogatástartalom kiszámításához az odaítélés idején érvényes referenciarátát kell alkalmazni.
A támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a kedvezményezett köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
4. A PROGRAM IDŐTARTAMA
4.1. A támogatott tevékenység
A program három egymást követő évben biztosít lehetőséget támogatás igénybevételére az alábbiak szerint:
- 2025. évben a jelen Felhívásnak megfelelő munkavállaló foglalkoztatása esetén.
- 2026. évben a jelen Felhívásnak megfelelő munkavállaló foglalkoztatása esetén.
- 2027. évben a jelen Felhívásnak megfelelő munkavállaló foglalkoztatása esetén.
Fontos feltétel, hogy a támogatás teljes megvalósítási időszakának keretében csak azon munkavállalók után
lehet a támogatást igényelni, akik 2024. szeptember 1. és november 15. között legalább 1 napig legfeljebb 290.800 Ft-os alapbérrel rendelkeztek, és a kérelem benyújtásakor is minimálbéren foglalkoztatottak teljes munkaidős foglalkoztatás esetén (részmunkaidős foglalkoztatás esetén az alapbért a munkaidővel arányosan szükséges figyelembe venni).
A program keretében mindhárom évben külön-külön szükséges a támogatási kérelmet benyújtani.
5. ELBÍRÁLÁSI ELJÁRÁSREND ÉS KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK
5.1. Milyen eljárásrend alapján történik a támogatási kérelmek kiválasztása?
A jelen Felhívásra beérkező támogatási kérelmek a Felhívásban foglaltak alapján kerülnek elbírálásra. A támogatási kérelmeket a beérkezés sorrendjében bírálják el. Az eljárás során a Támogató hiánypótlásra szólíthatja fel a támogatást igénylőt.
5.2. Melyek a kiválasztási kritériumok?
Azok a támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a Felhívásban foglalt feltételeknek és a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
5.3. Hiánypótlás
A Támogató a jelen Felhívásban foglalt, támogatási kérelem benyújtása kapcsán releváns jogosultsági szempontok vizsgálata során a támogatási kérelem benyújtóját egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel, ha az adott jogosultsági kritérium, vagy az adott jogosultsági szempontot igazoló dokumentum hiánya vagy hibája hiánypótlás keretében pótoltatható. Hiánypótlásra legfeljebb 5 nap áll rendelkezésre.
5.4. Döntés
A támogatási kérelem akkor támogatható, ha a Felhívásban részletezett feltételeknek megfelel. A döntést a Támogató a támogatási kérelem benyújtásától számított legfeljebb 60 napon belül hozza meg, amely időtartamba a hiánypótlás kiadásától annak teljesítéséig terjedő időtartam nem számít bele.
A támogatási kérelem elutasításra kerül, ha a Felhívásban részletezett feltételeknek nem felel meg, illetve, ha a hiánypótlást a támogatási kérelem benyújtója nem megfelelően teljesíti.
A Támogató a benyújtott támogatási kérelmet részben támogatja, amennyiben a támogatási kérelem egyes elemei nem felelnek meg a Felhívásban meghatározott feltételeknek.
5.5. Biztosíték
A támogatási kérelmet benyújtó a Támogatói Okirat felmondása, az attól történő elállás vagy szabálytalanság esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelésének biztosítására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50/A. § és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet 84.-85. §-ban foglaltak szerint, 20 000 000 Ft-ot meghaladó támogatás folyósítását megelőzően biztosíték nyújtásra köteles.
Az elvárt biztosíték a támogatási kérelmet benyújtó valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a Kincstár javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetén a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt.
5.6. Kifogáskezelés
A támogatási kérelmet benyújtó a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától a támogatói jogviszony időtartama alatt a Támogatónál kifogást nyújthat be, ha az eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, vagy a Támogatói Okirat kiállítására, a költségvetési támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, a Felhívásba, vagy a Támogatói Okiratba ütközik.
Nem nyújtható be kifogás az olyan döntés, intézkedés ellen, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye, vagy amely a támogatás igénylőjére, illetve a kedvezményezettre vonatkozó jogot, kötelezettséget közvetlenül nem állapít meg.
A kifogás benyújtására a kifogásolt intézkedéshez vagy mulasztáshoz kapcsolódóan megállapított határidőn belül, ennek hiányában az arról való tudomásszerzéstől számított tíz napon belül, de legkésőbb annak bekövetkezésétől számított harminc napon belül, írásban van lehetőség. A kifogás benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.
A kifogásban meg kell jelölni azon indokokat - a megsértett jogszabályban vagy a Felhívásban foglalt rendelkezést - melyekre tekintettel a támogatási kérelmet benyújtó kéri a döntés felülvizsgálatát. Indokolás, illetve pontos hivatkozás hiányában a kifogás érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A kifogás elbírálása során kizárólag a kifogásban és annak indokolásában vitatottak kivizsgálására kerül sor.
Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a kifogást, ha
a) azt határidőn túl terjesztették elő,
b) azt nem az arra jogosult terjeszti elő,
c) az a korábbival azonos tartalmú,
d) a kifogás nem tartalmazza az alábbi adatokat:
- a kifogást tevő nevét, székhelyét vagy lakcímét, a nem természetes személy kifogást tevő képviselője nevét,
- a kifogással érintett támogatási kérelem vagy Támogatói Okirat azonosításához szükséges adatokat,
- a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását,
- a kifogás alapjául szolgáló tényeket és a kifogásolt vagy elmaradt intézkedéssel megsértett jogszabályi rendelkezés pontos megjelölését
e) azt a korábbi kifogás tárgyában hozott döntéssel szemben nyújtották be,
f) a kifogás benyújtásának nincs helye,
g) a kifogás kizárólag olyan jogsértés ellen irányul, mely a sérelmezett eljárás megismétlésével nem orvosolható.
A kifogás papír alapon nyújtható be a Magyar Államkincstár Támogatásokat Közvetítő Főosztály, 1938 Budapest címre.
A kifogás a beérkezéstől számított 30 napon belül kerül elbírálásra.
A Támogató - ha a kifogásban foglaltakkal egyetért - megteszi a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, egyébként azt elutasítja, és döntéséről - elutasítás esetén az elutasítás indokainak megjelölésével és a döntés elleni jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatással - a kifogást benyújtóját írásban értesíti.
A Támogató kifogást elutasító döntése esetén a támogatási kérelmet benyújtó a döntés bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti.
A kifogás elbírálásáig a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidők nyugszanak. A kifogás tárgyában hozott döntés ellen további kifogás előterjesztésének vagy más jogorvoslat igénybevételének Támogató felé nincs helye.
5.7. A Támogatói Okirat megszegésének következményei
A Támogató a támogatási feltételek megszegése esetén, a megítélt támogatást a kötelezettségszegés arányában részben vagy egészben jogosult visszakövetelni.
Amennyiben:
- hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a Támogatott a támogatási kérelmében a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot közölt vagy bármelyik nyilatkozata valótlannak bizonyul,
- ha jogalap nélküli kifizetés történt, és a támogatás felvétele jogalap nélküli volt,
- a Támogatott az ellenőrzésre jogosult szervek/személyek munkáját akadályozza, vagy az ellenőrzést megtagadja, és az ellenőrzést az erre irányuló írásbeli felszólításban megjelölt határidőig sem teszi lehetővé
a Támogató jogosult a Támogatói Okirat és a támogatás visszavonásáról rendelkezni.
5.8. Ellenőrzés
A Támogatott köteles a Támogató, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, továbbá jogszabályban feljogosított egyéb szervek részére megadni a Támogatói Okirat tartalmáról az általuk kért tartalmú tájékoztatást.
A Támogatott a támogatással kapcsolatos iratokat, valamint a támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatokat köteles a támogatott tevékenység lezárását követő tíz (10) éven keresztül hiánytalanul megőrizni.
6. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
6.1. Milyen adatkezelési kötelezettségek vannak?
Az általános adatvédelmi rendelet (a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a továbbiakban: GDPR) előírásaiból fakadó kötelezettségek.
A támogatási kérelem benyújtásának célja, hogy a támogatást igénylő részére - sikeres elbírálás és támogatási döntés esetén - Támogatói Okirat kerüljön kiállításra. A támogatási kérelem feldolgozásához szükséges, a támogatási kérelemben és annak mellékleteiben feltüntetett személyes adatok Támogató általi kezelése. Az adatokat a Támogató a Magyar Államkincstár/Nem lakossági ügyek/Programok, pályázatos támogatások weboldalán elérhető Adatkezelési tájékoztatóban szereplő adatkezelési céloknak megfelelően kezelik.
A támogatást igénylő felelős azért, hogy a GDPR előírásainak megfelelően - a támogatási kérelemben és annak mellékleteiben feltüntetett további érintettek személyes adatainak a kezelése és a Támogató számára történő rendelkezésre bocsátása megfelelő jogalappal és az érintettek megfelelő tájékoztatását követően történik. Az adatkezelés jogalapját jogszabályi felhatalmazás, jogi kötelezettség teljesítése, az érintettre vonatkozó szerződéses kötelezettség, vagy az érintett előzetes, egyértelmű, megfelelő tájékoztatáson alapuló, önkéntes és határozott hozzájárulása képezheti, amelyben félreérthetetlen hozzájárulását adja a rá vonatkozó személyes adatok meghatározott célból és körben történő kezeléséhez. Az érintettektől személyes adatai kezeléséhez általános jelleggel hozzájárulás nem kérhető.
6.2. A Felhívás mellékletei
o I. számú melléklet: Adatkezelési tájékoztató
11. számú melléklet: De minimis nyilatkozat
6.3. Támogatási kérelemhez csatolandó dokumentumok listája
o Az érintett foglalkoztatottak munkaszerződése (amely igazolja a beadás időpontjában minimálbéren történő foglalkoztatást)
o De minimis nyilatkozat
o Felhatalmazó nyilatkozat (20 000 000 Ft-ot meghaladó támogatás igénylése esetén)
7. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Támogató ügyfélszolgálatához elektronikus levélben a szocho@allamkincstar.gov.hu címen.
Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket a Támogató a Magyar Államkincstár/Nem lakossági ügyek/Programok, pályázatos támogatások weboldalán (Magyar Államkincstár/Nem lakossági ügyek/Programok, pályázatos támogatások).