Szociális innovációs gyakorlatok a hajléktalanság leküzdésére / ESF-2023-HOMELESS

Szociális innovációs gyakorlatok a hajléktalanság leküzdésére
/ ESF-2023-HOMELESS

Európai Szociális Alap+ (ESZA)
Foglalkoztatás és szociális innováció (FTI) terület

Pályázati felhívás
Szociális innovációs gyakorlatok a hajléktalanság leküzdésére
ESF-2023-HOMELESS

0. Bevezetés
Ez a felhívás az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében a hajléktalansággal kapcsolatos uniós tevékenységi támogatásokra irányuló pályázati felhívás.
Az uniós finanszírozási program szabályozási keretét a következő dokumentum tartalmazza:
- 2018/1046 rendelet (EU költségvetési rendelet)
- az alapszabályozás (2021/1057 ESZA+ rendelet).
A felhívás a 2023-as munkaprogrammal összhangban kerül meghirdetésre, és az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) irányítja.
A felhívás a következő témát öleli fel:
- ESF-2023-HOMELESS - Szociális innovációs gyakorlatok a hajléktalanság leküzdésére
Kérjük, hogy figyelmesen olvassa el a pályázati felhívást, különösen ezt a felhívási dokumentumot, a támogatási megállapodás mintáját, az EU Finanszírozási és pályázati portál online kézikönyvet és az EU Támogatások AGA - Annotált támogatási megállapodás című dokumentumot.
Ezek a dokumentumok magyarázatokat és válaszokat adnak a pályázat elkészítése során potenciálisan felmerülő kérdésekre:
- A Felhívás a következőket vázolja fel:
- háttér, célkitűzések, alkalmazási kör, finanszírozható tevékenységek és a várt eredmények (1. és 2. szakasz)
- ütemterv és rendelkezésre álló költségvetés (3. és 4. szakasz)
- a pályázat befogadásának és a jogosultság feltételei (beleértve a kötelező dokumentumokat; 5. és 6. szakasz)
- a pénzügyi és működési kapacitás és a kizárás kritériumai (7. szakasz)
- értékelési és odaítélési eljárás (8. szakasz)
- a támogatás odaítélésének kritériumai (9. szakasz)
- a támogatási megállapodások jogi és pénzügyi keretei (10. szakasz)
- a pályázat benyújtásának módja (11. szakasz)
- az Online kézikönyv a következőket ismerteti:
- az EU finanszírozási és pályázati portálon (a továbbiakban: portál) keresztül történő online regisztráció és pályázatbeadás eljárásai
- a pályázat elkészítésére vonatkozó ajánlások
- az AGA - Annotált támogatási megállapodás a következőket tartalmazza:
- részletes megjegyzések a támogatási megállapodás minden olyan rendelkezéséről, amelyet a támogatás elnyeréséhez alá kell írni (beleértve a kiadások támogathatóságát, a kifizetések ütemezését, a járulékos kötelezettségeket stb.)

1. Háttér
A hajléktalanság elleni küzdelem az Európai Unió fontos szociálpolitikai prioritása. Becslések szerint az elmúlt tíz évben 70%-kal nőtt a hajléktalanok száma Európában, és ez a szám a Covid-válság és a megélhetési költségek közelmúltbeli meredek emelkedése miatt valószínűleg tovább fog romlani. Az EU-ban közzétett kutatásokban a hajléktalan személyek számos alkalommal többszörös és összetett szükségletekkel rendelkezőkként jelennek meg, akik ezért integrált szakpolitikai megközelítést igényelnek, amely a megelőzést és a stabil lakhatási megoldásokat társadalmi-gazdasági támogató szolgáltatásokkal kombinálja, és ily módon segítsen a hajléktalan embereknek megtartani a bérleti jogviszonyukat, stabil életkörülményeket teremteni, és elkerülni a kirekesztettségbe való visszaesést.
Ami a megelőzést illeti, tények támasztják alá, hogy egyes csoportok, köztük a szegénységben élők, a migráns háttérrel rendelkezők, a családon belüli erőszak áldozatai, valamint az állami intézményekből, különösen a büntető igazságszolgáltatási rendszerből és az állami gyermekgondozásból kikerülők fokozottan ki vannak téve a hajléktalanság kockázatának. A megelőzésre irányuló megelőző erőfeszítések során ezekre a csoportokra kell összpontosítani. A sürgős intézkedések tartós elsőbbsége miatt a szakpolitikák és a kutatások nem fordítottak kellő figyelmet erre.
A hajléktalanok számára nyújtott szolgálatoknak az ilyen szolgálatok potenciális igénybe vevői szükségleteire kell összpontosítaniuk, és hozzá kell járulniuk a hajléktalanságból való kilábaláshoz. A hajléktalanok megsegítéséhez szükséges szolgálatok tükrözik a lakhatási/hajléktalansági krízis mértékét/mélységét; a krízis megoldásához rendelkezésre álló/rendelkezésre nem álló erőforrásokat; valamint a személy/háztartás egyéb szükségleteinek bármilyen kombinációját, a lakhatási igénnyel együtt. A nem lakhatással kapcsolatos szükségletek miatt egészségügyi szolgáltatások (fizikai, mentális, függőségi); szociális gondozási szolgáltatások; független életvitellel kapcsolatos szolgáltatások; jövedelemtámogatások és foglalkoztathatósági szolgáltatások; valamint szociális hálózatépítési/támogatási szolgáltatások is szükségessé válhatnak.
A Hajléktalanság Elleni Küzdelem Európai Platformját (a továbbiakban: Platform) a Lisszaboni Nyilatkozat indította el 2021 júniusában. A Platform célja a vita előmozdítása, az egymástól való tanulás elősegítése, az ismeretek bővítése és a követési rendszerek javítása, valamint az együttműködés erősítése az összes olyan szereplő között, aki részt vesznek a hajléktalanság 2030-ig történő megszüntetéséért folytatott munkában az EU egész területén.
A Platform a szociális jogok európai pillére 19. alapelvének végrehajtására szolgál, amely hangsúlyozza, hogy a rászorulóknak jó minőségű szociális lakhatásra vagy lakhatási támogatásra van szükségük, a kiszolgáltatottaknak joguk van a megfelelő segítséghez és a kényszerkilakoltatás elleni védelemhez, valamint a hajléktalanok számára megfelelő menedéket és szolgálatokat biztosít.
A platform munkaprogramját hivatalosan a hajléktalanság elleni küzdelemről szóló miniszteri konferencián fogadták el, amelynek az EU Tanácsának francia elnöksége adott otthont 2022. február 28-án Párizsban. A munkaprogram három munkaterület köré épül:
1. Elemző munka és adatgyűjtés;
2. A kölcsönös tanulási tevékenységek;
3. A finanszírozáshoz való hozzáférés.
A jelen felhívás az ezen három munkaterülettől elvárt eredményekhez járul hozzá.
A Platform eddig az érdekelt felek közötti ismeretgyűjtésre és -átadásra összpontosított. Ezen felhívás segítségével a terepen is alkalmazzuk az eddigi tanulságokat, ugyanakkor kiegészítjük az e területen már összegyűjtött ismereteket. A projekt figyelembe veszi a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformjának keretében megvalósított egyéb projekteket és tevékenységeket, különösen az alábbiakat:
- A Platform kölcsönös tanulási tevékenységei a következő területeken: nemzeti stratégiák kidolgozása, hajléktalanság megelőzése, hajléktalanok számára nyújtott szociális és egészségügyi szolgálatok, a hajléktalan népességen belüli kiszolgáltatott csoportok, adatgyűjtés és a nemzeti hatóságok általi finanszírozáshoz való hozzáférés.
- Az európai hajléktalanok megszámlálásával kapcsolatos kísérleti projekt célja:
1. a hajléktalanság közös operatív definíciójának és közös adatgyűjtési módszertanának meghatározása, és
2. a különböző tagállamokban városi szinten történő tesztelés.
- Egy, a következőket tárgyaló OECD tanulmány:
1. a közös számlálási módszertan meghatározása a már meglévő módszertanok felhasználásával
2. a hajléktalanság kezelésének módjáról szóló szakpolitikai eszköztár közzététele.
Az ajánlatkérő szerv az indító ülésen tájékoztatja a kedvezményezetteket az összes vonatkozó projektről és tevékenységről.
Ezt a pályázati felhívást az ESZA+ foglalkoztatási és szociális innovációs (FTI) ága finanszírozza, amely egy közvetlenül az Európai Bizottság által kezelt európai szintű finanszírozási eszköz. Pénzügyi támogatást nyújt a magas foglalkoztatási szint, a méltányos szociális védelem, a jövőbeli munkaerőpiaci részvételre felkészült, képzett és rugalmas munkaerő, valamint a szegénység felszámolására törekvő, befogadó és összetartó társadalmak megteremtéséhez.
Az ESZA+ FTI 2023-as éves munkaprogramjának célkitűzéseivel összhangban ez a felhívás a hajléktalanság és a lakhatásból való kiszorulás elleni innovatív projekteket és/vagy szakpolitikai intézkedéseket támogat. A szociális innováció a kihívást jelentő és gyakran rendszerszintű társadalmi problémákra - jelen esetben a hajléktalanságra és a lakhatásból való kiszorulásra - hatékony megoldások kidolgozásának, értékelésének és alkalmazásának folyamata, mely támogatja a társadalmi fejlődést.

2. Célok - Témák és prioritások - Finanszírozható tevékenységek - Várható hatás
ESF-2023-HOMELESS - Szociális innovációs gyakorlatok a hajléktalanság leküzdésére
Célok (várt eredmény)
A felhívás a szociális jogok európai pillérének 19. alapelvével és a Hajléktalanság Elleni Küzdelem Európai Platformjáról szóló Lisszaboni Nyilatkozattal összhangban hozzájárul a hajléktalanság megelőzéséhez és csökkentéséhez az egész EU-ban, a hajléktalanság és a lakhatásból való kiszorulás elleni küzdelemmel foglalkozó olyan innovatív projektek és/vagy szakpolitikai intézkedések pénzügyi támogatása révén, mint például a megelőzés, a lakhatáshoz való hozzáférés, beleértve a lakhatásközpontú megközelítéseket és az ezt lehetővé tevő szolgáltatásokat, valamint a hajléktalanság megelőzésében és leküzdésében részt vevő helyi szereplők kapacitásépítése.
Tekintettel az uniós tagállamok hajléktalansággal kapcsolatos fellépéseinek tagoltságára, e felhívás célja a következő:
1. Innovatív projektek és/vagy szakpolitikai intézkedések gyakorlati alkalmazása és értékelése szociális kísérletezés, kísérleti és értékelő társadalmi innovációs gyakorlatok révén a hajléktalanság és a lakhatásból való kiszorulás területén.
2. A hajléktalanság és a lakhatásból való kiszorulás területén tevékenykedő számos helyi, regionális és nemzeti résztvevő kapacitásának és ismereteinek bővítése.
Témák és prioritások (hatókör)
E pályázati felhívás célja, hogy a lehető legtöbb tagállamban tevékenykedő, a hajléktalanság és a lakhatásból való kiszorulás területén beavatkozásra képes, korlátozott számú kedvezményezettet válasszon ki és támogasson pénzügyileg. A kedvezményezettek dönthetnek úgy, hogy a finanszírozott tevékenységeket harmadik félnek történő továbbadás útján hajtják végre.
A támogatás prioritásai a következők:
(1) Az olyan szakpolitikai beavatkozásokként meghatározott szociális kísérletek, amelyek innovatív választ kínálnak a szociális szükségletekre, és amelyeket kis léptékben hajtanak végre, mielőtt kedvező eredmények esetén más kontextusban vagy nagyobb léptékben is megvalósítanák. Ezeknek a beavatkozásoknak értékes információkkal kell szolgálniuk a politikai döntéshozók számára, elkerülve a költséges, nagy volumenű programok tesztelés nélküli elindítását. Egyes szociális kísérletek kudarcot is vallhatnak, mindazonáltal fontos információforrást jelentenek a politikai döntéshozók számára.
(2) A kísérleti beavatkozásokban tevékenykedő kulcsfontosságú érdekeltek, nevezetesen a helyi, regionális és nemzeti érdekeltek, valamint a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítése. Ez magában foglalja az ismeretek átadását és a mentorálást, a szakértelmet, az eszközöket, a módszereket és a modelleket a tagállamok megfelelő szervezetei számára.
Finanszírozható tevékenységek (alkalmazási kör)
A fent említett célkitűzések elérése érdekében a finanszírozottan, korlátozott számú kedvezményezett által legalább 3 támogatható országban végrehajtott tevékenységeknek a következő kategóriákba kell tartozniuk:
1. Olyan szociális kísérleti beavatkozások, amelyek innovatív választ adnak a társadalmi szükségletekre, és amelyeket kis léptékben hajtanak végre, mielőtt kedvező eredmények esetén más környezetben vagy nagyobb léptékben is megvalósítanák. Ez a tevékenység kötelező.
2. Az 1. ponthoz kapcsolódóan a szociális kísérleti projektek végrehajtásában részt vevő kulcsfontosságú résztvevők kapacitásának kiépítése. Ezek lehetnek a nonprofit szektor, hatóságok vagy szociális vállalkozások/szociális szövetkezetek, amelyek helyi, regionális és nemzeti szinten tevékenykednek a hajléktalanság és a lakhatásból való kiszorulás elleni tevékenységek végrehajtása érdekében. Ez a tevékenység opcionálisan választható.
E tevékenységek végrehajtásához a kedvezményezettek betervezhetik, hogy harmadik feleknek altámogatásonként legfeljebb 60 000 euró összegű pénzügyi támogatást - közvetített támogatást - nyújtanak. A megcélzott harmadik feleknek a nonprofit szektorból, hatóságoktól vagy olyan szociális vállalkozásoktól/szociális szövetkezetektől kell származniuk, amelyek helyi, regionális és nemzeti szinten tevékenykednek, és hajléktalanokkal foglalkoznak.
A javaslatoknak a nonprofit szektor, a hatóságok vagy a szociális vállalkozások/szociális szövetkezetek helyzetének (az érintett ország(ok)ban), az előttük álló kihívásoknak és szükségleteiknek az alapos felmérésén kell alapulniuk és az ilyen felméréseket tartalmazniuk is kell.
A projekttevékenységeket a következő munkacsomagokra kell felosztani:
WP1 - Szociális kísérleti beavatkozások (kötelező)
WP2 - Kapacitásépítés (választható) - további munkacsomagokkal kiegészíthető
1. Szociális kísérleti beavatkozások - kötelező tevékenység
A szociális kísérletek a következő tevékenységekre terjedhetnek ki:
- Innovatív próbaprojektek és gyakorlatok a hajléktalanság és a lakhatásból való kiszorulás leküzdésére, szilárd és szigorú előzetes és utólagos értékelési keretrendszer bevezetésével.
- A szolgálatok innovatív formái a hajléktalanság és a lakhatásból való kiszorulás ellen, beleértve a különböző szintű (európai, nemzeti, regionális és helyi) hatóságok és az összes érintett résztvevő (például civil társadalmi szervezetek, szociális szövetkezetek, alapítványok, szociális lakásszolgáltatók) közötti együttműködés új formáit.
- A hajléktalanság integrált megközelítése, amely kiterjed a megelőzésre, a lakhatáshoz való hozzáférésre, beleértve a lakhatásközpontú megközelítéseket, valamint az ilyen szolgálatok támogatására.
- A többszintű kormányzás innovatív formáinak és struktúráinak kialakítása.
- A hajléktalanság és a lakhatásból való kiszorulás elleni küzdelemre irányuló projektek innovatív finanszírozási formái és forrásai; a finanszírozó hatóságok együttműködésének fokozása új irányítási struktúrák révén.
Ez a lista nem teljes; más releváns és innovatív tevékenységek is figyelembe vehetők.
2. Az innovatív, többrésztvevős irányítási struktúrák kapacitásának kiépítése - opcionális tevékenység
A szociális kísérleti tevékenységeket az innovatív, többrésztvevős irányítási struktúra kapacitásának kiépítése kísérheti, amely a partnerszervezetek közötti mentorálás, coaching és munkahelyi képzés révén történő ismeretcserén alapul.
A pályázónak világosan meg kell határoznia a kapacitásépítési tevékenységek célkitűzéseit - nevezetesen, hogy mely problémákat kell kezelni a fellépésekkel, amelyeknek kapcsolódniuk kell a szociális kísérleti beavatkozások célkitűzéseihez.
A kapacitásépítési intézkedéseknek eredményorientáltaknak és fenntarthatóaknak kell lenniük, és arra kell irányulniuk, hogy megerősítsék a szervezetek azon képességét, hogy hatékonyabb döntéseket hozzanak, aktívabb szereplőkké váljanak, és teljes felelősséget vállaljanak a döntések következményeiért.
A figyelembe vehető kapacitásépítési tevékenységek többek között a következők:
- Képzési lehetőségek és egyéb források a hajléktalanokkal foglalkozó szolgálatok számára, hogy növeljék a szervezet ismereteit és a hajléktalanok megsegítésére vonatkozó kapacitását.
- Képzés, kapacitásépítés és fenntarthatóság, például a stratégiai gondolkodás és a vezetői képességek erősítését célzó coaching, pénzgyűjtési képzések vagy a szakpolitikai kutatás és elemzés megerősítése révén;
- A hajléktalanság és a lakhatásból való kiszorulás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések előmozdítása érdekében az érintett résztvevőkkel való hálózatépítés elősegítése és megkönnyítése.
- A hajléktalanság és a lakhatásból való kiszorulás elleni küzdelemhez szükséges uniós források hatékony elérésének és felhasználásának elősegítése.
A tevékenységek magukban foglalhatják a kölcsönös tanulást, a bevált gyakorlatok egymással való megosztását és a figyelemfelhívást is. Ide kell, hogy tartozzanak a tájékoztatási és terjesztési tevékenységek is, az eredményeket pedig nyilvánosságra kell hozni.

Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás (adott esetben)
A támogatás harmadik félnek történő továbbadása útján nyújtott pénzügyi támogatást a pályázónak megfelelően közölnie kell a költségvetés elosztásában.
A harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás esetében a kedvezményezetteknek meg kell határozniuk a támogatás továbbadásához tervezett harmadik felek tevékenységi típusát, a tervezett költségvetést - legfeljebb 60 000 euró támogatásonként -, a finanszírozandó alprojekt típusának és az elért célcsoportnak a rövid összefoglalását, valamint adott esetben a kívánt minőségi és mennyiségi eredményeket.
Ezt az információt táblázat formájában kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.
A kérelmezőknek (kedvezményezetteknek és kapcsolt szervezeteknek) egyértelműen meg kell határozniuk, hogy a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatásuknak milyen konkrét célt kell szolgálnia. Itt fel kell tüntetni a pályázó szakértelmét és kompetenciáit, a pl. a következőkre való hivatkozással: szociális kísérletek erős elemzési részekkel és értékelési szakértelemmel; finanszírozási mechanizmusok, beleértve a vegyes eszközöket és a kapacitásépítést.
A választott tevékenységtípusoktól függetlenül mindegyiknek tartalmaznia kell egy erős innovatív elemet, amelyet már a kezdetektől fogva meg kell határozni.
A jelen pályázati felhívásnak megfelelően a pályázóknak a pályázatban meg kell határozniuk és ismertetniük kell a következőket:
a. Azon célkitűzések és eredmények, amelyeket a harmadik feleknek a pénzügyi támogatással el kell érniük, és amelyeknek összhangban kell lenniük a jelen pályázati felhívás célkitűzéseivel és prioritásaival;
b. A maximálisan adható összeg, és az egyes harmadik felek pénzügyi támogatásának pontos összegét meghatározó kritériumok;
c. A pénzügyi támogatásban részesülő szervezetek tevékenységének jellege, amelynek összhangban kell lennie ezen pályázati felhívással;
d. A pénzügyi támogatásra jogosult különböző tevékenységtípusok egy rögzített lista alapján, amelynek összhangban kell állnia a jelen pályázati felhívás célkitűzéseivel; ezeknek a tevékenységeknek tükrözniük kell a pályázó szakértelmét és szakmai kapacitását, és ezért a jelen pályázati felhívásban előírtaknál szűkebb körűnek kell lenniük;
e. A harmadik felek értékelésére és a pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó eljárás, a kiválasztási és odaítélési kritériumok;
f. A kommunikációs eszközök és csatornák, amelyeken keresztül biztosítják a potenciális harmadik felekkel történő összeköttetést.
Harmadik felek kiválasztása a támogatás továbbítéléséhez: odaítélési kritériumok és értékelési eljárás
A pályázatokban egyértelműen meg kell határozni, hogy a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatást hogyan fogják kezelni, és fel kell sorolni azokat a különböző tevékenységtípusokat, amelyekre a harmadik fél pénzügyi támogatást kaphat. A pályázatnak egyértelműen ismertetnie kell az elérendő eredményeket is.
A pályázóktól elvárjuk, hogy ismertesse azon eljárást és az alkalmazott kritériumokat, amelyek alapján a megfelelő harmadik fél szervezeteket kiválasztja, és amely a jelen felhívás prioritásaival és az uniós értékekkel összhangban van.
A felhívásoknak nyíltnak kell lenniük, széles körben közzé kell tenni őket, és meg kell felelniük az átláthatóságra, az egyenlő bánásmódra, az összeférhetetlenség kizárására és a titoktartásra vonatkozó uniós előírásoknak. A felhívásoknak legalább két hónapig érvényben kell maradniuk, és a felhívás eredményét közzé kell tenni a résztvevők weboldalán, beleértve a kiválasztott projektek leírását, az odaítélés időpontját, a projektek időtartamát, valamint a végső kedvezményezettek hivatalos nevét, és azt az országot, ahol a tevékenységeket végzik majd. A felhívásoknak egyértelműen Európára kell vonatkozniuk.
Irányítási és ellenőrzési rendszer
A pályázatnak különösen a következőkre kell kiterjednie:
- Projektmenedzsment és ellenőrzés kialakítása;
- A kedvezményezett a harmadik felek kiválasztására és a pénzeszközök odaítélésére vonatkozó eljárásai; ezeknek az eljárásoknak összhangban kell lenniük a költségvetési rendelet 204. cikkével, és különösen nem szabad ezektől független mérlegelési lehetőséget biztosítani a kedvezményezett számára a pénzügyi támogatásban részesülő harmadik felek kiválasztásakor.
- A kedvezményezett által alkalmazott rendszer a kiválasztási eljárások során felmerülő összeférhetetlenség gyanúja vagy tényleges eseteinek megelőzésére, felderítésére, csökkentésére, jelentésére és orvoslására;
- A kedvezményezett által alkalmazott rendszer a szabálytalanságok és csalások gyanúja vagy tényleges esetei, valamint egyéb, például az EU költségvetési rendeletének 136. cikkében leírt esetek megelőzésére, mérséklésére, felderítésére, jelentésére és orvoslására.
- A kedvezményezett által alkalmazott rendszer a projekt hatékony végrehajtását és a várt eredmények elérését veszélyeztető kockázatok megelőzésére, mérséklésére, feltárására, jelentésére és orvoslására.
- A kedvezményezett által alkalmazott rendszer a hírnév megsértésével kapcsolatos kockázatok megelőzésére, mérséklésére, felderítésére, jelentésére és orvoslására. A harmadik felek által az uniós értékekkel ellentétes tevékenységekhez kapcsolódó hírnévkockázatok tekintetében a kedvezményezettnek a pályázati űrlapon be kell mutatnia, hogyan tervezi biztosítani, hogy a támogatottjai ne:
- szegjék meg az uniós értékeket,
- legyenek az uniós értékekkel ellentétes értékek szószólói,
- folytassanak az uniós értékekkel ellentétes tevékenységet.
Ezen túlmenően a kedvezményezett a pályázati felhívásaiban előírhatja, hogy a harmadik félnek egy ezeket garantáló nyilatkozatot kell aláírnia. Az ilyen nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a jogsértés esetén a (potenciális) kedvezményezett kizárással, adminisztratív szankciókkal vagy a finanszírozás törlésével számolhat.
- A kedvezményezetteknek kellő gondossággal kell eljárniuk, ha okuk van kételkedni abban, hogy egy szervezet nem tartja/nem fogja betartani a vállalt kötelezettségeit. A kedvezményezett köteles kifejteni, hogy értékelési eljárásai hogyan foglalják magukban a szükséges szakértelmet annak biztosításához, hogy csak az uniós értékeket védő szervezetek kapjanak támogatást.
Jelentéstétel
A pályázónak a következő jelentéstételi követelményeknek való megfelelés érdekében jelentéstételi mechanizmust kell létrehoznia, és azt a támogatási kérelemben ismertetnie kell:
- Jelentés az Európai Bizottságnak a projekt és a harmadik felek által megvalósított projektek kimeneteinek és eredményeinek teljesítéséről;
- Az egyes harmadik feleket is mozgósító projektekkel kapcsolatos szabványosított információk benyújtása (lásd a 10. szakaszt: Mérföldkövek és teljesítendő feladatok);
- A harmadik fél által készített projekt-végrehajtási és teljesítési jelentések összegyűjtése és felülvizsgálata;
- Válaszadás az Európai Bizottság ad hoc információkéréseire.
A pályázónak a pályázati űrlapon ki kell fejtenie, hogy milyen módon és milyen gyakran tervezi a harmadik felek projektjeinek nyomon követését, pl. a projektek helyszíni látogatását, tanácsadás és támogatás nyújtását, telefonos vagy videohívásokat, valamint azt, hogy a nyomon követés intenzitását pénzügyi, kockázati vagy egyéb kritériumok alapján határozza-e meg, és hogy milyen standard küszöbértékek vonatkoznak az intenzívebb nyomon követésre.
Várható hatás
A hajléktalanság elleni küzdelemre irányuló szakpolitikák és intézkedések kialakítása és végrehajtása gyakran számos kihívást állít elénk. Ilyen kihívások különösen:
- A hajléktalansággal kapcsolatos szakpolitikák kidolgozásának felelőssége gyakran megoszlik a kormányzat különböző szintjei között, pl. a nemzeti, regionális és helyi szintek között.
- A hajléktalansággal foglalkozó politikák és projektek terén a szociális kísérletezés, a kísérleti és értékelési társadalmi innovációs gyakorlatok európai szinten korlátozottak.
- A hajléktalanság és a lakhatásból való kiszorulás elleni küzdelem finanszírozása gyakran fregmentáltan történik, és különböző hatóságok kezelik különböző szinteken. Továbbá a hajléktalanság elleni küzdelemmel kapcsolatos projekteknek általában mind az infrastruktúrára, például a lakhatásra, mind az egyes embereknek nyújtott szociális, személyes támogatásra kell összpontosítaniuk; ezek a különböző típusú beavatkozások gyakran különböző típusú finanszírozást igényelnek.
A fenti kihívások kezelése érdekében a projekteknek meg kell felelniük a következőknek:
- Új szolgáltatásnyújtási formák bevezetése és tesztelése egy, a hajléktalanok számára támogatóbb környezet kialakítása érdekében;
- A hajléktalanság megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos kapacitás és ismeretek bővítése;
- A szociális pillér 19. alapelvének és a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformjáról szóló lisszaboni nyilatkozat teljes körű végrehajtásának fokozott támogatása;
- A hajléktalanokkal dolgozó szervezetek közötti együttműködés.

3. Rendelkezésre álló költségvetés
A felhíváshoz rendelkezésre álló költségvetés becsült értéke 15 000 000 euró.
Várhatóan 3-5 pályázatot fogunk finanszírozni, egyenként 2 és 5 millió euró közötti összeggel.
Fenntartjuk a jogot, hogy a beérkezett pályázatoktól és az értékelés eredményeitől függően ne ítéljük oda az összes rendelkezésre álló forrást, illetve hogy azokat a pályázati prioritások között újraosszuk.

4. Ütemterv és határidők
Ütemterv és határidők (tájékoztató jellegű)
A pályázatok fogadásának kezdete: 2023. szeptember 14.
A benyújtás határideje: 2023. december 14.-17:00:00 CET (Brüsszel)
Kiértékelés: 2024. január-március
Tájékoztatás a kiértékelés eredményeiről: 2024. április
GA aláírás: 2024. május/június

5. A pályázatok befogadásának feltételei és a dokumentumok
A pályázatokat a pályázati felhívás határideje előtt kell benyújtani (lásd a 4. szakaszban ismertetett ütemtervet).
A pályázatokat elektronikusan kell benyújtani a Funding & Tenders Portal Electronic Submission System (elektronikus benyújtási rendszer) segítségével (elérhető „Téma” oldalon a Search Funding &_ Tenders (Keresés a finanszírozás és pályázatok között) menüpontban). Papíron történő benyújtás NEM lehetséges.
A pályázatokat (beleértve a mellékleteket és az alátámasztó dokumentumokat is) a benyújtási rendszerben található űrlapok segítségével kell benyújtani (NEM a témaoldalon elérhető dokumentumokat - ezek csak tájékoztató jellegűek).
A pályázatoknak hiánytalanoknak kell lenniük, és tartalmazniuk kell az összes kért információt, valamint az összes előírt mellékletet és igazoló dokumentumot:
- A Pályázati űrlap A. része - tartalmazza a résztvevőkre (jövőbeli koordinátor, kedvezményezettek és társult szervezetek) vonatkozó adminisztratív információkat és a projekt összesített költségvetését (közvetlenül online kell kitölteni).
- A Pályázati űrlap B. része - tartalmazza a projekt műszaki leírását (a portál benyújtási rendszeréből kell letölteni, kitölteni, majd összeállítani és újra feltölteni).
- A kötelező mellékletek és igazoló dokumentumok (a portál benyújtási rendszeréből letölthető, kitöltött, összeállított és feltöltött űrlapok):
- Részletes költségvetési táblázat/számolási mód: nem alkalmazandó.
- A projekt fő munkacsoportjának önéletrajza (szabvány)
- A tavalyi tevékenységekről szóló jelentések
Az elmúlt 3 évben a felhívás tárgyához kapcsolódó korábbi projektek felsorolása) (a B részben található űrlap)
A pályázat benyújtásakor a pályázónak meg kell erősítenie, hogy minden pályázó nevében jogosult eljárni. Ezenkívül meg kell erősítenie, hogy a pályázatban szereplő információk helyesek és hiánytalanok, valamint, hogy a résztvevők megfelelnek az uniós finanszírozás feltételeinek (különösen a támogathatóság, pénzügyi és működési kapacitás, kizárás stb. szempontjából). A támogatás aláírása előtt minden egyes kedvezményezettnek és társult szervezetnek ezt egy erre vonatkozó nyilatkozat aláírásával ismét meg kell erősítenie. A részben vagy teljesen alátámasztó dokumentumok nélkül benyújtott pályázatok elutasításra kerülnek.
A pályázatnak olvashatónak, hozzáférhetőnek és nyomtathatónak kell lennie.
A pályázatok terjedelme legfeljebb 40 oldal lehet (B rész). A kiértékelés során a további oldalakat nem vesszük figyelembe.
Előfordulhat, hogy a későbbiekben további dokumentumok benyújtását kéjük (a jogi személy hitelesítésére, a pénzügyi kapacitás ellenőrzésére, a bankszámla hitelesítésére stb.)

7. Támogathatóság
A pályázatokat csak akkor tekintjük támogathatónak, ha tartalmuk teljes mértékben (vagy legalább részben) megfelel a benyújtott téma leírásának.
Támogatható résztvevők (támogatható országok)
A jogosultság feltétele, hogy a pályázók (kedvezményezettek és kapcsolt szervezeteik):
- jogi személyek (állami vagy magánszervezetek) legyenek
- a támogatható országok egyikében kell bejegyzett státusszal rendelkezniük, vagyis:
- az EU-tagállamokban (beleértve a tengerentúli országokat és területeket is (TOT))
- nem uniós országokban: a jegyzékben szereplő EGT országok és az ESZA+-hoz társult országok, vagy olyan országok, amelyekkel folyamatban vannak a társulási megállapodásról szóló tárgyalások, és ahol a megállapodás a támogatás aláírása előtt hatályba lép (a részt vevő országok jegyzéke).
- nonprofit (magán- vagy állami) szervezeteknek, hatóságoknak (nemzeti, regionális, helyi), nemzetközi szervezeteknek, egyetemeknek, oktatási intézményeknek, kutatóközpontoknak vagy vállalatoknak kell lenniük
Egyéni pályázó esetén: civil társadalmi gyűjtőszervezet, helyi és regionális hatóságok és/vagy szociális szolgáltatók európai szintű hálózata (legalább 14 támogatható ország lefedésével), nemzetközi szervezet vagy nemzetközi pénzügyi intézmény, beleértve a multilaterális fejlesztési bankokat is. A felhívás érvényességi területén kell tevékenykednie (a jogszabályilag meghatározott cél része).
Konzorcium esetén: a vezető pályázónak a fentiek közül valamelyiknek, vagy nemzeti szintű civil társadalmi szervezetnek, helyi vagy regionális hatóságnak, szociális szolgáltatónak vagy nemzeti fejlesztési banknak kell lennie. A társpályázók lehetnek kutatóközpontok/intézetek és felsőoktatási intézmények (magán- és állami). Nemzeti szintű vezető pályázó esetén legalább két társpályázónak két másik támogatható országból kell érkeznie. A pályázók többségének a pályázati felhívás területén kell tevékenykednie (a jogszabályilag meghatározott cél része).
A kedvezményezetteknek és a kapcsolt szervezeteknek a pályázat benyújtása előtt regisztrálniuk kell a Résztvevői Nyilvántartásba, és a Központi Hitelesítési Szolgálatnak (REA Hitelesítés) hitelesítenie kell őket. A hitelesítéshez fel kell tölteniük a jogi státuszt és a származást igazoló dokumentumokat.
Más szervezetek más konzorciumi szerepkörökben is részt vehetnek, például társult partnerként, alvállalkozóként, természetbeni hozzájárulást nyújtó harmadik félként stb. (lásd a 13. szakaszt).
Konkrét esetek
Természetes személyek - Természetes személyek NEM jogosultak (kivéve az önálló foglalkoztatásban dolgozókat, azaz az egyéni vállalkozókat, ahol a társaság nem rendelkezik a természetes személy jogi személyiségétől megkülönböztetett jogi személyiséggel).
Nemzetközi szervezetek - A nemzetközi szervezetek támogathatók. A támogatható országokra vonatkozó szabályok nem vonatkoznak rájuk.
Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek - A nemzeti szabályozásuk szerint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kivételes esetekben részt vehetnek, feltéve, hogy képviselőik képesek jogi kötelezettségeket vállalni a nevükben, és az EU pénzügyi érdekeinek védelmére a jogi személyek által nyújtott garanciákkal egyenértékű garanciákat nyújtanak.
Uniós szervek - Az uniós szervek (az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának kivételével) NEM lehetnek a konzorcium tagjai.
Egyesületek és érdekérvényesítő csoportok - A tagokból álló szervezetek „kizárólagos kedvezményezettként” vagy „jogi személyiség nélküli kedvezményezettként” vehetnek részt a programban. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ha a tevékenységeket a tagok hajtják végre, akkor nekik is részt kell venniük (vagy kedvezményezettként, vagy társult szervezetként, különben költségeik NEM támogathatók).
Szociális partnerszervezetek - Ide tartoznak különösen azok az európai szociális partnerszervezetek, amelyekkel az EUMSZ 154. cikkével összhangban konzultációt folytatnak (a listát lásd: A konzultációkban részt vevő szervezetek listája), valamint más európai szintű szociális partnerszervezetek, amelyek nem szerepelnek ebben a listában, de például részt vesznek az európai szociális párbeszéd ágazati szintű előkészítésében és elindításában. A jogi személyiséggel nem rendelkező szociális partnerszervezetek akkor jogosultak a támogatásra, ha teljesülnek a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre vonatkozó feltételek (lásd fent).
A jelenleg társulási megállapodásokról tárgyaló országok - A folyamatban lévő tárgyalásokkal rendelkező országok (lásd a fenti listát) kedvezményezettjei részt vehetnek a felhívásban, és aláírhatják a támogatási megállapodásokat, ha a tárgyalások a támogatás aláírása előtt lezárulnak (visszamenőleges hatállyal, ha a megállapodás erre lehetőséget ad).
Uniós korlátozó intézkedések - egyes szervezetekre (pl. az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 29. cikke és az EU működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 215. cikke szerinti uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó jogalanyok, valamint a 2013/C 205/05 bizottsági iránymutatás hatálya alá tartozó jogalanyok) különleges szabályok vonatkoznak. Ezek a szervezetek semmilyen minőségben nem vehetnek részt, még kedvezményezettek, kapcsolt vállalkozások, társult partnerek, alvállalkozók vagy harmadik félnek nyújtott pénzügyi támogatás kedvezményezettjei (ha van ilyen) sem lehetnek.
További információkért lásd a Jogi személy hitelesítésére, a LEAR kijelölésére_ és a pénzügyi teljesítőképesség értékelésére vonatkozó szabályokat.
A konzorcium összetétele
Egyéni pályázók és konzorciumok egyaránt benyújthatnak pályázatokat.
A konzorcium által benyújtott pályázatoknak legalább 2 pályázóból (kedvezményezettek; nem kapcsolt szervezetek) kell állniuk, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:
A vezető pályázók a következők lehetnek:
- civil társadalmi gyűjtőszervezet, helyi és regionális hatóság és/vagy szociális szolgáltatók európai szintű hálózata (legalább 14 támogatható ország lefedésével), nemzetközi szervezet vagy nemzetközi pénzügyi intézmény, beleértve a multilaterális fejlesztési bankokat is,
vagy
- civil társadalmi szervezet, helyi vagy regionális hatóság, szociális szolgáltató vagy nemzeti fejlesztési bank.
Nemzeti szintű vezető pályázó esetén legalább két társpályázónak két másik támogatható országból kell érkeznie. Ebben az esetben a konzorciumnak legalább 3 szervezetből kell állnia.
A társpályázók lehetnek kutatóközpontok/intézetek és felsőoktatási intézmények (magán- és állami). A pályázók többségének a pályázati felhívásban szereplő területen kell tevékenykednie (a jogszabályilag előírt cél része).

Támogatható tevékenységek
A támogatható tevékenységek a fenti 2. szakaszban meghatározott tevékenységek.
A projekteknek meg kell felelniük az EU politikai érdekeinek és prioritásainak (például környezetvédelmi, szociális, biztonsági, ipar- és kereskedelempolitika stb.).
Harmadik félnek nyújtott pénzügyi támogatás olyan pályázatok esetében fogadható el, amelyek szintén megfelelnek a 2. szakaszban meghatározott feltételeknek.
A pénzügyi támogatás maximális összege az egyes harmadik személyekre levetítve 60 000 euró
A pénzügyi támogatásra való jogosultsághoz a harmadik félnek a következő feltételeket kell teljesítenie:
- Valamelyik támogatásra jogosult országban kell bejegyzett státusszal rendelkeznie;
- Jogi személynek kell lennie (állami vagy magánszervezet)
- Nonprofit vagy hatósági szervezetnek, illetve szociális vállalkozás/szociális szövetkezetnek kell lennie;
- Tiszteletben kell tartania az EU alapját képező alapvető jogokat és értékeket.
A harmadik felek által végzett tevékenységeknek a támogatható országokban (lásd fent) és a támogatás végrehajtási időszakában kell megvalósulniuk. Csak az ezen időszak alatt felmerült költségek tekinthetők támogathatónak.
A kedvezményezett kapcsolt vállalkozása(i), társult partnere(i) vagy alvállalkozói nem jogosultak harmadik félként pénzügyi támogatásra.
A harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatást kérelmezőknek lehetőséget kell biztosítani a költségek egyszerűsítésére és különösen az átalányösszegek igénybevételére.
A pénzügyi támogatás folyósításának kötelező feltételeit (lásd a fenti pontokat) a kedvezményezett és az Európai Bizottság közötti támogatási megállapodásban szigorúan meg kell határozni.
Földrajzi elhelyezkedés (célországok)
A pályázatoknak a támogatható országokban (lásd fent) végrehajtandó tevékenységekre kell vonatkozniuk.
Időtartam
A projektek időtartama alapesetben 36 hónap.
Ez megfelelő indoklással és a módosítás lefektetésével meghosszabbítható.
A projekt költségvetése
A támogatható projektek költségvetésének (a támogatás maximális összege) projektenként 2 000 000 és 5 000 000 euró között kell lennie.
A megítélt támogatás összege lehet alacsonyabb, mint a kért összeg.
https://easikapcsolat.hu/news/#b2577
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)
pályázati csomag